Egy hónapja működik a Kieselbach Galéria kortárs ikertére, a K2 a Falk Miksa utca 19. alatt. Rieder Gábor kurátor, a K2 művészeti igazgatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a nyitókiállításokról, az AI-festészetről és a kollaboratív galériamodellről beszélt.
„2026-ban egy új kiállítótér aligha tehet úgy, mintha a képkészítés évszázados gyakorlata érintetlen maradt volna.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Miért kellett külön ház a kortárs művészetnek?
A Kieselbachot a közönség eddig főleg klasszikus műtárgyairól és aukcióiról ismerte. Kieselbach Tamás már 2008-ban arról beszélt, hogy a Nagykörút és a Falk Miksa utca sarkán álló galéria melletti épület egyszer kortárs lábat kaphat. A hosszú előkészítés után ez a régi terv vált valóra a szomszédos házban.
A kiállítótér Budapest mércéjével nagy, együtt nagyjából 225 négyzetméter.
Az utcáról nyíló föld alatti terem hétköznaponként 10 és 18 óra között fogadja a látogatót, innen kísérik fel az emeleti, egykori lakásból alakított galériát. A két szint egyszerre bír el egyéni tárlatot és történeti csoportos kiállítást, a program viszont kiállításról kiállításra cserélődik. Az emeleti apartman privátabb hangulatú, ezért érdemes előre jelezni, ha valaki kifejezetten oda igyekszik.
A K2 a Kieselbach Kortárs rövidítése, a művészeti igazgató egy harmadik k-t is hozzátett a névhez.
A kollaboráció itt a működés alapja. A ház nem szűk, leszerződött művészkört képvisel, inkább kisebb művészeti intézményként váltogatja a témáit. Batykó Róbert Cabin Crew című kiállítása az acb Galériával közös munka, az emeleten pedig más galériákhoz kötődő alkotók művei is szerepelnek.
A kortárs művészet időkeretét a K2 a létező legtágabbra húzza.
1945-től a legfiatalabb alkotóig minden belefér a szórásba, a hét-nyolc évtizedes sávban pedig történeti és friss munka egymás mellé kerül. Batykó Róbert az Y generáció markáns festője, AI-s sorozata a fiatalabb vonulatba tartozik. Az olajvászon közben továbbra is erős szeletet hasít a kortárs műkereskedelemből, miközben a képgeneráló programok már a közvizualitás részévé váltak.
A nyitóprogramban az AI megkerülhetetlen volt.
2026-ban egy új kiállítótér aligha tehet úgy, mintha a képkészítés évszázados gyakorlata érintetlen maradt volna, hiszen egy gép is képes arra, amit addig a festők csináltak. Batykó a légitársaságok safety cardjainak figuráit vitte képgeneráló programba, a kapott kis képeket aztán megfestette. A szoftver hibái, az elfolyó testek és a felesleges ujjak a festő saját univerzumának anyagává váltak.
A kísérlet és a kész mű közötti határ a válogatásnál dől el.
Amíg csak a technológia próbálgatása látszik, a kép generált marad. Amint a festő belakja, föltözi és a saját döntési útjára teszi, ugyanaz a folyamat indul el, mint bármely más talált képnél a digitális képáradatban. Batykó esetében ez a fordulat már lezajlott, a gép enterje után a vászon és a kompozíció az övé.
Az emeleti Új színfolt olyan színélményeket szed össze az elmúlt évtizedekből, amelyek a maguk pillanatában forradalminak hatottak.
A fiatalabb festők most az ultrafekete festékekkel dolgoznak, köztük a japán Musou Black akrillal, amely a beeső fény több mint 99 százalékát elnyeli. A felület ettől fekete lyukként viselkedik, képen és figura belsejében egyaránt. A frissesség gyakran a pályakezdőknél sűrűbb, egy hosszú életmű viszont többnyire a saját múltjából lép tovább.
Keserű Ilona 1966-os, lángoló vörös képe a Ludwig Múzeum kölcsönéből látható a tárlaton.
A festő akkor Párizsból hozott, szokatlanul intenzív pigmenttel dolgozott, és a gesztus egyszerűnek tűnik. A műterembe érkező rendőr, aki a disszidált testvér ügyében jött, a vászon láttán a kiengedését kérte. A szín ma is ugyanazt a hatást őrzi, csak a közönség már csodálni jár a kép elé.
A magyar és a külföldi kortárs közötti sötét-vidám ellentét a Falk Miksa utcai anyagban nem áll meg országhatárként.
A hazai színtér annyira beágyazott a nemzetközibe, hogy inkább szólamok és lehetőségek válnak el egymástól. Néhány ezer alkotóból egy kiállítás mindig csak szűk metszetet mutat, ezért könnyű egy hangulatot az egész pályára ráhúzni. A K2 ebben a metszetben akar meglepetést tartani, a nevében a hegycsúcs is benne van.
A két nyitókiállítás október 31-ig látható, a belépés ingyenes.
Lent Batykó Róbert Cabin Crew című anyaga a repülés biztonsági grafikáját és a képgenerátor látását ütközteti, fent az Új színfolt a pigment történetét viszi végig a háború utáni évtizedektől a mai festékekig. Aki a klasszikus Kieselbach-házból indul, egy házzal beljebb, a Falk Miksa utca 19. alatt találja az új teret. A program ezután is cserélődik, a kollaboratív modell pedig továbbra is más galériák művészeit hívja egy-egy témához.
Hol van a K2, és mikor tart nyitva? A K2 – Kieselbach Kortárs a Falk Miksa utca 19. alatt működik, az utcáról nyíló föld alatti terem hétköznaponként 10 és 18 óra között fogad. Az emeleti, lakásból alakított térbe innen kísérik fel a látogatót, az apartmanhoz érdemes előre jelezni.
Mit lehet most megnézni a galériában? Batykó Róbert Cabin Crew című egyéni kiállítása a föld alatti térben látható, az acb Galériával közös munkában. Az emeleten az Új színfolt című csoportos tárlat fut, benne Keserű Ilona 1966-os vörös képével a Ludwig Múzeum kölcsönéből. Mindkét anyag október 31-ig, ingyenesen látogatható.
Hogyan kerül az AI a festményekre? Batykó Róbert a légitársaságok safety cardjainak figuráit vitte képgeneráló programba, a kapott, anatómiailag hibás kis képeket pedig megfestette. A K2 nyitóprogramja ezt a gesztust tette a föld alatti tér középpontjává.
Százmillió oldalnyi régi újság vált kereshetővé az Arcanum adatbázisában. Biszak Sándor, az Arcanum alapítója és vezetője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a pincéből előkerült Népszavától az arckeresésig mutatta meg, hogyan lett a floppylemezes kiadásból európai méretű sajtóarchívum. "Bölcsész szakdolgozat és doktori disszertáció ma már aligha készül el az Arcanum nélkül." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1c1471-e1fa-6634-8c06-3fa420adcaad%2Fdownload Hogyan lett a floppylemezes bibliakiadásból százmillió oldalas, kereshető sajtóarchívum. A budapesti gyűjtemény ma az egyik legnagyobb európai […]
