Meglepő rangsor: ezek a legveszélyesebb állatok az emberre

Amikor Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője a stúdióban ült, a beszélgetés hamar a nyári kánikula állatokra gyakorolt hatásáról a legveszélyesebb állatok világranglistájára terelődött. Kiderült, hogy a szúnyogok okozzák a legtöbb halálesetet, miközben a közismerten félelmetes nagyragadozók jóval kisebb kockázatot jelentenek. Az interjú során szó esett az állatkert felkészültségéről a hőhullámokra és a magyarországi malária történelmi előfordulásáról is.

“A szúnyogok felelősek a legtöbb halálesetért az állatvilágban, mert a malária és más betegségek terjesztésével évente több százezer ember életét követelik világszerte.”

A legveszélyesebb állatok rangsora gyakran ellentmond a közvélekedésnek, különösen amikor kiderül, hogy nem a oroszlán vagy a cápa áll az élen.

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője részletesen beszélt arról, hogyan készülnek fel az intézményben a nyári extrém hőmérsékletekre. A beszélgetésből az is kiderült, hogy sok állatfaj természetes módon birkózik meg a meleggel, ha megfelelő körülményeket biztosítanak számukra. Emellett a statisztikák szerint a legkisebb rovarok jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben a hőhullámok idején minden állatnak választási lehetőséget biztosítanak a hűvös és melegebb helyek között.

Ez az egyszerű, de hatékony módszer lehetővé teszi, hogy az állatok saját maguk szabályozzák a testhőmérsékletüket. A legtöbb faj a párolgás segítségével hűti magát, ezért különösen fontos a folyamatos vízellátás és az árnyékos pihenőhelyek kialakítása. A medencék és a párakapuk nemcsak a hűsölést szolgálják, hanem az állatok természetes viselkedését is támogatják. Az állatkert munkatársai naponta figyelik az állatok állapotát, és szükség esetén azonnal beavatkoznak.

A pingvinek és a fókák sem szenvednek annyira a nyári melegtől, mint azt sok látogató gondolná.

Ezek a fajok ugyanis nem sarkvidéki eredetűek, hanem dél-afrikai partvidékről és Kalifornia környékéről származnak. A Galapagos-szigeteken például egy pingvinfaj él az egyenlítő közelében, így a budapesti állatkert lakói jól alkalmazkodnak a hazai nyarakhoz. Természetesen a legmelegebb napokon extra figyelmet kapnak, de a klimatizált házak és a hűvös vizes helyek elegendő védelmet nyújtanak. Az állatkert 1866 óta működik, így a nyári időszakok mindig részét képezték a mindennapi működésnek.

Az állatkert munkatársai már évtizedek óta rutinszerűen készülnek fel a kánikulára, ezért nincs szükség pánikra.

Amikor a sajtó aggódó hangon érdeklődik, Hanga Zoltán mindig hangsúlyozza, hogy az intézmény felkészültsége évtizedes rutinra épül. A férőhelyeket úgy alakították ki, hogy az állatok szabadon választhassanak a napos és az árnyékos, hűvös részek között. A madarak torok-löveg tetése vagy a lihegés mind természetes hűtési mechanizmus, amihez azonban több vízre van szükség. Ezért a nyári időszakban kiemelten figyelik a vízellátást és az árnyékoló berendezéseket.

A látogatók számára az állatkert mikroklímája gyakran kellemesebb, mint a város többi része.

A sok növény, a vízfelületek és az árnyékos sétányok miatt itt mindig van egy kis hűsölési lehetőség. A párakapuk és az ivókutak a legmelegebb órákban is segítenek a felfrissülésben. Természetesen senki sem ugorhat be a pingvinek medencéjébe, de a madarak ilyenkor amúgy is óvják a területüket. Az állatkert így nemcsak az állatok, hanem a látogatók számára is vonzó célpont marad a nyári hónapokban.

A legveszélyesebb állatok listáján első helyen a szúnyog áll, ami sokakat meglepetésként ér.

Nem a csípés maga okozza a haláleseteket, hanem az általa terjesztett betegségek, elsősorban a malária. Évente körülbelül 760 ezer ember hal meg ezen a módon világszerte. Magyarországon a Kis-Balaton környékén a 19. században és a 20. század első felében még előfordult malária, később a vízszabályozás és a rovarirtó szerek használatával sikerült visszaszorítani. A szúnyogok tehát nem önmagukban veszélyesek, hanem a kórokozók miatt, amelyeket az emberi szervezetbe juttatnak.

A mérges kígyók a harmadik helyen szerepelnek a listán, főleg a sűrűn lakott területeken bekövetkező konfliktusok miatt.

A mérgük elsősorban a zsákmány elejtésére szolgál, az emberrel való találkozás általában véletlen. Sok esetben úgynevezett szárazmarás történik, amikor a kígyó nem juttat mérget a sebbe. A legtöbb baleset olyan országokban történik, ahol az ember egyre jobban terjeszkedik az élőhelyeken, és a kígyók természetes környezetét beszűkíti. Ausztráliában például kiválóan felkészült az egészségügy a kígyómarások kezelésére, ezért ott kevesebb a halálos kimenetel.

A kutyák a veszettség miatt kerültek a negyedik helyre, bár az ember legjobb barátjaként tartjuk őket számon.

A legtöbb ilyen eset nem a családi kedvencekkel, hanem kóbor kutyák falkáival függ össze, főleg olyan régiókban, ahol az állattartás és az oltási programok kevésbé rendezettek. A veszettség rendkívül súlyos betegség, ezért a megelőzés és a gyors beavatkozás életmentő lehet. A lista további helyein kisebb élőlények, például édesvízicsigák, rablópoloskák és különböző férgek szerepelnek, amelyek parazitákat terjesztenek.

A cápák rossz híre nagyrészt alaptalan, mivel évente csak 5 és 10 közötti halálos támadás történik világszerte.

Ez a szám eltörpül a közúti balesetek vagy akár a kókuszdió esése okozta halálesetek mellett. A több mint 500 cápafaj közül csak néhány jelent valódi kockázatot az emberre, és a támadások fele gyakran provokált helyzetben történik. A Fővárosi Állat- és Növénykertben igyekeznek bemutatni a cápák valódi arcát, hogy javítsák a fajok megítélését és csökkentsék az indokolatlan félelmet.

• Melyik állat okozza a legtöbb halálesetet az emberre? A szúnyog, mert a malária és más betegségek terjesztésével évente körülbelül 760 ezer ember életét követeli világszerte, nem pedig a csípés miatt.
• Hogyan készül fel az állatkert a nyári hőhullámokra? Minden állatnak választási lehetőséget biztosítanak hűvös és melegebb helyek között, extra vizet és árnyékot kapnak, valamint figyelik a természetes hűtési mechanizmusaikat, mint a lihegés vagy a párolgás.
• Miért túlzott a cápák rossz híre a statisztikák szerint? Évente csak 5-10 halálos cápatámadás történik az egész világon, miközben sokkal többen halnak meg banális okokból, például közúti balesetben vagy akár kókuszdió esésétől.