A Velencei-tó vízszintje az idei nyáron történelmi mélypontra süllyedt, miközben a Balaton helyzete egyelőre kevésbé drámai, de a nyár végére ott is alacsonyabb értékekre kell számítani. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakértője részletesen ismertette az okokat és a lehetséges kiutakat egy rádiós beszélgetésben. Az alábbiakban ezeket az információkat dolgoztuk fel közérthetően, hogy mindenki tisztában legyen a tényekkel.
“A Velencei-tó vízszintje tegnap reggel 52 centiméter volt, ami az elmúlt 105 év legalacsonyabb mért értéke, és ez a nyár során még tovább csökkenhet.”
A Velencei-tó vízszintje az idei nyáron példátlanul alacsony szintre süllyedt, és ez a helyzet mindenkit érint, aki szereti ezeket a tavakat.
A Velencei-tó sekély vize és kis vízgyűjtő területe miatt nagyon gyorsan reagál a csapadékhiányra.
A tó az elmúlt másfél ezer évben többször is teljesen kiszáradt a történelmi feljegyzések szerint. A hivatalos mérések nagyjából százöt éve kezdődtek, és ezek alapján most dőlt meg a negatív rekord. Tegnap reggel ötvenkét centiméteres vízállást mértek szélcsendes időben, ami egy centiméterrel kevesebb a kétezerhuszonkettő szeptemberi értéknél. A vízgyűjtő területre az elmúlt évben tizenegy hónapban az átlagosnál nyolcvan-kilencven százalékkal kevesebb víz érkezett. Ez a szárazság és a hiányzó téli-tavaszi feltöltődés miatt alakult így.
A párolgás és a beérkező víz mennyisége közötti egyensúly felborulása okozza a legnagyobb gondot.
Nyáron a napos, meleg időjárás miatt intenzív a párolgás, ami naponta akár egy centiméteres vízszintcsökkenést is okozhat. A Velencei-tónál ez a jelenség még markánsabb a sekély víz miatt. Az idei nyárra a hosszú távú előrejelzések szárazabb és melegebb időt jósolnak az átlagnál. Emiatt a vízszint további csökkenése szinte biztosra vehető. A tó már most is a korábbi rekord alatt van, és ez a nyár során többször is megdőlhet.
A Balaton helyzete jelenleg nem ennyire kritikus, de így is érezhető a vízhiány hatása.
A Balaton nagyobb vízfelülettel és jobb szabályozási lehetőségekkel rendelkezik, ezért a vízszintje most hetvenhat centiméter körül mozog. Ez az elmúlt tizenöt év átlagánál alacsonyabb, de a mérések kezdete óta nem számít rekordnak. A szabályozási szint emelése korábban lehetővé tette, hogy több vizet tudjanak tárolni a tóban. Nyár végére azonban itt is alacsonyabb értékek várhatók a párolgás miatt. A sajtóban gyakran jelennek meg drámai címek, de a számok tükrében óvatosabban kell értékelni a helyzetet.
A folyóink vízállása is régóta alacsony, és a tavaszi feltöltődés elmaradt.
A hóban tárolt víz mennyisége minimális volt, ezért tavasszal nem érkeztek jelentősebb árhullámok. A vízügy ott, ahol tud, visszatartja a vizet az állami területeken, például holtágakban és csatornákban. Idén körülbelül negyven millió köbméterrel több vizet sikerült így megőrizni, mint tavaly. Ez pozitívum, de a gravitációs kiengedés miatt csak ott lehet vizet visszatartani, ahol a meder állapota engedi. A folyók mentén mesterséges tárolók kialakítása hosszú távon segíthetne a vízmegőrzésben.
A Velencei-tó megmentésére több lehetőség is felmerült, de ezekhez széles körű egyetértés kell.
A vízügy természetesen részt vesz a tervezésben, de a döntés nem egyedül az ő feladatuk. Négy fő irányvonal körvonalazódik: karsztvíz bevonása, tisztított szennyvíz bevezetése, meglévő tározók rekonstrukciója és a Dunából való vízpótlás. Ezek mindegyikéhez komoly egyeztetés szükséges a nemzeti parkokkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és más érintettekkel. A folyamatot az élő környezetért felelős minisztérium koordinálja. Rövid távon ezért pontos részleteket még nehéz közölni.
A Fertő-tó is alacsony vízállással küzd, de a Velencei-tó a legkritikusabb.
A Fertő-tónál szintén viszonylag alacsony a vízszint, de nem éri el a Velencei-tó problémáinak súlyosságát. A Velencei-tó sekély jellege és kitettsége miatt sokkal érzékenyebben reagál a helyi csapadékhiányra. A lokális esők gyakran csak kis területet érintenek, ezért a vízgyűjtő nem mindig kap elegendő utánpótlást. Ez a szélsőségesség az elmúlt években egyre gyakoribbá vált. A társadalom is nehezebben fogadja el a tó időszakos kiszáradását, mivel a turisztikai használat jelentősen megnőtt.
A vízügy folyamatosan dolgozik a vízmegőrzésen, de a konszenzus nélkülözhetetlen.
A szakemberek hat napra előre tudnak részletesebben nyilatkozni a várható vízállásról. Az egész nyárra vonatkozó előrejelzések egyelőre nem mutatnak kedvező fordulatot. A legfontosabb üzenet mégis az, hogy vizet kell visszatartani minden lehetséges helyen. Ez nem csak a nagy tavakra vonatkozik, hanem a kisebb tározókra és a talajra is. A közös gondolkodás és a hosszú távú tervezés nélkül a problémák csak súlyosbodnak.
A nyári hónapok további csökkenést hoznak, de a pontos kimenetel a csapadéktól is függ.
Júliusra és augusztusra az átlagosnál melegebb és szárazabb idő várható. Ez fokozza a párolgást és tovább apasztja a tavakat. Aki a Velencei-tó partján nyaral vagy él, már most tapasztalja a változásokat. A strandok egy része korlátozottan használható, és a vízibiciklik, hajók mozgása is nehezebbé válik. A természet is megsínyli a helyzetet, ezért fontos, hogy mindenki felelősen viselkedjen a víz közelében.
- Miért olyan alacsony most a Velencei-tó vízszintje? A tó kis vízgyűjtő területe, az elmúlt években elmaradt feltöltődési időszak és az intenzív nyári párolgás együttesen okozza a rekordalacsony értéket.
- Mennyire súlyos a helyzet a Balatonnál a Velencei-tóhoz képest? A Balaton nagyobb és jobb szabályozási lehetőségekkel bír, jelenleg nincs negatív rekord, de nyár végére így is alacsonyabb vízállás várható.
- Milyen megoldások segíthetnek hosszú távon a Velencei-tónál? Több lehetőség van, például karsztvíz, tisztított szennyvíz, tározók felújítása vagy dunai vízpótlás, de ezekhez minden érintett egyetértése szükséges.
Hasonló tartalmak:
Digitális nomád életmód: vígh bori inspiráló története a világjárásról
Profit mint értékteremtő eszköz a felelős vállalkozásokban
Nyár végére 30 centis pocsolya lehet a Velencei-tóból
Történelmi mélyponton a Velencei-tó vízszintje, több strand egész nyáron ki se nyit
