Az élelmezés világnapja alkalmából Varga Bálint, az IFUA Horváth cégtársa és az élelmiszeripari valamint kereskedelmi iparági csapat vezetője áttekintette, hogyan formálják a hosszú távú folyamatok a magyar háztartások vásárlási és étkezési döntéseit.
„A háztartások jövedelmük élelmiszerre költött aránya 2019 és 2024 között közel 25 százalékról 30 százalékra nőtt, a legszegényebb ötödben megközelítette a 40 százalékot.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Varga Bálint, az IFUA Horváth cégtársa és az élelmiszeripari valamint kereskedelmi iparági csapat vezetője az élelmezés világnapján elemezte a magyarok étkezési szokásainak tartós átalakulását.
Az elmúlt évek inflációja érezhetően átrendezte a háztartási kiadásokat.
A jövedelemből élelmiszerre fordított részarány 2019 és 2024 között közel 25 százalékról 30 százalékra emelkedett, a legszegényebb ötödben pedig megközelítette a 40 százalékot. Ez a változás elsősorban a 2022-2023-as áremelkedésekhez köthető, és sokaknál kalóriaoptimalizáláshoz vezetett. Magas szénhidrát- és zsírtartalmú termékek kerülnek előtérbe, mert ezekből lehet egy forintért a legtöbb energiát kinyerni. A folyamat a teljes élelmiszerkosár szerkezetét érinti, és a kereskedők kínálatát is formálja.
Egy szűkebb, mintegy 10-15 százalékos réteg tudatosan választ.
Egészségtudatosság vagy tartós betegség miatt speciális étrendet követnek, és ez a csoport egyre érzékelhetőbb a piacon. Statisztikai szinten a lakosság 400 gramm gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt naponta, ám ennek jelentős része burgonya, és nem friss áru. A kormányzati programok ösztönözhetik a friss termékek fogyasztását, akár áfacsökkentéssel is. Az alkoholfogyasztás évtizedek óta csökken, az utóbbi években azonban egyes kategóriákban éves 5-10 százalékos volumenesés is megfigyelhető, ami más termékcsoportokra is begyűrűzhet.
A mentes és a fehérjedús élelmiszerek aránya egyaránt nő.
A tejsavófehérje-koncentrátum piaca néhány év alatt ötszörösére-hatszorosára bővült, mert a hagyományos élelmiszerekbe is egyre nagyobb mennyiségben kerül protein. Joghurtok, száraztészták és desszertek egyaránt hirdetik az extra fehérjetartalmat. A GLP-1 típusú kezelések Magyarországon még 1 százalék alatt maradnak, Európában körülbelül 3 százalék, az Egyesült Államokban 8-10 százalék között mozognak. Az érintett háztartások aránya 13-15 százalék, és a vásárlások a friss, feldolgozatlan irányba tolódnak, ami a gyártók hozzáadott értékét és a kereskedők profitabilitását egyaránt érinti.
A kiskereskedelmi csatornák arányai is módosulnak.
A három meghatározó diszkontlánc részesedése a nagy láncok forgalmában megközelíti a 40 százalékot. Ezek a boltok a hagyományos diszkontválasztékot szupermarket irányba bővítették: megjelent a friss hús, szélesebb a hűtött választék, és ritkább a raklapos kihelyezés. A hipermarketek részesedése stagnál vagy enyhén csökken, miközben a nagy bevásárlások gyakorisága visszaesett. A magyarok évente körülbelül 150 alkalommal vásárolnak élelmiszerboltban, ami az uniós átlag közelébe esik, a lengyelek viszont 250 alkalommal járnak ilyen üzletekbe.
Az online élelmiszer-vásárlás növekszik, de komoly költségoldali kihívásokkal jár.
Egy mobiltelefon grammra jutó értéke sokszorosa egy ásványvízének, a kosár pedig élelmiszernél 15-20 tételt is tartalmazhat, beleértve a mirelit és friss árut. A vezető hazai online FMCG-szereplő tartósan veszteséges, a kényelmi szolgáltatást a tulajdonosok finanszírozzák. A saját márkás termékek aránya a teljes élelmiszerforgalomban 35-40 százalék körül alakul, diszkontokban 80 százalék fölött. Egyes láncok saját húsüzemet, száraztésztaüzemet vagy kávécsomagoló üzemet is működtetnek, és visszafelé integrálódnak a gyártói szintre.
A kiskereskedők nyereségessége az elmúlt időszakban alacsony maradt.
Az árrésstop, a magas feldolgozottságú termékekre is kiterjedő szabályozás és a 150 milliárd forint feletti árbevételre kivetett 4,5 százalékos különadó együttesen nyomja az eredményt. 2025-ben kevés vállalkozás tudott adózás előtti szinten pozitív eredményt felmutatni. A mesterséges intelligencia a kereslet-előrejelzésben és a készletgazdálkodásban már 8-10 éve jelen van, elsősorban a nem nyelvi modellek révén, és a backoffice folyamatokban további hatékonyságot hozhat. A piaci koncentráció tovább nőhet, korábban több jelentős szereplő is eltűnt a piacról, a jelenlegi egyensúly azonban még tartható.
Az élelmiszertrendek 2030-ra egyszerre hoznak egészségtudatos és árérzékeny megoldásokat.
A diszkontok erősödése, a fehérjedús és mentes termékek térnyerése, valamint a friss áruk felértékelődése együtt formálja a kínálatot. A kereskedőknek és gyártóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell a változó kosárösszetételhez és a csökkenő volumenekhez egyes kategóriákban. A magyar piac a nyugati trendeket követi, de a helyi szabályozás és a jövedelmi viszonyok sajátos arányokat alakítanak ki. A következő években a hatékonyság és a választék rugalmassága dönti el, mely szereplők tudnak tartósan nyereségesen működni.
Miért nőtt az élelmiszerre költött jövedelem aránya? Az 2022-2023-as infláció miatt a háztartások jövedelmük nagyobb részét fordították élelmiszerre, a legszegényebb ötödben ez a 40 százalékot is megközelítette.
Hogyan hatnak a GLP-1 kezelések a vásárlásra? Az érintett háztartások a friss, feldolgozatlan termékek felé tolódnak, ami a magas hozzáadott értékű, feldolgozott áruk forgalmát mérsékelheti.
Miért erősödnek a diszkontok? A három nagy diszkontlánc részesedése közelíti a 40 százalékot, mert a hagyományos választékot friss áruval és szélesebb hűtött kínálattal bővítették.
A 11. Kortárs Ékszerhét Budapest október 16. és 22. között 35 kiállítással és több mint 200 alkotó munkáival tölt meg különböző városi helyszíneket. A Bartók Béla út környéke adja a központot, ahol narratív ékszerek, dizájndarabok és művészi tárgyak egyaránt megtekinthetők és megvásárolhatók. "A kortárs ékszer értéke ma már nem az anyagból, hanem a történetből és a művészi szándékból fakad." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1c91c2-941b-625a-8f6f-3ffa1a619f9b%2Fdownload A 11. Kortárs Ékszerhét Budapest október 16. és 22. között […]
