Mohácsi csata 500 éve új megvilágításban

A mohácsi csata 500. évfordulóján új kutatások és egy friss dokumentumfilm segítségével nézhetünk rá erre a sorsfordító eseményre. A rubicon intézet készítette el a mohács – világok harca című alkotást, amelyben magyar és külföldi történészek szólalnak meg. Ágoston Gábor, a georgetown university professzora is részt vett benne, és nemzetközi összefüggésekbe helyezte az eseményt. A film látványos rekonstrukciókkal és 3d jelenetekkel mutatja be a kor valóságát.

Ez nem csupán magyar tragédia volt, hanem globális hatalmi játszmák része.

A film elkészítése mögött hosszú évek együttműködése áll.

Rácz Árpád és Diósy Mihály keresték meg Ágoston Gábort, aki nemzetközi kitekintést javasolt a produkcióhoz. Így került bele egy török kolléga, aki Szulejmán monográfiáját írta, valamint Nicolò Capponi olasz történész a családi levéltárból származó dokumentumokkal. A koncepció az volt, hogy a legújabb kutatási eredményeket népszerűen mutassák be. Ezért a rubicon intézet 30-40 ezer példányos lapja is ezt a célt szolgálja már évtizedek óta.

Az utóbbi évtizedekben rengeteg új információ született a jagelló korról.

Ulászló és II. Lajos uralkodása nem volt rosszabb más dinasztiáknál, sőt komoly uralkodóház volt a jagellók. Lengyelország és Litvánia hatalmas területei mutatták a hátteret. Az oszmán birodalom viszont népességben, haderőben és jövedelemben óriási fölényben volt Magyarországon. Sajnos Magyarországnak nem volt nagy esélye megállítani az oszmán hódítást. Ezért próbáltak több ország összefogni Közép-Európában a védelmi rendszer építésére.

A mohácsi csata seregei is nemzetközi jellegűek voltak.

Csehországból és Sziléziából érkeztek puskások és ágyúk, a lovasságot pedig a magyar nemesség adta. A tűzfegyverek kora megváltoztatta a hadviselést, akárcsak ma a drónok. Az oszmán oldalon 200-300 ágyú sorakozott, míg a magyaroknál sokkal kevesebb. Pénzügyi segítség alig jött a pápai támogatáson kívül, mert mindenki a saját szomszédjával volt elfoglalva. Így senki sem emelt ujjat igazán Magyarországért.

Szulejmán trónra lépésekor presztízst kellett teremtenie.

Apja, Szelim hatalmas birodalmat hagyott rá, de ő maga egyedüli örökös volt. Európában sokan azt hitték, hogy szelíd galamb váltotta fel az oroszlánt. Valójában Szulejmán Rodoszt foglalta el először, majd Magyarország ellen indult. A mohácsi csata a világuralomért folytatott vetélkedés része volt, V. Károly és Szulejmán rivalizálásával párhuzamosan. Ezért nem csak magyar, hanem francia, perzsa és egyiptomi szálak is húzódtak ide.

A csata után kettős királyválasztás következett Magyarországon.

Először Szapolyai Jánost, majd Habsburg Ferdinándot koronázták meg. Habsburg Mária, II. Lajos özvegye kulcsszerepet játszott a kampányban. A jagellók és habsburgok családi szerződései alapján öröklődött a trón. Szulejmán akaratlanul is a habsburgok hatalmát erősítette meg ezzel a csatával. Így alakult ki a dunai habsburg monarchia és a végvárendszer, amely 150 évig állta az ostromokat.

Ha Szapolyai János egyedül uralkodik, talán másként alakul a történelem.

Ő felajánlotta a házasságot Habsburg Máriával, és nemzetközi összefogást próbált. Nem direkt késlekedett Mohácsnál, hanem Erdély védelmét látta el, mert nem tudták, merre indul az oszmán sereg. A mítosz, hogy ha odaér a sereggel, megváltozik minden, nem állja meg a helyét. A hatalmas erőfölény miatt 30 ezer katona sem változtatott volna sokat. Később csak a török szövetséghez fordult, amikor Ferdinánd kiszorította az országból.

Minden középiskolában le kéne vetíteni a Rubicon Mohács filmjét
Mohács – Világok harca