László Géza közgazdász új könyvében Rejtő Jenő klasszikus regényeit használja fel az Orbáni gazdaságpolitika mélyreható elemzésére, feltárva a barkácsolástól a választási lekenyerezésig vezető utat és annak zsákutcáit.
„Ezek tulajdonképpen kulcsot adnak az Orbán rendszerhez is.”
Az Orbáni gazdaságpolitika Rejtő Jenő regényein keresztül válik igazán érthetővé.
László Géza friss könyve izgalmas párhuzamokat von a magyar gazdaság elmúlt tizenhat éve és a Rejtő Jenő-művek között.
A Business Class műsorban a közgazdász részletesen beszélt arról, hogyan illeszkednek Rejtő Jenő regényei az Orbáni gazdaságpolitika világába. A Csontbrigád, a Piszkos Fred közbelép és a Három testőr Afrikában című művek kulcsot adnak az Orbáni gazdaságpolitika megértéséhez. Ezek a történetek humorral és éles kritikával mutatják be az improvizációt, a bürokráciát és a manipulációt.
A könyv szerkezete négy nagy részre tagolódik, amelyek pontosan lefedik az Orbáni gazdaságpolitika fő jellemzőit.
Az első rész a törvények születését és a folyamatos barkácsolást boncolgatja. A kormány kerülte a nagy reformokat, helyette a keze ügyében lévő eszközökkel próbált megoldani problémákat. Ez sok eredményt hozott, de rengeteg hibát és törvénymódosítást is. A népegészségügyi termékadó például az első két évben hétszer változott, pedig eredetileg a fiatal orvosok fizetését akarta támogatni.
Az államosítások és a bürokrácia világa a második nagy fejezet fő témája.
A kormány egyszerre utálta a bürokráciát, közben mindent centralizált. Végtelen mennyiségű papírmunka kellett a működéshez. Rejtő Jenő Az előre tolt helyőrség című regénye remek paródiaként szolgál erre, sőt Brüsszeli alkudozásokra is találni benne érdekes párhuzamot.
A vállalatok és bankok térdre kényszerítése a harmadik rész fókuszában áll.
A versenyszemlélet helyett mézesmadzag és korbács uralta a terepet. A kormány egyenként tárgyalt minden szereplővel, a szakszervezeteket és érdekképviseleteket félretolta. Rejtő Jenő figurái itt is jól illusztrálják a manipulációt és az adhoc döntéseket.
A választási gazdaságpolitika és a lakosság lekenyerezése zárja a sort.
A kormány jól ismerte a magyar társadalom szervezetlenségét, ezért az egyházaktól a horgászszövetségekig mindent megpróbált megnyerni magának. Ez működött egy ideig, de végül a saját modell csapdájába estek. Négy éve nincs gazdasági növekedés, a beruházások zuhannak.
Az egész rendszer végül zsákutcába vezetett, amit a közepes jövedelmi csapda fogalma jól leír.
Magyarország termelékenysége alig nőtt, míg a szomszédos országok jelentősen előreléptek. A makromutatók, a költségvetés és a piaci szerkezetek mind ezt mutatják. A lakosság hozzászokott az ajándékokhoz, de egyre többen érzik, hogy valami nem stimmel.
Az új kormány előtt most az a feladat, hogy rükvercbe kapcsoljon és kijusson a zsákutcából.
A kapkodás hibák melegágya, ezért fontos az érdekeegyeztetés és a társadalmasítás. A versenyhivatalnak vissza kell vennie a szerepét, hogy monopóliumok helyett valódi versenyt teremtsen. Így kerülhető el, hogy a régi elit átmentse magát.
A könyv nem csak kritika, hanem tanulságokkal teli útmutató is.
László Géza szerint az Orbáni gazdaságpolitika sok mindent tanít arról, mit ne tegyünk. A Rejtő Jenő-i humorral fűszerezett elemzés élvezetes olvasmány mindenki számára, aki érdekli a gazdaságpolitika. Érdemes elolvasni azoknak is, akik részt vettek az elmúlt időszakban, és azoknak is, akik most építenek újat.
Mi köze van Rejtő Jenőnek az Orbáni gazdaságpolitikához? Rejtő Jenő regényei tökéletes analógiát adnak a barkácsolásra, a bürokráciára és a manipulációra, így segítik megérteni az Orbáni gazdaságpolitika működését.
Milyen csapdában ragadt a magyar gazdaság? A közepes jövedelmi csapdában, ahol alacsony a termelékenység növekedése, eltorzult a piaci szerkezet és a lakosság hozzászokott a folyamatos ajándékokhoz.
Milyen tanulságok vonhatók le az új kormánynak? Kerülni kell a kapkodást, erősíteni kell az érdekeegyeztetést és vissza kell állítani a valódi versenyt a monopóliumok helyett.
Az új SZJA tábla 2027-től komoly könnyebbséget hoz az alacsonyabb jövedelműeknek, miközben a rendszer egyszerűbb marad. A tervek szerint január elsejétől a minimálbér szintjén már csak kilenc százalékos lesz a tényleges személyi jövedelemadó-teher. Ez nem azt jelenti, hogy sávos adókulcs lép életbe, hanem egy adójóváírásos mechanizmus működik majd. Aki minimálbér körül keres, az befizeti a tizenöt százalékos SZJA-t, de a rendszer automatikusan jóváírja a különbözetet, így végül csak kilenc százalék […]
