Az uniós források felszabadítása hosszú évek után végre kézzelfogható közelségbe került Magyarországon. Szabó Dániel, a Portfolio.hu makrogazdasági elemzője szerint a folyamat most már nem csak ígéret, hanem konkrét mechanizmusokkal támogatott valóság. A kohéziós források részben már korábban elindultak, a helyreállítási alap viszont különleges megoldást igényel. A magyar állam előfinanszírozza a projekteket, majd az Európai Bizottság utólag téríti meg az összegeket, ha minden feltétel teljesül. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a források ne vesszenek el a 2026 augusztusi határidő miatt.
“A Magyar Fejlesztési Banknál létrehozott speciális alapok teszik lehetővé, hogy a helyreállítási források ne vesszenek el a szoros határidő miatt, és már az első beruházások jövő év elején láthatóvá váljanak.”
Uniós források végre kezdenek felszabadulni Magyarország számára a hosszú befagyasztás után.
A Portfolio.hu makrogazdasági elemzője, Szabó Dániel szerint ez a folyamat most már nem csak ígéret, hanem konkrét lépésekkel támogatott valóság. A kohéziós források egy része már korábban elérhetővé vált, így egyes pályázatok elindultak. A helyreállítási alap azonban más utat jár be, mert szigorúbb szabályok és utófinanszírozás jellemzi. Az állam ezért speciális alapokat hoz létre, hogy ne veszítsen el pénzt a szoros határidő miatt. Ez a megoldás már más tagállamokban is bevált, így Magyarországon is hasonlóan alkalmazható.
A kohéziós források és a helyreállítási alap két különböző rendszert alkotnak.
A kohéziós források a klasszikus operatív programok keretében működnek, ahol a magyar állam kiír pályázatokat, és részben előfinanszírozza a projekteket. Ezekre hét évre összesen 21,7 milliárd euró áll rendelkezésre. A helyreállítási alap viszont a koronavírus utáni helyreállítást szolgálta eredetileg, és 2026 augusztusáig kell minden projektet befejezni. Ez utóbbi esetben az államnak mindent előre ki kell fizetnie, majd az unió utólag téríti meg, ha a számlák megfelelnek az elvárásoknak. A két forrás együttesen nagy lendületet adhat a beruházásoknak, de a szabályok eltérőek.
A befagyasztás évei után most speciális trükkel oldják fel a forrásokat.
Szabó Dániel, a Portfolio.hu makrogazdasági elemzője szerint a helyreállítási alapnál nagy volt a lemaradás, mert a korábbi kormány bizonytalannak tartotta a pénzeket. A mostani kabinet ezért több projektet visszamozgatott a helyreállítási alapba. A megoldás a Magyar Fejlesztési Banknál létrehozott speciális alapok. Ezekkel elő lehet finanszírozni a beruházásokat anélkül, hogy tartós adósság keletkezne, hiszen az unió később kifizeti az összegeket. Hasonló módszert alkalmaztak Lengyelországban és más déli tagállamokban is sikeresen.
A Magyar Fejlesztési Bank alapjai segítik a kisvállalkozásokat és az energiahatékonyságot.
A tervek szerint az alapokból KKV-fejlesztési pályázatokat és lakossági energiahatékonysági programokat finanszíroznak. Ezek az ősztől elindulhatnak, de a teljes kifutás több évig tart. Nagy állami beruházások is kapnak forrásokat, például új vonatok és kötöttpályás járművek beszerzésére. A magyar beszállítók részvétele a pályázatok kiírásától függ, de már látszanak az első jelek a közlekedési infrastruktúrában. A rendszer rugalmasabb, mint a korábbi, így 2030-ig is lehet pályázatokat futtatni bizonyos esetekben.
Az uniós források egy része digitális és technológiai projektekre megy.
Két külön tétel, az IRIS² műholdas projekt és az AI Gigafactory keretében adatközponti kapacitások jönnek létre. Ezek nem közvetlenül gyárakat jelentenek, hanem európai szintű számítási kapacitást és kutatási lehetőségeket. Magyar cégek és kutatók is részt vehetnek bennük, ami hosszú távon erősítheti a digitális gazdaságot. A hatás ugyan nem azonnali készpénz-beáramlás, de a GDP-növekedéshez 0,2 százalék körüli hozzájárulást hozhat intenzív részvétel esetén. Ez kiszámíthatóbb, mint a hagyományos pályázatok.
A források hatása a gazdaságra pozitív, de a múltban voltak hibák is.
Szabó Dániel, a Portfolio.hu makrogazdasági elemzője szerint minden elköltött eurocent Magyarországon nagyjából 1,2-szeres hatást fejt ki. Ez nem rossz, de elmarad Lengyelország 1,8-as szorzójától. A különbség abban rejlik, hogy sok esetben valós fejlesztés helyett napi működésre vagy profitkivételre fordították a pénzt. Ez rontotta a cégek versenyképességét. A mostani forrásoknál jobban odafigyelnek arra, hogy valódi beruházások történjenek, például digitalizáció vagy infrastruktúra terén.
A közigazgatás digitalizációja is növeli a termelékenységet.
Nemcsak az építkezések látszanak, hanem az elektronikus ügyintézés is. Aki ügyfélkapun keresztül intézi az adóbevallást vagy más ügyeket, az időt takarít meg. Ez a megtakarított idő termelésre fordítható. Hasonlóan a jobb utak és hidak is csökkentik a fuvaridőt a vállalkozásoknál. Ezek a hatások nehezen mérhetők, de az uniós tanulmányok szerint jelentős növekedést hoznak. A beérkező források így nemcsak egyszeri löketet adnak, hanem hosszú távon is erősítik a magyar gazdaságot.
A pénz nagy része már az első jeleket mutatja jövőre.
Bár a teljes hatás négyéves távon érvényesül, már 2027 elején láthatók lesznek új vonatok és felújított infrastruktúra. A nagyvállalatok és állami projektek mellett KKV-k és lakossági programok is kapnak támogatást. Az energiahatékonyság kiemelt terület marad. A magyar állam 3 milliárd eurós kötvénykibocsátással teremtette meg az előfinanszírozás mozgásterét. Ez nem növeli tartósan az adósságot, mert az unió később visszatéríti az összegeket.
Mi a különbség a kohéziós források és a helyreállítási alap között? A kohéziós forrásoknál a magyar állam részben előfinanszírozza a pályázatokat, és hét évre 21,7 milliárd euró áll rendelkezésre. A helyreállítási alapnál viszont az államnak mindent előre ki kell fizetnie, majd az unió utólag téríti meg, ha minden feltétel teljesül, és 2026 augusztusáig be kell fejezni a projekteket.
Hogyan oldja meg az állam az előfinanszírozást a helyreállítási alapnál? A Magyar Fejlesztési Banknál speciális alapokat hoznak létre, amelyekből pályázatokat írnak ki KKV-fejlesztésre és energiahatékonyságra. Az állam 3 milliárd eurós kötvénykibocsátással teremtette meg a fedezetet, így nem keletkezik tartós adósság, mert az unió később kifizeti az összegeket.
Milyen hatása lesz a forrásoknak a magyar cégekre? A források nagy része nagy állami beruházásokra és infrastruktúrára megy, de KKV-k és lakossági programok is kapnak támogatást. A múltban sok esetben ingyenpénz ment napi működésre fejlesztés helyett, ami rontotta a versenyképességet. Most jobban odafigyelnek a valódi beruházásokra, így a hatás pozitívabb lehet.
A NATO szövetség idei csúcstalálkozója Ankara városában zajlik le, ahol a tagállamok számos kényes témában ütköztetik az álláspontjaikat. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a védelmi kiadások körüli amerikai nyomás mellett az ukrán-orosz háború legfrissebb fejleményei és Törökország ambíciói is központi szerepet kapnak. Az elemzésből kiderül, hogy bár az európai országok jelentősen növelték a katonai költségvetésüket, az elvárások továbbra sem teljesülnek maradéktalanul, és a konfliktus rendezésének esélyei egyelőre […]
