A NATO szövetség idei csúcstalálkozója Ankara városában zajlik le, ahol a tagállamok számos kényes témában ütköztetik az álláspontjaikat. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a védelmi kiadások körüli amerikai nyomás mellett az ukrán-orosz háború legfrissebb fejleményei és Törökország ambíciói is központi szerepet kapnak. Az elemzésből kiderül, hogy bár az európai országok jelentősen növelték a katonai költségvetésüket, az elvárások továbbra sem teljesülnek maradéktalanul, és a konfliktus rendezésének esélyei egyelőre bizonytalanok maradnak.
“Az orosz lakosság 91 százaléka azonnali békét szeretne a négy éve tartó háborúban, ami komoly nyomást helyezhet az orosz vezetésre.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A NATO-csúcs idén különösen feszült légkörben kezdődik, mivel a szövetségesek között éles ellentétek alakultak ki a védelmi terhek megosztása és az ukrán-orosz konfliktus kezelése körül.
A védelmi kiadások növelése az egyik legkényesebb téma, ahol az amerikai fél további jelentős hozzájárulást vár az európai tagállamoktól.
Az európai NATO-tagországok tavaly több mint kilencvenmilliárd dollárral emelték a védelmi kiadásaikat az előző évhez képest, ami közel húszszázalékos növekedést jelent. Ennek ellenére az amerikai vezetés ezt az összeget még mindig elégtelennek tartja, és további emeléseket sürget. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy véli, hogy ez a követelés nem teljesen indokolt, hiszen az Egyesült Államok globális hatalomként jóval többet költ világszerte, mint amennyi a NATO szűkebb keretein belül indokolt lenne. A szakértő szerint az amerikai kiadások egy része olyan régiókra irányul, mint Japán, Dél-Korea vagy Ausztrália, amelyek nem feltétlenül tartoznak a szövetség európai fókuszához. Ugyanakkor elismeri, hogy az az érv erősebb, miszerint Európának saját kontinensének problémáit elsősorban magának kell megoldania, különösen Oroszország jelenléte miatt.
Az európai nukleáris elrettentés képes lehet Oroszország fenyegetésének ellensúlyozására anélkül, hogy az amerikai erőforrásokra támaszkodna mindenben.
Oroszország jelentős nukleáris arzenállal rendelkezik, több ezer robbanófejjel, míg az európai szövetségesek közül az Egyesült Királyság és Franciaország együttesen ötszáz körüli töltettel bír. Ez a kapacitás elméletileg elegendő lehet a kölcsönös elrettentés fenntartásához, mivel egy nukleáris konfliktusban mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedne. A docens hangsúlyozza, hogy az amerikai globális szerepvállalás miatt indokolt lehet némi európai önállóság növelése a védelem terén. Ugyanakkor a gyakorlatban az európai országok saját védelmi iparaik erősítésére törekednek, és inkább európai gyártóktól vásárolnak fegyvereket a csúcs előtt bejelentett beszerzések szerint. Ez a tendencia nem feltétlenül nyugtatja meg az amerikai partnereket, akik szívesebben látnák az európaiakat amerikai fegyverek vásárlóiként.
Donald Trump kiszámíthatatlan stílusa tovább bonyolítja a szövetségen belüli viszonyokat és a személyes diplomáciai kapcsolatokat.
A volt és jelenlegi elnök üzletemberi szemlélete miatt erőteljes nyomást gyakorol a partnerekre, miközben gyakran ellentmondásos nyilatkozatokat tesz. Kaiser Ferenc szerint Trump személyisége miatt nehéz előre jelezni a viselkedését, és ez a kiszámíthatatlanság feszültséget kelt a szövetségesek körében. Példaként említi a kapcsolatot az olasz miniszterelnökkel, Giorgia Melonival, aki korábban lelkes támogatója volt, de most bírálatokat kap tőle. Hasonlóan érzékeny téma a pápa személye körüli vita, ahol a vallási vezető békés megoldást sürgetett, ami konfliktushoz vezetett. Ezek a személyes ellentétek azonban általában a háttérben rendeződnek, és nem kerülnek mindig a nyilvánosság elé.
Törökország és Erdogan ambíciói szintén hangsúlyos szerepet kapnak a csúcstalálkozón, ahol a regionális érdekek ütköznek.
Törökország a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik az Egyesült Államok után, és Erdogan igyekszik növelni az ország súlyát a szövetségen belül. A szakértő szerint azonban az S-400-as légvédelmi rendszerek beszerzése Oroszországtól trójai falóként működik, mivel azok lokátorai képesek NATO-repülőgépeket bemérni. Emellett a csúcs előtt biztonsági okokra hivatkozva számos ellenzéki politikust és újságírót tartóztattak le, ami tovább rontja a hangulatot. Erdogan a palesztin kérdést is az asztalra tette, ami feszültséget okoz az amerikaiakkal, akik Izrael támogatását prioritásnak tekintik. Ez a lépés részben belpolitikai okokból is fakad, mivel Törökországban az antiszemitizmus bizonyos körökben szavazatokat hozhat.
Az ukrán-orosz háború legfrissebb fejleményei azt mutatják, hogy a konfliktus egyre mélyebben érinti az orosz hátországot is.
Az ukrán erők képesek voltak messzire, akár kétezer-ötszáz kilométerre is csapást mérni az Omszki finomítóra, Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítójára. Ez a támadás súlyos károkat okozott, és hozzájárul a benzinhiány kialakulásához Oroszországban, ahol hosszú sorok alakulnak ki a benzinkutaknál. Kaiser Ferenc szerint az ukránok saját fejlesztésű precíziós drónjaikkal érték el ezt a távolságot, mivel nyugati fegyverek erre nem mindig alkalmasak. Ezek a drónok húsz-ötven kilogramm robbanóanyaggal rendelkeznek, és főként infrastruktúrát céloznak meg, hogy gazdasági nyomást gyakoroljanak. A lakosság már érzékeli a háború hatását, ami korábban nem volt ennyire nyilvánvaló Moszkvában.
Az orosz közvélemény egyre inkább a béke felé fordul, miközben a veszteségek mértéke is aggasztó méreteket ölt.
Független felmérések szerint az orosz lakosság kilencvenegy százaléka azonnali békét szeretne, akár már holnap. Ez a véleményváltozás négy év háború után érthető, hiszen a veszteségek meghaladják a sztálingrádi csata áldozatainak számát egyes becslések szerint. Háromszázezer és ötszázezer közöttire becsülik az orosz halottak számát, ami komoly társadalmi nyomást jelent. A docens szerint Putyin körültekintőbb és kiszámíthatóbb, mint amerikai kollégája, mivel mögötte erős stáb áll, és kerüli a spontán média-megjelenéseket. Ugyanakkor Dmitrij Medvegyev rendszeresen éles nyilatkozatokat tesz, amelyek eszkalációt sugallnak.
A tűzszünet vagy a konfliktus befagyasztása elméletileg lehetséges lenne a jelenlegi frontvonalak mentén, de a felek álláspontjai még távol állnak egymástól.
Ukrajna már belátta a realitásokat, és kész lenne a megállapodásra, míg Oroszország további területeket szeretne, például a Fekete-tenger partvidékét. Trump és Putyin személyes kapcsolata érdekes fordulatot vett, miután az amerikai elnök tanácsadói meggyőzték arról, hogy Oroszország nem olyan erős, mint amilyennek látszik. Ez kedvezőbb helyzetet teremthet Ukrajna és Európa számára az amerikai támogatások terén. Mindazonáltal a hosszabb távú előrejelzés nehéz, mivel az amerikai politika változékony maradhat. A béke idén valószínűleg nem következik be a tendenciák alapján.
Összességében a NATO-csúcs után is sok nyitott kérdés marad, amelyek a következő hónapokban tovább alakítják az európai biztonsági környezetet.
A szövetség egysége próbára van téve, de a tagállamok igyekeznek kompromisszumokat találni. Kaiser Ferenc elemzése szerint az európai önállóság növelése hosszú távon pozitív lehet, ha a nukleáris és hagyományos elrettentés megfelelő egyensúlyban marad. A közel-keleti konfliktusok és a török szerepvállalás további bonyodalmakat hozhatnak. Végül a háború kimenetele nemcsak a harctereken, hanem a diplomáciai asztaloknál is eldőlhet a közeljövőben.
Miért tartja indokoltnak Kaiser Ferenc, hogy Európa növelje a védelmi önállóságát? Az amerikai kiadások globális jellegűek, az európai nukleáris erők pedig elegendőek lehetnek Oroszország elrettentésére, miközben a saját ipar erősödése is előnyös.
Hogyan érinti a török politika a NATO egységét a csúcson? Erdogan a palesztin kérdéssel és a belpolitikai lépésekkel feszültséget kelt, az S-400-as rendszerek pedig bizalmatlanságot szülnek a szövetségen belül.
Milyen esélyei vannak a békének az ukrán-orosz háborúban az idei évben? Alacsonyak, mert Putyin további területeket követel, az orosz lakosság ugyan béke párti, a vezetés azonban nem feltétlenül, és az amerikai politika kiszámíthatatlan marad.
A luxusingatlan piac Magyarországon különleges szegmens, amely erősen érzékeny a gazdasági változásokra és a szabályozási bizonytalanságokra. Török Dávid, az Otthoncentrum ingatlan szakértője szerint a választások után nőtt az eladási szándék, ugyanakkor sok tulajdonos még offmarket módon puhatolózik. A vagyonadó körüli részletek hiánya tovább fokozta a kivárást mind az eladók, mind a vevők oldalán. A forint erősödése és a külföldi vagyon értékvesztése miatt többen fontolgatják, hogy inkább bérelnek, mint vásárolnak. "A […]
