Sólyomi Dávid a vagyonépítés sikerének másik oldaláról beszél: sokan elérik a pénzügyi biztonságot, mégis nehezen engedik el a megtakarításaik egy részét, mert az érzelmi háttér erősebb a számoknál. A Bill Perkins Halj meg nullával című könyve ihlette gondolatmenet praktikus tanácsokat ad a TBSZ használatától a gyerekek célzott támogatásáig. A tudatosság és a rendszerben gondolkodás segít abban, hogy ne csak gyűjtsünk, hanem élvezzük is az eredményt.
“A legtöbb ember túl későn örököl, ezért érdemes a vagyonépítés során a gyermekek meghatározó életszakaszaiban célzott juttatásokat adni, amelyek valóban segítenek az életük alakításában.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A vagyonépítés sikere után sokan szembesülnek egy váratlan kihívással, amely nem a számokban, hanem az érzelmekben rejlik.
A pénzügyekhez való hozzáállás alapvetően két típust különböztet meg, amelyek közül az egyik a gyűjtögető hangya, a másik pedig a könnyebben költő tücsök.
A mesebeli példából kiindulva a hangya típusú emberek folyamatosan aggódnak a pénz miatt, félretesznek és befektetnek, hogy biztonságban tudhassák a jövőjüket. Ezzel szemben a tücsök típusúak inkább a jelenben élnek, és gyakran csak később, negyvenes-ötvenes éveikben döbbennek rá, hogy jobb lett volna korábban takarékoskodni. Aki a vagyonépítésben már sikeres, az általában a hangya kategóriába tartozik, és számára a következő lépés a nehezebb: elkezdeni használni azt, amit felépített. Ez a dilemma nem ritka azok körében, akik következetesen építkeztek éveken vagy évtizedeken át.
A sikeres vagyonépítők gyakran szembesülnek azzal, hogy nehezen engedik el a megtakarított összegeket, még akkor is, ha a matek már kiadja a fenntartható életet.
A cikk alapgondolata, hogy a vagyon már elegendő lehet az élet hátralévő részére, mégis az érzelmi oldalon akad el a dolog. Aki profin gyűjt és befektet, annak a kiadás gyakran nehezebben megy, mert a biztonságérzet erősebb, mint a fogyasztás vágya. Ez fordítva is igaz: aki könnyen költ, annak általában a gyűjtögetéssel van több nehézsége. Magyarországon ez a jelenség egyre több embert érint, akik húszas éveikben kezdtek el rendszeresen félretenni, és most harmincas- negyvenes éveikben már komoly vagyont látnak maguk előtt.
A magyar történelmi tapasztalatok erősítik az óvatosságot, de a hosszú távú befektetések mégis védelmet nyújtanak az inflációval szemben.
A szüleinktől és nagyszüleinktől örökölt üzenet a takarékoskodásról sokszor a nehéz időkre, inflációra vagy háborúkra vezethető vissza. Ezek az élmények valóban óvatossá tehetnek, amikor a vagyonhoz kellene nyúlni. Ugyanakkor a részvénypiaci indexek hosszú távon bizonyítottan túl teljesítik az inflációt, és megőrzik a vásárlóerőt. Aki ezt a tudást birtokolja, az kevésbé fél attól, hogy a vagyona idővel elértéktelenedik.
A háromlábú szék modell segít abban, hogy a vagyonépítés stabil és rugalmas maradjon minden élethelyzetben.
Érdemes vésztartalékot képezni könnyen hozzáférhető formában, például forintban tartott diszkont kincstárjegyben. Emellett hosszú távú befektetési lábként egy piaci indexet követő ETF kiváló választás lehet. A harmadik láb a hosszú távú kötvényekből állhat, amelynek aránya az életkortól és a körülményektől függ. Ez a megközelítés csökkenti a kockázatot, ha váratlan kiadások merülnek fel, és nem kell minden pénzt részvényekben tartani.
A hosszabb életkilátások miatt sokan túl óvatosak lesznek, és alulfogyasztanak még nyugdíjas korukban is.
Az adatok azt mutatják, hogy a hangya típusú emberek gyakran még nyugdíjasként is növelik a nettó vagyonukat, mert félnek, hogy elfogy a pénzük. Bill Perkins könyvében is látható ez a minta: az aggodalom miatt sokan nem használják fel a megtakarításaik jelentős részét. Érdemes reálisan átgondolni, mennyi időre kell fedeznie a vagyonnak az életet, és nem túlzottan óvatoskodni. Az életjáradék típusú konstrukciókat ugyanakkor sokan elkerülik, mert Magyarországon ezek korábban nem váltak be igazán, és drágábbak is lehetnek, mint a saját befektetési megoldások.
A generációkon átívelő vagyonépítés akkor működik jól, ha nem véletlenszerűen, hanem tudatosan történik.
Sokan szeretnének ingatlant vagy vagyont hagyni a gyermekeiknek és unokáiknak, hogy azok is biztonságban legyenek. A véletlenszerű időpontban történő örökség azonban gyakran későn érkezik, amikor a kedvezményezett már megoldotta az életét. Sokkal hatékonyabb a meghatározó életszakaszokban célzottan segíteni, például a lakhatás vagy a tanulás idején. Így a támogatás valóban hatást gyakorolhat az életpályára.
A tudás átadása legalább olyan fontos, mint maga a vagyon, mert ez teszi lehetővé a következő generáció önálló vagyonépítését.
Ha lesz gyerek, érdemes neki is átadni azokat a módszereket, amelyek a saját vagyonépítés során beváltak. Az értelmes tanulásra fordított összeg gyakran jó befektetésnek bizonyul, legyen szó magyar vagy külföldi lehetőségről. A lakhatás megoldásában való segítség szintén nagy különbséget jelenthet a kezdeti években. Ugyanakkor érdemes hagyni, hogy a fiatalok is dolgozzanak a napi megélhetésért, mert ez építi a felelősségtudatot.
Magyarországon a Tartós Befektetési Számla használata hosszú távon jelentős adóelőnyt biztosít a vagyonépítésben.
A TBSZ segítségével a hosszú távra szánt befektetések hozama öt év után teljesen adómentessé válhat, ami komoly különbséget jelenthet évtizedek alatt. Érdemes évente új számlákat nyitni a friss megtakarításoknak, így a különböző részek optimális időzítéssel érnek be. Az osztalékadót ugyan a forrásnál levonják külföldi papíroknál, de az árfolyamnyereség és a szocho elkerülhető. Aki korábban osztalékorientáltan fektetett be, később gyakran rájön, hogy a TBSZ biztonsági hálóként is szolgálhat anélkül, hogy rendszeresen hozzá kellene nyúlni.
A vagyonadó koncepciója sokak szerint problémás, mert a vagyon már többször megadóztatott jövedelemből származik.
Mire valaki vagyont épít, addigra a jövedelmet, a céget és a fogyasztást is megadóztatták. További adóztatás ezért sokak szemében dupla vagy többszörös tehernek tűnik. A felértékelés különösen nehéz lehet saját cégek vagy összetett eszközök esetén, és nem olyan egyszerű, mint ahogy sokan gondolják. A szerző Magyarországon szeret élni, és reméli, hogy a szabályozás ésszerű marad, de a koncepciót nem támogatja.
Mi a fő különbség a hangya és a tücsök típusú pénzügyi hozzáállás között? A hangya típusú emberek folyamatosan gyűjtögetnek és befektetnek, mert aggódnak a jövő miatt, míg a tücsök típusúak könnyebben költik a pénzt a jelenben. Aki már sikeres vagyonépítő, az általában a hangya oldalon áll, és neki a kiadás okozhat nehézséget. Ez a különbség pszichológiai, nem csak anyagi kérdés.
Miért érdemes a vagyont célzottan átadni a következő generációnak ahelyett, hogy véletlenszerűen hagynánk hátra? A legtöbb ember túl későn örököl ahhoz, hogy az igazán segítsen az életében. A meghatározó szakaszokban, például lakásvásárlás vagy tanulás idején adott támogatás sokkal nagyobb hatást fejt ki. Így a vagyonépítés tudatosabbá és hasznosabbá válik a családon belül.
Milyen előnye van a TBSZ-nek a hosszú távú vagyonépítés során? A TBSZ-ben tartott befektetések hozama öt év után adómentessé válhat, ami jelentősen növeli a vagyonfelhalmozás mértékét. Érdemes évente új számlákat nyitni a friss megtakarítások számára. Ez különösen azoknak előnyös, akik rendszeresen építkeznek, és hosszú távon gondolkodnak.
A népességcsökkenés régiónk egyik legsúlyosabb kihívása, amit Tóth G. Csaba, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos munkatársa elemzett a Jazzy Rádió Business Class adásában. Az IMF adatai szerint 2000 és 2025 között Magyarország 6,5 százalékos veszteséget szenvedett el, ami a 17. helyre elég a világban. A balkáni országok ennél is nagyobb arányban fogyatkoztak, miközben Japán vagy Oroszország jóval kisebb csökkenést mutatott ugyanebben az időszakban. A szakértő két fő okot emelt ki: a […]
