Szeptember 27-én hatályba lépett az EmpCo irányelv magyarországi átültetése, amely megköveteli a vállalatoktól, hogy fenntarthatósági állításaikat kézzelfogható, ellenőrizhető bizonyítékokkal támasszák alá, és ezzel véget vet az általános zöld szlogeneknek a piacon. Lukács Ákos, az EY Klímaváltozás és Fenntarthatóság üzletágának partnere részletezte, hogy a vállalatoknak ezentúl bizonyítaniuk kell a fenntarthatósági állításaikat az új uniós szabályok miatt.
„Az általános környezetbarát állítások feketelistára kerülnek, ha nincs mögöttük elismert tanúsítás vagy pontos, ellenőrizhető adat.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Szeptember 27-én lépett hatályba az EmpCo irányelv magyarországi megvalósítása, amely a fogyasztókat segíti jobb döntések meghozatalában a zöld átállás során.
A cél a greenwashing visszaszorítása, hogy a termékek és szolgáltatások valóban hozzájáruljanak a klímabarát és környezetbarát megoldásokhoz. Az általános állítások helyett konkrét, tanúsított információkra van szükség a piacon, hogy a vásárlók megbízható adatokat kapjanak.
A szabályozás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok körébe tartozik, és folyamatos fejlődést jelent az Európai Bizottság részéről.
Korábban is léteztek szabályok a túlzó zöld állítások ellen, de most szigorúbb követelmények léptek életbe a piaci kommunikációban. Egy termék akkor nevezhető valóban környezetbarátnak, ha elismert tanúsítási rendszer vagy címke áll mögötte, mint a hazai környezetbarát termékjelölés vagy az uniós ökocímke. Az általános „környezetbarát” kifejezés feketelistás lesz bizonyíték nélkül, míg pontos állítások, például a csomagolás száz százalékban megújuló energiából készült, aláírhatóak dokumentációval. A vállalatoknak fel kell mérniük minden fogyasztó felé irányuló kommunikációjukat, legyen az online vagy fizikai térben megjelenő üzenet.
Az igazolás módja sokféle lehet, például klímastratégiák független ellenőrzése vagy kibocsátási adatok projekciója 2030-ra, amelyeket hatóság előtt is be lehet mutatni.
A hatóságok, köztük a fogyasztóvédelem és a GVH, fokozatosan ellenőrzik a piacot, és jövő tavaszig vonnak le következtetéseket a tapasztalatok alapján. A felkészülés mértéke attól függ, hány zöld állítást használt eddig a vállalat a fogyasztók felé a termékek és szolgáltatások kapcsán. A globalizált piacon, például Temu-szerű termékeknél nehezebb az ellenőrzés, mivel a tanúsítási rendszerek gyakran EU-specifikusak, és a belső piac védelmét szolgálják. Ez a szabályozás védi a valóban fenntarthatóan működő vállalatokat, és erősíti a címkék relevanciáját a fogyasztói döntésekben.
Fogyasztóként a túlzó reklámállításokat lehet kétségbe vonni, különösen a környezetbarát vagy ökológiai jelöléseknél, ha azok nem támaszthatók alá.
A kiskereskedelmi láncok saját márkáinál egyre több ökológiai és újrahasznosítható címke jelenik meg, ami keresletet generál az ilyen termékek iránt. Új generációk jobban hisznek ezekben az állításokban, és az egészséges táplálkozás iránti igény is összekapcsolódik velük a mindennapi vásárlások során. A hazai termékekre vonatkozó állítások külön kategóriát képezhetnek, mivel a rövidebb ellátási lánc kisebb karbonlábnyomot jelenthet a szállítás miatt. A rendszer még nem tökéletes, de a fokozatosság elve alapján vezették be, hogy a piac fokozatosan alkalmazkodjon az új elvárásokhoz.
Mit jelent pontosan, hogy a vállalatoknak bizonyítaniuk kell a fenntarthatósági állításaikat?
Az általános kifejezések, mint a környezetbarát vagy fenntartható, csak akkor használhatók, ha elismert tanúsítás vagy pontos, ellenőrizhető adat áll mögöttük. A jövőbeli célokat is dokumentálni kell mérhető tervvel.
Hogyan érintik az új szabályok a termékcsomagolásokat és a reklámokat?
Minden fogyasztó felé irányuló nyilvános állítást ellenőrizni kell, legyen az csomagoláson, online felületen vagy reklámban. Az általános szlogenek feketelistára kerülnek, a pontos információk pedig alátámasztást igényelnek.
Fogyasztóként hogyan ismerhetjük fel a megtévesztő üzeneteket?
A túlzó reklámállításokat kétségbe lehet vonni, ha nincs mögöttük tanúsítás. A címkék, a származási hely és a konkrét adatok segítenek eldönteni, mennyire megbízható egy márka kommunikációja.
A Kárpát-medence történelme és a családi üzenetek együtt formálják a magyar pesszimizmust. Beros Loretta közgazdász, pszichológus a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában járta körül, hogy egy nemzet mennyiben hordoz kollektív traumát, és van-e kiút a generációkon átívelő mintákból. "A családnak van a legfontosabb szerepe abban, hogyan keretezzük a világot biztonságosnak vagy fenyegetőnek." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1d2941-53cf-6c0c-ba86-45787ac7e4d4%2Fdownload Beros Loretta közgazdász és pszichológus a kollektív trauma és a magyar pesszimizmus összefüggéseit vizsgálta. A klinikai […]