A májusi KSH-adatok szerint a foglalkoztatottság emelkedett, ami rövid távon pozitív kilátásokat vetít előre a magyar gazdaság számára. Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője szerint ez a trend támogatja a GDP növekedését is, miközben az energiaárak mérséklődése további könnyebbséget jelenthet a vállalkozásoknak. A nyári szezonális munkák pedig további lökést adhatnak.
“Az emelkedő foglalkoztatási ráta gyakorlatilag teret adhat annak, hogy a GDP tudjon növekedni.”
A legfrissebb statisztikák alapján májusban több mint négy és fél millió ember dolgozott hazánkban.
Ez az adat a 15 és 74 év közötti korosztályra vonatkozik. A Bankmonitor szakértője szerint ez érdemi javulást jelent az elmúlt hónapokhoz képest. A háromhavi mozgóátlagok segítenek abban, hogy ne csak pillanatnyi kilengéseket lássunk. Sok elemző figyeli ezeket a számokat, mert szorosan kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez.
A foglalkoztatottság alakulása kulcsfontosságú mutató a gazdaság egészségének megítéléséhez.
Ha többen dolgoznak, akkor általában több jövedelem keletkezik és nő a fogyasztás is. A mostani adat szerint 4 millió 654 ezer főt számláltak májusban. Ez magasabb a március-májusi 4 millió 640 ezres átlagnál. Korábban, a háromhónapos ciklus elején még csak 4 millió 618 ezer volt a szám. Ez a változás azt sugallja, hogy a munkaerőpiac kezd kilábalni a korábbi visszaesésből.
A háromhavi átlagok használata megbízhatóbb képet ad a valós trendekről.
Az egyszeri kiugrások így kevésbé torzítják a képet. Az év/év összevetésben még van némi lemaradás a tavalyi 4 millió 670 ezer körüli szinthez képest. Mégis egyértelmű a visszapattanás az elmúlt időszakhoz viszonyítva. Ez a rövid távú pozitív elmozdulás bizakodásra ad okot. Egyetlen adatból persze nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
A kormányváltás hatása ilyen rövid távon nem mutatható ki a foglalkoztatottságban.
A munkaerőpiac reakciói általában lassabbak, mint a politikai változások. Nem valószínű, hogy hirtelen 30-40 ezer fővel több munkavállalót vettek volna fel emiatt. Inkább egy új gazdasági ciklus indulása hozhat későbbi eredményeket. A mostani javulás inkább a korábbi visszaesés ciklikus természetéből fakad. Ez nem jelenti azt, hogy a politikai környezet ne lenne fontos hosszú távon.
A visszaesés oka korábban sokakat aggodalommal töltött el.
Az alacsonyabb foglalkoztatottság és a viszonylag magasabb munkanélküliség a gazdasági kibocsátás lassulását vetítette előre. A legutóbbi adatok azonban azt mutatják, hogy ez inkább átmeneti jelenség volt. A pozitív tendencia fennmaradása esetén a gazdasági kibocsátás érdemben emelkedhet. A GDP első negyedéves adatai is kedvezőek voltak. Ez független attól, hogy a munkanélküliségi ráta korábban csökkenő pályán volt.
A GDP növekedési kilátások most kifejezetten kedvezőek.
A Magyar Nemzeti Bank is pozitív előrejelzést adott a gazdasági bővülésre. Az emelkedő foglalkoztatottsági ráta teret ad a további növekedésnek. Ha a tendencia kitart, akkor a vállalkozások is bátrabban tervezhetnek. Ez a körforgás erősítheti a teljes gazdaságot. A foglalkoztatottság tehát nem csak statisztikai mutató, hanem a mindennapi jólét alapja is.
A nemzetközi helyzet enyhülése további pozitív hatásokat hozhat.
Az amerikai-iráni konfliktus lecsendesedése az energiaárak mérséklődését eredményezheti. Az olajár 74 dollár körül mozog, ami közel van az ideális szinthez. Ez komoly fellélegzést jelenthet számos ágazat számára. Korábban a magas árak komoly nyomást gyakoroltak a cégekre. Most ez a nyomás csökkenhet, ami a munkaerő-felvételt is segítheti.
Az üzemanyagár-sapka kivezetése sem feltétlenül okoz drasztikus áremelkedést.
A Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése szerint az idei átlagos emelkedés 1,8 százalék körül alakulhat. Ha a kormány kivezeti a többi árstoppot is, az infláció akkor sem feltétlenül lépné át a 3 százalékos szintet. Ez megkönnyebbülést hozhat a kiskereskedelmi szektornak. Ott korábban az árstoppok miatt sokszor visszafogták a létszámbővítést. Most a vállalkozások könnyebben alkalmazhatnak több munkaerőt.
A nyári időszakban a diákmunkák és az idényjellegű feladatok is növelhetik az aktivitást.
A foglalkoztatottságot általában a 15-74 éves korosztályban mérik. A diákmunkák főleg a fiatalok körében emelik az aktivitást. Érdemes azonban az előző év azonos időszakával összevetni az adatokat. Így a ciklikus hatások, mint a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkák, jobban elkülöníthetők. Ez a módszer segít abban, hogy ne csak a pillanatnyi szezonális hullámzást lássuk.
Összességében a munkaerőpiac rövid távon bizakodó képet mutat.
A pozitív tendencia fennmaradása esetén további javulás várható. A vállalkozások számára az alacsonyabb energiaárak és a lehetséges árstopp-kivezetés is kedvező környezetet teremthet. A fogyasztók pedig az infláció kordában tartásából profitálhatnak. Ez a kombináció erős alapot adhat a következő hónapokra. A foglalkoztatottság így nemcsak szám, hanem a mindennapi életminőség mutatója is.
- Miért nem a kormányváltás hozta a mostani foglalkoztatottsági javulást? Mert ilyen rövid távon a politikai változások hatásai még nem jelennek meg ennyire gyorsan a munkaerőpiacon. A szakértő szerint nem hirtelen 30-40 ezer fővel több munkavállalót vettek fel emiatt. Inkább a korábbi ciklikus visszaesés fordult meg.
- Hogyan függ össze a foglalkoztatottság a GDP növekedésével? Az emelkedő foglalkoztatottsági ráta teret ad a gazdasági kibocsátás bővülésének. A Magyar Nemzeti Bank is kedvező GDP-kilátásokat vázolt fel. Ha többen dolgoznak, az általában növeli a fogyasztást és a termelést is.
- Milyen hatása lehet az olajár csökkenésének a munkaerőpiacra? Az alacsonyabb energiaárak enyhítik a vállalkozások terheit, ami lehetővé teheti a létszámbővítést. Emellett az üzemanyagár-sapka kivezetése sem feltétlenül okozna magas inflációt. Ez több szektorban is fellélegzést hozhat.
