A budapesti áru- és értéktőzsde 1864 és 1948 közötti története most időszaki kiállításon elevenedik meg. Dr. Radnai Márton, a Ramasoft Zrt. vezérigazgatója és a tárlat kurátora segítségével betekintést nyerhetünk a dualizmus aranykorába, a két világháború közötti kihívásokba és a tőzsde utolsó éveibe. A makett, a részvények és a vállalatok emlékei együtt mutatják be, hogyan formálta a tőzsde Budapest modern gazdaságát.
“A tőzsdének nem csak jelene van meg jövője, hanem nagyon komoly múltja is.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A pesti tőzsde világa most a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban várja a látogatókat.
Dr. Radnai Márton, a Ramasoft Zrt. vezérigazgatója és a kiállítás kurátora mesélt arról, hogyan született meg ez a tárlat. A projekt tíz éve indult, amikor a régi árjegyzékeket dolgozták fel, hogy kiszámolják a korabeli hozamokat. Aztán kiderült, mennyi elfeledett cég és személyiség története vár még feltárásra. Így jött létre a tőzsdemúzeum.hu portál, majd a fizikai kiállítás. A cél az volt, hogy a dualizmus és a két világháború közötti időszak vállalkozóit méltó módon megörökítsék.
A Szabadság téri tőzsdepalota története szorosan összefonódik a kiállítással.
Az épület 1905-ben nyílt meg Alpár Ignác tervei alapján, és a tőzsde harmadik székháza volt. Akkoriban körülbelül kétezer alkusz dolgozott benne, ezért kellett a nagy méret. Két hatalmas terme szolgált az árutőzsdének és az értéktőzsdének. 1948-ig, az államosításig folyt itt a kereskedés. Később az MTV székházaként működött, belül teljesen átalakították, még egy tetőtéri szintet is ráépítettek. Ma magántulajdonban van, és vannak tervek a Nemzeti Galéria költöztetésére.
A kiállítás központi darabja a tőzsdepalota eredeti állapotát mutató makett.
A modell az 1905-ös formát idézi, oroszlánokkal a tornyokon és a korabeli díszítésekkel. Korabeli fotók és tervrajzok alapján készült. A tárlat nem az épületben van, hanem Óbudán, a Korona téren, a volt Krúdy-házban. Október közepéig látható. A makett mellett korabeli fotók is segítenek elképzelni, milyen volt a fénykorában. Az épület ma is népszerű filmforgatások helyszíne.
A pesti tőzsde története három szakaszra oszlik a kiállításon.
Az 1864-től az első világháborúig tartó időszak az aranykor, a dualizmus ideje, amikor a tőzsde gyorsan nőtt. A két világháború között inkább a válságokhoz való alkalmazkodás jellemezte. A harmadik szakasz a hattyúdal: a háború után újra nyitott, először adópengőben, majd 1946-tól 1948-ig forintban is folyt a kereskedés. A kiállítás ezt a folyamatot követi végig, és bemutatja a jegyzett vállalatok világát is.
A tárgyak magángyűjtőktől és múzeumokból érkeztek.
Korányi G. Tamás gyűjtő szisztematikusan járja az aukciókat, nála van például az az aranyplakett, amelyet Alpár Ignác és Kornfeld Zsigmond kapott a palota megnyitásakor. Közgyűjteményekből is jöttek darabok: az orvostörténeti múzeumból a Chinoinhoz kapcsolódó anyagok, a közlekedési múzeumból a Ganz emlékek, a Dreher söripari emléktárból sörgyári relikviák. A Posta Múzeum korabeli telefon- és távírókészülékeket adott. A Tungsram izzólámpái és egy izzó formájú marketingeszköz is látható.
Egyik legérdekesebb darab a Goldberger család nemesi oklevele.
Goldberger Leó, a budai textilgyár vezetője és családja 1867-ben kapta. Érdekes, hogy egy zsidó vállalkozó család miért törekedett a nemesi címre. Ez az asszimiláció fontos lépése volt, hogy az elit befogadja őket. A kiállításon részvények is sorakoznak, bár az alagút és a Lánchíd papírjaiból nagyon kevés maradt, mert a 19. század végén visszavásárolták őket, amikor államosították a létesítményeket.
A tárlat két fő részből áll.
Az egyik a tőzsde története, a másik a jegyzett vállalatok világa. Nem férhetett ki minden tétel, a hely is szűkösebb, mint tervezték. A következő kiállítás nagyobb térben kap majd helyet. A látogatók eredeti részvényeket, árjegyzőlapokat, plakátokat és dokumentumokat láthatnak. A pesti tőzsde világa így válik kézzelfoghatóvá, és emlékeztet arra, hogy a modern gazdaság alapjai itt születtek meg.
Meddig látható a kiállítás? Október közepéig, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, a Korona téren.
Honnan származnak a kiállított tárgyak? Magángyűjtőtől, például Korányi G. Tamástól, valamint több közgyűjteményből, köztük a Posta Múzeumból és a Dreher emléktárból.
Miért indult a projekt? Először a régi árjegyzékek feldolgozása miatt, hogy a hozamokat kiszámolják, aztán a feledésbe merült vállalkozók és cégek történetének megőrzése miatt.
A magyar-koreai jazz kapcsolatok vizuális lenyomatát hozza el Budapesten a Rezonancia című tárlat, amely november 20-ig várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban. Nah Seung-yull délkoreai fotóművész munkái a Jarasum Jazz Fesztivál pillanatait örökítik meg, miközben a két ország közötti kulturális párbeszédet is erősítik. Pálffy Dóra, koreai kulturális szóvivő mesélt a kiállítás hátteréről a Jazzy Rádió FM90.9 Happy Hours műsorában. "A művészet képes kultúrákat összefogni, és ehhez a kulturális párbeszédhez […]
