Az OTP Fáy Alapítvány megbízásából készült országos kutatás szerint a 16-24 évesek közel fele tíz év múlva Magyarországon képzeli el az életét. A külföldi munkaterv visszaszorult, az ország megítélése és a tízéves várakozás egyaránt javult.
„2023-ban a megkérdezettek 25 százaléka képzelte el tíz év múlva Magyarországon a jövőjét, 2026-ban már 45 százalékuk.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Csejtei Ildikó, az OTP Fáy Alapítvány vezetője a 16 és 24 év közötti magyar fiatalok jövőképét járta körül.
Az alapítvány évente több mint 80 ezer gyereket és fiatalt ér el pénzügyi edukációval, fenntarthatósággal és karriertervezéssel, ezért szakmai műhelyként rendszeresen méri a célcsoportját. A 2023-as és a 2026-os országos reprezentatív kutatást az Impetus kutatócég készítette, a kérdéseket az alapítvány határozta meg. A 2023-as hullámban fókuszcsoportok és egy 802 fős online minta adott képet, 2026-ban a kérdőíves részt 817 főn ismételték meg.
Az itthon maradás három év alatt a fiatalok negyedéről majdnem a felére nőtt.
2023-ban a megkérdezettek 25 százaléka képzelte el tíz év múlva Magyarországon a jövőjét, 2026-ban már 45 százalékuk. A külföldi munkahelyet tervezők aránya ugyanekkor 57 százalékról 32 százalékra esett. A maradás és a költözés között a vonzerő összevetése dönt, sokan akkor néztek külföld felé, amikor az itthoni pályát kevésbé tartották biztonságosnak. A friss számokból az olvasható ki, hogy ez az összevetés a hazai oldal felé billent.
A maradásra hajló válaszadók között több az idősebb, a közép-magyarországi és a már dolgozó fiatal.
A kutatás a 16-24 éves korosztályt kérdezte, országosan reprezentatív mintán. A fiatalabbak továbbra is nyitottabbak a külföldre költözésre, mert 16 évesen könnyebb azt mondani, hogy tíz év múlva majd máshol lesz a munka. Aki már dolgozik, jobban látja a saját pályáját, és az itthon maradás nála gyakoribb. Egyetlen felmérésből óvatosan lehet következtetni, a kor és a munkaviszony mintája mégis mindkét hullámban kirajzolódik.
A középiskola és a diplomás évek között érezhetően változik a munkavállalási terv.
A 16-18 évesek 36 százaléka dolgozna inkább itthon, a 22-24 éveseknél ez az arány 52 százalék. Aki kilép a tanulói státuszból, másként méri a saját életét, gyakran családot alapít, és sűrűbb a szociális hálója. A területi eltérés ennél szerényebb. A közép-magyarországi régió fiataljai derűlátóbbak a kelet- és nyugat-magyarországi válaszadóknál, amit a munkalehetőségek és a régió fejlettsége magyaráz, a határ közelsége önmagában kevés.
Az ország megítélése és a saját jövőkép együtt mozog.
2023-ban a fiatalok egyharmada ítélte nagyon jónak vagy inkább jónak Magyarország helyzetét, 2026-ban már a fele. A nagyon negatív vélemény 27 százalékról 8 százalékra csökkent, és ezzel tíz százalék alá került. A tízéves várakozás még erősebben mozdult: javulást három éve a válaszadók harmada várt, idén kétharmada. A jelen megítélése, a jövőbeli várakozás és a munkavégzés helye tehát egy irányba változott.
A legfiatalabbak a jelent ítélik a legszigorúbban, a tízéves távlatban viszont ők a legbizakodóbbak.
A 16-18 évesek 77 százaléka határozott javulást vár tíz év múlva. A korosztály kritikusabb a mostani helyzetről, a jövőre nézve mégis optimistább célcsoport. A mindenkori döntéshozóknak ezért érdemes a számokat nézniük, ha a generációt itthon szeretnék tartani. A közhangulat romlása és javulása ebben a sávban különösen sokat nyom a latban, mert a nagyon rossz vélemény aránya zuhant a leginkább.
A 2023-as, nagyobb ívű kérdőív a keresetet, a karriert, a lakhatást és a család közelségét is vizsgálta.
A 2026-os hullám a fő kérdéseket ismételte meg, a részletes motívumokat akkor mérték. A fiatalok a jövőjüket a munkalehetőségekhez és a kilátásokhoz kötötték. Kiszámítható életpálya, biztonságosabb környezet és elérhető lakhatás egyaránt szerepelt a szempontok között. A mostani ismétlésből az látszik, hogy a nagy elmozdulás a helyválasztásban és az ország megítélésében következett be.
A pénzügyi tudatosság a későbbi választás mozgásterét készíti elő.
Egy 16-18 évesnek a tíz év múlva élő énje távoli kép, az oktatás pedig nehezen készít fel olyan állásokra, amelyeket ma még nem ismerünk. Az OTP Fáy Alapítvány ezért a rezilienciát, az önálló tanulás képességét és a tanulásra való késztetést teszi a programok középpontjába. A pénzügyi edukáció, a fenntarthatósági tudás és a karriertervezés mellé ezek a puha készségek kellenek a magánéleti és a munkahelyi boldoguláshoz. Csejtei Ildikó az ELTE-n is oktat, és onnan is azt a tapasztalatot hozta, hogy a felkészítés célja a választási lehetőség, nem egy előre megírt pálya.
Hányan képzelik el itthon a jövőjüket a 16-24 évesek közül? 2026-ban 45 százalékuk, 2023-ban 25 százalékuk. A külföldi munkahelyet tervezők aránya 57-ről 32 százalékra csökkent.
Kik maradnának inkább Magyarországon? Az idősebbek, a közép-magyarországiak és azok, akik már dolgoznak. A 22-24 évesek 52 százaléka dolgozna inkább itthon, a 16-18 évesek 36 százaléka.
Mit érdemes megtanulnia egy 16-18 évesnek a későbbi választáshoz? Rezilienciát, önálló tanulást, pénzügyi alapokat, fenntarthatósági tudást és karriertervezést. A munkahelyek egy része ma még nem is létezik.
Húsz hibátlan minta, 10-20 százalékos selejtcsökkenés, föld alatt elfolyó víz. A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója azt járta körül, mire elég ma az ipari mesterséges intelligencia egy magyar gyárban, és hol marad a mérnök dolga. "Egyes településeken és hálózati szakaszokon a betáplált víz 30-40 százaléka elfolyik anélkül, hogy a felszínen folt maradna." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1c2e0e-722d-691c-9f9f-1f63459e7a4f%2Fdownload Az ipari mesterséges intelligencia már gyári feladatként került elő. A […]
