A diákmunka piaca Magyarországon izgalmas átalakuláson megy keresztül. A fiatalok már nem csupán a pénzkereset miatt vállalnak munkát nyáron, hanem egyre tudatosabban építik vele a jövőbeli karrierjüket is. A cégeknek azonban egyre nehezebb betölteni a szükséges pozíciókat, mert a diákok elvárásai a rugalmasság és a szakmai tartalom felé tolódtak el. Az iskolaszövetkezetek adatai szerint az érdeklődés magas, de a kínálatban dominálnak a szakmai és gyakornoki jellegű lehetőségek a betanított munkák helyett.
“A diákok ma már elvárják, hogy a munka alkalmazkodjon az ő időbeosztásukhoz és életvitelükhöz, nem pedig ők áldozzák fel a szabadidejüket a munka miatt.”
A diákmunka iránti érdeklődés sosem volt még ilyen magas Magyarországon, mégis sok cég küzd a nyári munkaerőhiánnyal.
A középiskolás fiatalok főleg a szünetekben keresnek egyszerűbb munkákat a zsebpénz kiegészítésére, míg az egyetemisták már a szakmai előmenetelüket tartják szem előtt. Ez a különbség jelentősen befolyásolja, hogy mely területeken van nagyobb kereslet és kínálat. A pandémia óta a home office lehetőség alapelvárássá vált, ami sok fizikai munkakörben nehezen teljesíthető. A diákmunka így sok esetben a karrier első lépcsőfokává válik a tudatosabb fiatalok számára. A szülőknek érdemes odafigyelniük arra, hogy gyermekük milyen céllal keres munkát, mert ez hosszú távon is formálja a hozzáállását.
A középiskolások és az egyetemisták munkakeresési motivációja között markáns különbség figyelhető meg.
A fiatalabb korosztály általában a szünetekre koncentrál, amikor pénzre van szüksége a nyaraláshoz vagy egyéb kiadásokhoz. Az idősebb diákok viszont már tudatosan választanak olyan helyeket, ahol tapasztalatot szerezhetnek a későbbi álláskereséshez. Ez a tudatosság azt is jelenti, hogy ők gyakrabban keresnek irodai vagy szakmai feladatokat ahelyett, hogy egyszerű betanított munkát vállalnának. A cégek számára ez azt eredményezi, hogy a könnyebben betölthető pozíciókban is hiány alakulhat ki, ha nem kínálnak vonzó feltételeket. A diákmunka így már nem csak átmeneti kereset, hanem a pályaorientáció része is lehet.
A pandémia óta a home office alapelvárássá vált a diákok körében.
Régen elképzelhetetlen volt, hogy egy diák ilyen jellegű igényeket fogalmazzon meg egy munkahely felé. Ma már azonban sokan úgy tekintenek erre, mint természetes feltételre, különösen az irodai és szellemi munkakörökben. A fizikai vagy helyhez kötött feladatoknál ez természetesen nehezebben megoldható, ezért ott más típusú rugalmasságot kell találni. Az iskolaszövetkezetek tapasztalata szerint azok a diákok, akik home office-ban dolgozhatnak, sokkal elégedettebbek és hosszabb távon is vállalnak feladatokat. Ez a változás a munkáltatókat is arra kényszeríti, hogy átgondolják a működésüket.
A diákmunka ma már sokkal inkább a szakmai fejlődésről szól, mint pusztán a pénzkeresetről.
Az egyetemi évek alatt a fiatalok számára az önéletrajzban szereplő tapasztalat és a megszerzett készségek válnak fontossá. Sok cég éppen ezért indít gyakornoki programokat, amelyek során a diákok belelátnak a valódi működésbe és akár ösztöndíjat is kaphatnak. Ez a megközelítés mindkét félnek előnyös, mert a vállalat így saját igényeire formálhatja a leendő munkavállalóit. A diákok pedig olyan helyet találnak, ahol nem csak dolgoznak, hanem tanulnak is. A korábbi évekhez képest ez a szemléletváltás nagyon markáns.
A rugalmasság fogalma teljesen átalakult a fiatal munkavállalók elvárásaiban.
Ma már nem elég, ha valaki heti öt napot fixen bent van az irodában reggeltől estig. A diákok inkább projektalapú feladatokat keresnek, ahol saját tempójukban haladhatnak és eldönthetik, mikor és hol dolgoznak. Ez lehet akár néhány nap home office, vagy az iroda olyan kialakítása, ami jobban illeszkedik az ő igényeikhez. A fix műszakok helyett a választható beosztás és a meetingekre korlátozódó személyes jelenlét vált vonzóvá. Aki ezt nem érti meg, annak egyre nehezebb lesz diákokat toboroznia.
A cégeknek korábban kell elkezdeniük a nyári munkaerő toborzását, ha sikeresek akarnak lenni.
Korábban sok vállalat csak tavasszal vagy nyár elején kezdett keresni diákokat, de ez már nem elég. A tudatosabb fiatalok és az iskolaszövetkezetek partnerei már hónapokkal előbb lefoglalják a jobb lehetőségeket. Aki későn ébred, könnyen azt tapasztalja, hogy a vonzó pozíciókra már nincs jelentkező, vagy csak a kevésbé motivált diákok maradnak. A sikeres cégek ezért már az előző év végén vagy az év elején kapcsolatba lépnek az iskolaszövetkezetekkel. Ez a proaktív hozzáállás egyre inkább megkülönbözteti a jó munkaadókat a többiektől.
A diákmunka során szerzett tapasztalat később komoly előnyt jelenthet az álláskeresésnél.
Sok korábbi diák ma már vezető pozícióban dolgozik ugyanannál a cégnél, ahol egykor gyakornokként kezdett. A munkáltatók szívesebben választanak olyan jelölteket, akik már bizonyították a hozzáállásukat és ismerik a vállalat kultúráját. Ez a folyamat mindkét fél számára biztonságot ad, hiszen a diák is tudja, mire számíthat, a cég pedig már tesztelte a leendő munkavállalóját. A diákmunka így nem elszigetelt epizód, hanem a karrierépítés szerves része lehet.
A Z generáció munkához való viszonya nem rosszindulatú feltételezés, hanem valós változás.
A fiatalok ma már nem feltétlenül akarják az életüket a munkához igazítani, hanem elvárják, hogy a munka illeszkedjen az ő életükhöz. Ez nem lustaságot jelent, hanem más prioritásokat: a tanulmányok, a mentális egészség és a személyes fejlődés legalább olyan fontos, mint a kereset. Aki ezt megérti és alkalmazza, annak könnyebb lesz megtalálni a megfelelő diákokat. Aki ragaszkodik a régi modellekhez, annak viszont egyre nagyobb nehézségei lesznek.
A szülőknek és az oktatóknak is érdemes figyelemmel kísérniük ezeket a trendeket.
Amikor egy diák munkát keres, az nem csak pénzkereset, hanem a felnőtté válás és a felelősségvállalás gyakorlása is. A megfelelő munkahely segíthet abban, hogy a fiatal megtanulja az időgazdálkodást és a szakmai kommunikációt. Ugyanakkor a túl nagy nyomás vagy a rugalmatlan elvárások visszavetheti a motivációt és akár a tanulmányi eredményeket is. A tudatos támogatás ezért kulcsfontosságú ebben az életszakaszban.
Miért nehezebb most diákokat találni nyári munkára, mint korábban? A diákok már nem alkalmazkodnak automatikusan a munkahely elvárásaihoz, hanem rugalmasságot, home office lehetőséget és szakmai tartalmat keresnek. A fix nyolcórás műszakok és a helyhez kötött feladatok kevésbé vonzóak számukra, ezért a cégeknek nehezebb betölteni ezeket a pozíciókat.
Milyen szerepet játszik a diákmunka a későbbi karrierépítésben? Sok fiatal már tudatosan használja ezeket a lehetőségeket arra, hogy tapasztalatot szerezzen, bővítse az önéletrajzát és akár beépüljön egy későbbi munkahelyre. A gyakornoki programok során a cégek is előszűrik a leendő munkavállalóikat, így a diákmunka gyakran a teljes állás előszobája.
Mit tehetnek a cégek, hogy vonzóbbá tegyék magukat a diákok számára? Korábban kell elkezdeniük a toborzást, és meg kell érteniük az új generáció igényeit: projektalapú feladatokat, választható home office napokat és olyan környezetet, ahol a fiatalok saját tempójukban dolgozhatnak. Aki ezt megadja, annak sokkal könnyebb lesz megfelelő diákokat találni.
A Vállvetve Apával Nap során az apák bevihetik gyermekeiket a munkahelyükre, hogy megmutassák nekik a felnőttek valódi világát és megerősítsék az apai köteléket. Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója évek óta küzd azért, hogy ez a hagyomány egyre több családban és cégnél terjedjen el. "A legmeghatóbb, amikor egy apa és a gyermeke együtt sétál végig a folyosókon éjszaka, elemlámpával a kézben, és ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, mert ez a […]
