A Starlink katonai változatának sebességkorlátozása az ukrán támadó és elfogó drónokat is megbénítja, miközben Kína támogatása és a területi követelések tovább nehezítik a megállapodást az orosz-ukrán háborúban.
„A korlátozás nemcsak a támadó képességet, hanem a védekező interceptor drónokat is kiiktatta, így az oroszok azonnal nagyobb támadást indítottak.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeit vette sorra, kiemelve a Starlink korlátozás hatását.
A Starshield katonai változata nem működik teljes kapacitással a nagy sebességű ukrán drónok számára, amelyek több száz kilométeres hatótávolsággal és akár 3000 kilométeres képességgel is rendelkeznek. Az ukrán haderő eddig a valós idejű adatátvitelre támaszkodott a Starlink hálózaton, ami lehetővé tette a delta rendszer és a szenzorfúzió működését. A korlátozás hirtelen lépett életbe, előzetes figyelmeztetés nélkül, és a 70-160 km/h feletti sebességnél megszakítja a kapcsolatot. Ez alapvetően megváltoztatja az ukrán műveletek hatékonyságát a fronton.
A sebességhatár az elfogó interceptor drónokat is érinti, amelyeknek a beérkező orosz támadó eszközöket kellene lelőniük. Korábban a Gerán típusú légcsavaros drónok 80-95 százalékát sikerült megsemmisíteni, most ez az arány 50 százalék alá eshet az előzetes adatok szerint. Az oroszok azonnal kihasználták a helyzetet, és az egyik legnagyobb dróntámadást indították, amely ellen a védekezés kevésbé volt hatékony. A célpontok között már benzinkutak és civil járművek, például buszok is szerepelnek, ami tovább növeli a civil áldozatok számát. Az ukránok kisebb elosztóközpontokkal próbálják ellenállóbbá tenni a rendszereiket a nagy csomópontok helyett.
Kína döntő szerepet játszik abban, hogy Oroszország folytatni tudja a háborút, különösen a sugárhajtású drónok terén.
Peking olcsó gázturbinákat szállít, amelyeket hivatalosan polgári felhasználásra szán, például permetező vagy hobbi eszközökhöz. A gyakorlatban azonban ezek katonai célokat szolgálnak, és hatalmas üzleti hasznot jelentenek, miközben a nemzetközi figyelem más konfliktusokra irányul. Nélkülük Moszkva nehezen tartaná fenn a jelenlegi intenzitást, különösen a jet meghajtású eszközök esetében. Az ukrán interceptorok ára is megugrik, ha gázturbinás változatokra kell váltani, bár továbbra is olcsóbbak a hagyományos légvédelmi rakétáknál.
Trump bejelentései az energetikai infrastruktúra támadásainak leállításáról nem egyeztek a valósággal, mivel sem Zelenszkij, sem Putyin nem tudott róluk előzetesen. A Starlink lekapcsolása nyomásgyakorlás lehet Zelenszkijre, hogy rugalmasabb legyen a tárgyalásokon. Az ukránok évek óta elfogadnák a jelenleg megszállt területek elvesztését, de az oroszok további követeléseket támasztanak, például a donyecki erődített vonal kiürítését. Ez a Slavyansk-Kramatorsk-Druzhba vonal 2014 óta megerősített, iparvárosokkal és nehéz tereppel, kiürítése után pedig nyílt mezőgazdasági terület nyílna Kijev, Harkiv és Zaporizsja felé. Putyin számára ez a „felszabadítás” narratívájának része, és nem enged belőle.
A béke kilátásai továbbra is gyengék, a nyugati szakértők többsége szerint jövő nyárig sem várható megállapodás.
Mindkét fél gazdaságilag és emberileg még legalább egy évig bírja a konfliktust, az oroszok pedig évekig. Európa támogatása kulcsfontosságú marad, bár a szélsőjobboldali pártok, például a német AfD vagy a francia Nemzeti Front, kampányukban a leállítás mellett érvelnek. Hatalomra kerülve azonban a nemzeti érdekek érvényesülhetnek, ahogy Giorgia Meloni esetében is történt. A drónok gyökeresen átírták a hadviselést, az orosz frontveszteségek 70 százalékát ők okozzák, és a technológia olcsóbb, mint a hagyományos alternatívák.
A két fél között hiányzik a bizalom, és az ukránok nehezen adják fel azokat a vonalakat, amelyeket évek óta meg tudnak védeni. A front alig mozog, az oroszok idei nyeresége minimális a veszteségekhez képest. A kínai támogatás feltétele, hogy ne kerüljön szóba nukleáris eszköz, ami tovább korlátozza Moszkvát. Az amerikai belpolitika, különösen a félidős választások, szintén befolyásolja a támogatást. A helyzet összességében azt mutatja, hogy a technológiai előnyök rövid életűek, és a háború még hosszú ideig elhúzódhat.
Miért kritikus a Starlink korlátozás az ukránok számára? A sebességhatár megakadályozza a gyors interceptor drónok irányítását, így a védekezés gyengül, miközben a támadó műveletek is nehezebbé válnak.
Hogyan támogatja Kína Oroszországot a drónháborúban? Olcsó gázturbinákat szállít a sugárhajtású drónokhoz, hivatalosan polgári céllal, de ez döntő a katonai képességek fenntartásában.
Mik a reális békeesélyek a közeljövőben? A szakértők szerint jövő nyárig sem várható megállapodás, a területi követelések és a bizalomhiány miatt.
Az élelmezés világnapja alkalmából Varga Bálint, az IFUA Horváth cégtársa és az élelmiszeripari valamint kereskedelmi iparági csapat vezetője áttekintette, hogyan formálják a hosszú távú folyamatok a magyar háztartások vásárlási és étkezési döntéseit. "A háztartások jövedelmük élelmiszerre költött aránya 2019 és 2024 között közel 25 százalékról 30 százalékra nőtt, a legszegényebb ötödben megközelítette a 40 százalékot." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1c91c3-1533-678e-9fcb-eba3a4954271%2Fdownload Varga Bálint, az IFUA Horváth cégtársa és az élelmiszeripari valamint kereskedelmi iparági csapat vezetője […]
