Az amerikai államadósság átlépte a 40 ezer milliárd dollárt, a hosszú hozamok historikus magasságban járnak, a költségvetési hiány pedig 6-7 százalék körül ragadt. Pecze Kristóf, a HOLD Alapkezelő elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában azt mondta, a beruházási boom, a részvénypiaci rally és a fiskális stimulus egyszerre feszíti a rendszert, a jegybank pedig egyre kevésbé tudja tompítani a kilengést.
“A jegybank szigorítani próbál, a kormányzat közben olajat önt a tűzre.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Pókerjátszma zajlik a piacon, és a Fed kezében egyre kevesebb a jó lap, miután az amerikai államadósság átlépte a 40 ezer milliárd dollárt.
Pecze Kristóf, a HOLD Alapkezelő elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában ebből a számából indította a beszélgetést. Ilyen méretű államadósságot más gazdaságban nem látni, a költségvetési hiány pedig továbbra is magas. A szálakat a hosszú hozamoknál érdemes felvenni, mert azok historikus magasságban állnak.
A globális gazdaság elsődleges tünete most a hosszú hozamok emelkedése.
Az AI vezette beruházási boom adatközpontokra és a nagy amerikai technológiai cégek kapacitásbővítésére megy, és ez a GDP arányában is látszik. A szárnyaló részvénypiac miatt újabb tőkeigény jelenik meg, a SpaceX, az Anthropic és az OpenAI körüli kibocsátások is ezt erősítik. A politika közben folyamatosan tőkét pumpál a gazdaságba, tehát a fiskális stimulus sem kapcsolt ki.
Az átlagos amerikai számára ez először a tőzsdei rallyt jelenti.
Óriási a tőkeigény a beruházások miatt, ez hajtja fel a részvénypiacokat, a vagyonhatás pedig csökkenti a megtakarítási rátát. A kapitalista gazdaság ciklikus, a gyorsulást és a lassulást a beruházás és a megtakarítás egyensúlya szabja meg. Most a beruházások elhúznak, az emberek kevesebbet tesznek félre, mert a papírvagyonuk nőtt.
A veszély ott kezdődik, ahol a kilengés túl hosszúra és túl mélyre nyúlik.
Egy recesszió tarthat pár negyedévet, és elhúzódhat több évig is. A jegybank célja az árstabilitás és a foglalkoztatás, vagyis az, hogy ezeket a szélsőségeket tompítsa. Az elmúlt években ez a fegyver tompább lett, mint amilyennek a tankönyv ígéri.
A Fed 2023-ban 5,5 százalékos alapkamattal historikus szigorba ment.
Amerikában ez évtizedes rekord, noha egy fejlődő gazdaságban, Magyarországon ez a szint közepesnek számít. A kamatemelés 9 százalékról 3 százalékra hozta le az inflációt, és recesszió nélkül tette ezt. Ritka, amikor a monetáris politika ennyire a tankönyv szerint működik.
A régi lakossági hitelek 4 százalék környékén rögzültek 2020-21-ben.
Az új kölcsönök már 7 százalék körül járnak, a régi állományon a jegybanki szigor ezért alig harap. A másik csatorna a kamatjövedelem: a növekvő hozamok egyre több pénzt juttatnak a magánszektorba állampapír-kamatként, és ez a tőke visszaáramlik a gazdaságba. A túlhevülést tehát maga a magas hozam is táplálja.
A legfontosabb pont a fiskális dominancia.
Amíg a jegybank a szélsőségeket tompítaná, a kormányzat ellenkező irányba mozdul. A kincstár rövidítette az állampapírok lejáratát, alacsony kamatozású rövid papírokat bocsátott ki, és ezzel serkentő eszközt tartott bent a rendszerben. A jegybank szigorít, a költségvetés olajat önt a tűzre.
Túlhevült gazdaságban két kimenet kínálja magát.
Vagy annyira megemelkedik a reálkamat, hogy magától lecsillapítja a beruházást, vagy az árak szabadulnak el, mert mindenki egyszerre épít. Az utóbbi út akár extrém inflációig is elfuthat. Ezért problematikus a helyzet: a két politika egymás ellen dolgozik.
Ha az amerikai infláció elszabadul, a hatás globális.
Amerika a világgazdaság motorja, a hozamok és az árak minden megtakarítót, fogyasztót és céget érintenek. 2008-ban is onnan indult a válság, és a levét másutt is megitták. Akkor sokan az üzleti szféra jegybankra gyakorolt befolyását emlegették, ma inkább a politika hat a jegybankokra.
A népszerűség kulcsa a demokráciákban a reálbér-emelkedés lett.
A fiskális stimulus rövid távon több pénzt hagy az embereknél, ezért a kormányok szívesen nyúlnak hozzá. Ideig-óráig működik, csodák viszont nincsenek. Ha a stimulus végtelen, előbb-utóbb inflációt vagy hozamemelkedést gerjeszt.
Pecze Kristóf négy kiutat lát ebből a játszmából.
Az első a fiskális konszolidáció: kevesebbet költeni, mint amennyi bejön, és stabilizálni a költségvetést. A második, hogy visszaadják a kamatot a piacnak, még akkor is, ha a hosszú hozamok 6 százalék fölé mennek, mert akkor a drágább pénz fogja vissza a beruházást. A harmadik utat a kincstár 2026. augusztus 19-én már elkezdte, amikor megduplázta a hosszú állampapírok visszavásárlására szánt kapacitást, hogy egy adott szintnél megfogja a hozamokat.
A kincstárnak nincs végtelen zsetonja ebben a pókerjátszmában.
Egy idő után elfogy a beavatkozási keret, a piacnak pedig nagyobb a tőkéje, és tesztelni fogja a plafont. A negyedik lehetőség, ha a politika beáll a Fed mögé, és implicit hozamgörbe-kontrollt kér: egy adott szint, mondjuk 5 százalék fölött minden államkötvényt megvesznek. Ilyenkor a kötvényes reálértelemben veszít, ha az infláció és a növekedés ennél magasabb.
A jelenség nem amerikai különlegesség.
A fejlett világban az államadósság már 100 százalék körül vagy afelett jár, Magyarországon 70-80 százalék körül van, ami historikusan szintén nem alacsony. A negatívabb elem az, hogy a költségvetési hiányok évről évre nőnek. Amerikában a deficit 6-7 százalékra kúszott, és ha a hiány gyorsabban nő, mint a gazdaság, a pálya nem tartható.
Miért számít világgazdasági kockázatnak az amerikai államadósság? Az amerikai állampapír a globális árazás egyik alapja. Ha Washingtonnak magasabb hozamot kell fizetnie, drágábbá válik a vállalatok, a háztartások és más országok finanszírozása is.
Miért nem fogott úgy, mint korábban, a Fed kamatemelése? A lakosság nagy része 2020-21 körül 4 százalék környékén rögzítette a hitelkamatát, a szigor csak az új szerződéseken hat. A magasabb hozam közben kamatjövedelmet is visz a magánszektorba, a kormányzat pedig rövid papírokkal ellensúlyozta a jegybankot.
Meddig tartható a kincstári hozamplafon? Addig, amíg van zseton a visszavásárlásra. Pecze Kristóf szerint a piac tőkéje nagyobb, ezért a plafont előbb-utóbb tesztelik. Tartós megoldás a költségvetés rendezése vagy a kamat teljes piaci árazása lenne.
A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Csermely Ákos producer, konferenciaszervező, álmodozó a DigitalHungary Klub szeptember 2-i napjáról hozott üzenetet: a marketing akkor ér valamit, ha stratégiai eszköz, a hazai adat pedig akkor dolgozik, ha itthon marad. "Gyakorlatilag azért fizetünk a globálisoknak, hogy a saját ügyfeleinket visszavásároljuk." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1ac1b5-447f-6086-873f-0d4d8073e4f6/download A marketing stratégiai üzleti eszköz, ha az eredeti feladatát kapja vissza. A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában Csermely Ákos producer, konferenciaszervező, […]
