A Kárpát-medence történelme és a családi üzenetek együtt formálják a magyar pesszimizmust. Beros Loretta közgazdász, pszichológus a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában járta körül, hogy egy nemzet mennyiben hordoz kollektív traumát, és van-e kiút a generációkon átívelő mintákból.
„A családnak van a legfontosabb szerepe abban, hogyan keretezzük a világot biztonságosnak vagy fenyegetőnek.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Beros Loretta közgazdász és pszichológus a kollektív trauma és a magyar pesszimizmus összefüggéseit vizsgálta.
A klinikai trauma egyéni szinten jelentkezik, míg a kollektív trauma történelmi eseményként hat egy egész generáció identitására és gondolkodására.
A Kárpát-medencében élő magyarok folyamatosan nagy szomszédos népek között éltek, keletről ázsiai hordák és később Oroszország, délről szláv csoportok, nyugatról osztrákok és németek határolták. Ez a helyzet állandó küzdelmet hozott, nem csupán elnyomásérzést, hanem valódi elnyomást. Egyéni szinten az ismétlődő elnyomásra kétféle megküzdés válaszolhat: az elnyomott identitás beépítése vagy az ellenállás. A társadalom választása nagyban függ attól, hogyan fordítják le és keretezik az eseményeket az emberek számára.
A fekete autó emléke három generációval ezelőtt még erős félelmet keltett a politikai véleménynyilvánítás miatt.
Aki a hatalom által nem elfogadott véleményt fogalmazott meg, azzal a fekete autó érkezett. A szülők ma is azt közvetítik, hogy jobb a politikáról nem beszélni. Ez a transzgenerációs trauma tipikus példája, amikor egy generációt érintő élmény hatása a következőkre is átterjed. A fiatalabb generációk gyakran pozitívabban tekintenek a világra, és a régi minták lassan kopnak, bár az orosz-ukrán háború kitörésekor olyanok is rettegtek, akik soha nem éltek meg háborút.
A hosszú békeidőszakok lehetőséget adnak a feldolgozásra és a befelé figyelésre.
Amikor a felmenők nyíltan beszéltek a történtekről, és a család együtt tudta megbeszélni, nagyobb esély nyílik arra, hogy a következő generációk ne vigyék tovább ugyanazt a terhet. A békeévekben azonban nem mindenki fordítja az időt önreflexióra. A társadalom folyamatosan fejlődik: csökken az öngyilkosságok száma, nő a kvalifikáció, kevesebb az írástudatlan, és hosszabb ideig élünk egészségben. Ezek a változások több időt adnak a dolgok megdolgozására és a feldolgozott tapasztalatok továbbadására.
A család közvetíti a legfontosabb üzeneteket arról, hogy a világ biztonságos hely-e, és hogy az ember képes-e saját sorsának kovácsa lenni.
A genetikai vonal kutatása a trauma öröklődésében még gyerekcipőben jár, leginkább állatkísérletekben mutatkozik meg. A családban adott üzenetek, hiedelmek és világlátás-keretezés viszont közvetlenül befolyásolják az egyén működését. A szülőktől tanuljuk meg, hogy ne lépjünk ki az útra, mert elüt az autó, és azt is, hogy ne formáljunk véleményt, mert baj lesz. Változtatás lehetséges, de ehhez nagy nyitottság kell, és hajlandóság a kényelmetlen érzelmi munkára, amikor a régi, egykor hasznos megküzdés már korlátoz.
Tudományos értelemben egy egész nemzet traumatizáltságát nem lehet mérni vagy egységesen megállapítani.
Erős történelmi események után is egyénenként változik a megküzdés: valaki traumatizálttá válik, más nem. A mintákat generációról generációra hordozzuk, mégis a nemzet szintű traumatizáltság tudományos megfogalmazása és mérése nem lehetséges. A kiút a családi beszélgetésekben és abban rejlik, hogy a régi, egyszer hatékony, de ma már korlátozó stratégiák helyett újakat választunk. A kollektív trauma hatása így egyéni szinten kezelhető, és a pesszimizmus mintája lassan átalakulhat.
Lehet-e tudományos értelemben egy egész nemzet traumatizált? Nem, mert az egyéni megküzdések különbözőek, és egy társadalom traumatizáltsága nem mérhető egységesen.
Mi a család szerepe a trauma átörökítésében? A család közvetíti a világról szóló üzeneteket és hiedelmeket, amelyek meghatározzák, hogyan viszonyulunk a biztonsághoz és a saját hatókörünkhöz.
Kikophatnak-e a történelmi traumák? Igen, különösen hosszú békeidőszakokban és tudatos családi feldolgozással, bár új események újra aktiválhatják a félelmeket.
Gergely Péter, a biztosdöntes.hu alapítója, pénzügyi szakértő a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában ismertette, hogy az Otthon Start hitel október 31-ig megkötött adásvételi szerződésekkel még elérhető, miközben a Wekerle Plusz már elindult szigorúbb feltételekkel és magasabb kamattal a használt lakásokra. "50 millió forintot igényel valaki 25 éves futamidővel, akkor az Otthon Startnál a törlesztő részlet 237 ezer forint körül volt, viszont a Wekerle Plusz hitellel már 292 ezer forint […]
