Négy generáció dolgozik ma egyszerre a munkahelyeken, és a különbségek helyett a közös vágyak – figyelem, elismerés, tisztelet – adhatnak kiindulópontot a jó együttműködéshez.
„A generációs sokszínűség akkor válik előnnyé, ha a csapat tagjai nyitottan fordulnak egymás tapasztalatai és készségei felé.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Dr. Dura Mónika, jogász, közgazdász, a Mindwell Pszichológiai Központ alapítója arról beszélt, hogyan lehet a generációk a munkahelyen közötti különbségeket erősséggé formálni.
Ma már gyakran négy korosztály dolgozik együtt, és a sztereotípiák helyett a közös értékekre érdemes fókuszálni. A figyelem, az elismerés és a kölcsönös tisztelet minden generáció számára alapvető igény. A digitalizációban születettek és a tapasztalattal rendelkezők egymást kiegészítve hozhatnak létre hatékony csapatot.
A különböző életszakaszok más mintákat hoznak, de a közös pontok erősebbek lehetnek. Az X generáció és a baby boomerek számára a határidők tartása és a felelősségvállalás természetes, mert így nőttek fel. A fiatalabbak inkább a munka-magánélet egyensúlyát védik, ami az idősebbeknél rugalmasabban értelmezhető. Ezek az általánosságok azonban csak kiindulópontok, nem merev szabályok. A lényeg, hogy mindenki szeretné, ha figyelnének rá, elismernék a munkáját, és értékes csapattagként tekinthetnének rá.
A generációk a munkahelyen akkor működnek jól, ha a különbségeket felszínre hozzák, nem pedig elfojtják.
Egy tapasztalt kolléga évtizedes tudása óriási kincs, amit a vezetőnek tudatosan értékké kell tennie. A fiatalabbak gyakran azt mondják, értik a feladatot, de visszakérdezéskor kiderül, hogy még hiányzik a mélység. Ezért fontos, hogy kérdezzenek egymástól, és a boomerek vagy az X generáció ossza meg a tapasztalatait. Így a digitalizációban kevésbé jártasak segítséget kaphatnak, cserébe a fiatalok is nyitottabbá válnak.
A kommunikáció az egyik legnagyobb súrlódási pont, de megbeszélhető. Volt már olyan eset, amikor a fiatalabbak a Messengeren csak év elején és végén köszöntek, az idősebbek viszont formalizált e-mailt vártak. Amikor leültek, és tisztázták, melyik csatornán mit várnak el, a sértődések elsimultak. Egy másik helyzetben az e-mailre adott válasz hiánya úgy hatott, mintha valaki a folyosón elmenne a másik mellett. A visszajelzés, akár egy emoji formájában is, megoldotta a feszültséget. A tiszteletet nem mindenki ugyanúgy fejezi ki, de erről lehet beszélni.
A munka-magánélet egyensúly eltérő értelmezése is konfliktust szülhet, ha nem beszélnek róla.
A fiatalabbak öt órakor felállnak, az idősebbek pedig este vagy hétvégén is dolgoznak a csapatért. Ha a csapat leül, és elmondják, mit jelent ez a másik oldalnak, a megértés növekszik. A sztereotípiák – a fiatalok lusták, az idősek nem értik a technológiát – helyett a személyiséget kell nézni. Rengeteg felelős, határidőket tartó fiatal van, és ezt tisztelni kell. A nyitottság és a kíváncsiság a másik tudása iránt csökkenti a feszültséget.
A pszichológiai biztonság akkor születik meg, ha a sokszínűséget értéknek tekintik. Mindenki mást hoz az asztalra, és egyik sem jobb vagy rosszabb. A generációk a munkahelyen így válhatnak egymás erőforrásává, ha nem ítélkeznek, hanem kérdeznek. A régebbi, többgenerációs családokban ez természetes volt, ma tudatosan kell kialakítani. A kommunikáció, a kölcsönös segítség és a közös célok mentén a különbségekből valódi együttműködés épülhet.
Miért fontos a kommunikáció a generációk között?
A különböző csatornák és stílusok könnyen sértődést okoznak, de ha leülnek és tisztázzák az elvárásokat, a konfliktusok elsimulnak.
Hogyan kezelhető a munka-magánélet egyensúly eltérő értelmezése?
A csapatban meg kell beszélni, mit jelent a másiknak, ha valaki időben befejezi a munkát, vagy ha mások tovább dolgoznak.
Miben áll a pszichológiai biztonság szerepe?
Akkor jön létre, ha mindenki mást hozhat az asztalra, és a sokszínűséget értéknek tekintik, nem pedig különbségnek.
A hazai idősellátásban évtizedes gondok gyűltek össze. A legfrissebb adatok szerint 48 ezer ember várakozik idősotthoni férőhelyre, miközben a szakemberek külföldre távoznak és a jogszabályok is elavultak. "Jelenleg 48 ezer fő vár idősotthonbeli elhelyezésre." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1d691f-5ee2-69b4-bd1b-ad4d4818d5db%2Fdownload A magyar idősellátásban jelenleg 48 ezer ember várakozik idősotthoni elhelyezésre Mindeközben a szakemberhiány és az évtizedes szabályozási lemaradás tovább súlyosbítja a helyzetet. https://www.youtube.com/watch?v=1XnMpZok5NM Dr. Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete elnöke a Jazzy […]
