A hazai kultúrában még mindig erős a visszafogottság, miközben a túlzsúfolt piacon az eredmények önmagukban ritkán jutnak el azokhoz, akiknek számítanának. A kommunikációs és vállalkozásfejlesztési szakértő szerint a láthatóság nem harsányság, hanem tudatos önismeret és célzott kommunikáció.
„Nem elég jól teljesíteni, meg kell tanulnunk ezt meg is mutatni.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Kende-Hofherr Krisztina kommunikációs és vállalkozásfejlesztési szakértő, üzleti előadó a személyes márkaépítés hazai kihívásairól és lehetőségeiről beszélt.
A self-made man fogalma Amerikából származik, és küzdelmet, álmokat, valamint a hozzájuk vezető utat jelenti, amelyet önerőből, sok tanulással és fejlődéssel lehet bejárni. Magyarországon ez az elmúlt húsz évben különösen küzdelmes volt, mert a neveltetés inkább a sorba illeszkedést, a hang elhallgatását sugallta. A régi mondás, hogy járatlan utat járatlanul ne cserélj, pontosan ezt a biztonságkeresést tükrözi, miközben a mai versenyhelyzetben már nem elég jól dolgozni. Az eredmények maguktól nem mutatkoznak meg, ezért a személyes márkaépítés azt jelenti, hogy a munka láthatóvá válik azok számára, akiknek számít: ügyfeleknek, feletteseknek vagy kollégáknak.
A személyes márkaépítés nem egyenlő a harsánysággal vagy az öndicsérettel, hanem a megfelelő emberekhez eljuttatott eredményt jelenti.
A magyar néplélekben még él az a beidegződés, hogy az öndicséret büdös, és jobb háttérbe vonulni, nehogy ki lógjunk a sorból. Ez a generációk közötti különbség egyik legfontosabb eleme, mert az ötven év körülieket úgy nevelték, hogy a teljesítmény majd magától beszél. Ma viszont a közösségi média korában a kevésbé tapasztalt, de jól kommunikáló emberek is előre kerülhetnek, ha az eredmények láthatatlanok maradnak. A személyes márkaépítés célja nem az, hogy mindenki ismerjen, hanem hogy a célcsoport lássa a megoldást vagy a választ, amelyet kínálni tudunk. Ez üzleti történet, amely soha nem rólunk szól, hanem a partnerről és a számára nyújtott értékről.
A magabiztosság nem születési előny, hanem a kétségekkel való együttélés megtanulása, és pszichológiai felkészültséget igényel.
A hazai kis- és középvállalkozások életében a személyes márkaépítés sokszor inkább önbizalmi és önismereti kérdés, mint tisztán kommunikációs vagy marketingfeladat. Mindenkinek vannak kételyei önmagával kapcsolatban, és a magabiztosság azt jelenti, hogy ezeket kezelni és velük együtt élni tudjuk. A legnagyobb félelem gyakran az, hogy majd mit szólnak mások, miközben a rólunk alkotott vélemény csak részben függ tőlünk, a másik ember hátterétől és tapasztalataitól is. Nem lehet mindenkinek megfelelni, ezért a megfelelni vágyással szemben kell menni. Egy nemzetközi kutatás szerint a női vezetők 83 százaléka küzd imposztor szindrómával, de a férfiaknál ez az arány 79 százalék, tehát a különbség kisebb, mint sokan gondolnák.
A személyes márkaépítés megtanulható készség, amely ma már olyan alapvető, mint egykor a Word vagy az Excel ismerete volt.
A szándék a döntő, hogy el tudjuk-e fogadni: ebben az új világban enélkül nehéz előre jutni, legyen szó vállalkozásról vagy alkalmazotti karrierről. A nyolcvanas években kuriózum volt, aki Wordben és Excelben dolgozott, ma már ezek nélkül alig lehet elhelyezkedni. A kommunikáció és a közösségi média hasonló ingyenes eszközzé vált, amelyet érdemes megtanulni használni, ha eredményt akarunk. A KKV-k számára elérhető áron tartott képzések és tréningek segítenek ebben, hogy ne csak a nagyvállalati környezetben legyen megszokott a tudatos láthatóság. Az Instagramon minden hétfőn egyórás élő beszélgetés során is ingyenesen válaszol a beérkező kérdésekre, legyen szó karrierkommunikációról vagy vállalkozói témákról.
Az oktatásban is helye van az önismeretnek és az önmagunk képviseletének, mert a rendszer jelenleg inkább átlagos középszintre húz mindenkit.
Hosszú éveken át tizedikeseknek tartott kísérleti programot, amelyben a személyes márkaépítés helyett alapvetően az önmagunk képviseletéről, a vélemény és az érdekek érvényesítéséről, valamint a tehetségek felismeréséről volt szó. Fontos tudni, miben vagyunk jók, és miben nem, hogy ne olyan dolgokra pazaroljuk az időt, amelyekhez nincs affinitásunk. A magyar oktatás arra koncentrál, hogy mindenkit egyformává tegyen, miközben mindenki tehetséges valamiben. Ha az általános készségek után a három-öt erősségre fókuszálnánk, sokkal nagyobb eséllyel válhatnánk csúcsteljesítővé. Ez egészséges önismeretet jelent, nem hangoskodást.
Időről időre meg kell állni és átgondolni, hogy az aktuális irány energiát ad-e, vagy inkább elvon, és merünk-e változtatni.
A karrier és az élet során mi magunk is változunk, ezért nem elég abban maradni, amit egyszer kiválasztottunk. Érdemes végiggondolni, mi ad energiát és mi vesz el, mit tudunk elengedni a megszokott szerepek és elvárások közül, és milyen új irányt szeretnénk. Négy kérdésre kell tudni válaszolni: ki vagyok, mit akarok, kihez szólok, és miben vagyok más. Ha a következő tíz év úgy zajlana, mint az elmúlt egy, és ez rossz érzést kelt, akkor érdemes kockázatot vállalni. A legnagyobb kockázat gyakran az, hogy semmi nem történik, és ugyanott maradunk.
Ha az egyén kevésbé frusztrált és stresszes, az a cégnek és a társadalomnak is előnyt jelent, mert a boldogság versenyelőny.
Egy boldogabb, kevésbé stresszes ember könnyebben alakít ki kapcsolatokat, hatékonyabb, és a kollégái szívesebben kötődnek hozzá. Ez nem oldja meg azonnal a társadalmi jólét minden problémáját, de ha egyes emberek könnyebben megtalálják a számukra való életcélt, az az egészhez hozzájárul. A személyes márkaépítés ebben is segíthet, mert önismeretet és tudatos döntéseket ad. A hazai kihívások közepette ez a kis lépés is számít. A tudás megosztása misszió, hogy másoknak ne kelljen ugyanazoknak a falaknak nekimenni.
Miért nem elég ma már a jó munka önmagában?
Az eredmények önmaguktól nem mutatkoznak meg a túl nagy versenyben, ezért a megfelelő emberek számára láthatóvá kell tenni őket, különben kevésbé tapasztalt, de jól kommunikáló versenytársak is előre kerülhetnek.
Hogyan különbözik a személyes márkaépítés a harsányságtól?
Nem arról szól, hogy mindenki ismerjen, hanem hogy a célcsoport lássa a megoldást vagy az értéket, amelyet kínálunk, és ez mindig a partnerről, nem rólunk szól.
Megtanulható-e a személyes márkaépítés?
Igen, a szándék a döntő, és ma már olyan alapkészség, mint egykor a táblázatkezelés volt, amelyet KKV-k számára is elérhető képzéseken és ingyenes élő beszélgetéseken lehet fejleszteni.
November 11-én, karácsony előtt 43 nappal a vállalkozások már tervezik az év végi elismeréseket. Morvay Kata, a Rewin marketingmenedzsere a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában részletesen bemutatta, hogyan működik a csekély értékű ajándék utalvány formájában, és miért éri meg jobban, mint a bérben fizetett jutalom vagy az ajándékcsomag. "Egy 50 fős cégnél 50 ezer forintos dolgozónkénti juttatásnál közel egymillió forint a megtakarítás, ha Rewin utalványban adják a bér helyett." […]
