Szőllősi Gábor, a Garden Futura ügyvezető igazgatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a városi fák túléléséről és a szivacsváros koncepcióról beszélt.
„A zöld növényzetre azért van szükség, mert a város, ahogy felépítettük, az nemhogy nem képes alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, hanem annak a negatív hatásait még csak jobban fel is erősíti.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A szivacsváros koncepció a városi betonrengetegben is életben tartja a fákat, ha a gyökereknek helyet és vizet biztosítunk a felszín alatt.
Szőllősi Gábor közgazdász háttérből érkezett a mezőgazdaságba, ahol regeneratív technológiákkal foglalkozott, majd ezeket a módszereket a városi környezetbe adaptálta. A szivacsváros lényege, hogy a felszínen maradhat az aszfalt és a járda, alatta pedig olyan rétegek fogadják a csapadékot, amelyek oxigént és teret adnak a gyökereknek. A városok az elmúlt évtizedekben betonnal és üveggel épültek, ezért a hőszigetek és a villámárvizek hatásait felerősítik. Az élő növényzet az egyetlen rendszer, amely dinamikusan alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, és védelmet nyújt a lakóknak.
A Stockholm rendszer az egyetlen ismert módszer, amellyel a fák gyökérzónáját a burkolt felszín alá is kiterjeszthetjük.
Stockholm városa fejlesztette ki ezt a faültetési technológiát, amelyet a Garden Futura Magyarországra hozott és a helyi klímához, valamint jogszabályokhoz igazított. A nyitott alépítményekbe a gyökerek át tudnak hatolni, miközben a felszínen parkoló, járda vagy úttest marad. A csapadékot a felszíni burkolatokról a gyökérzónába vezetik, így a fák nem csak a rájuk eső vizet hasznosítják. Más szivacsváros megoldásokhoz, például esőkertekhez vagy bioretenciós árkokhoz nyílt zöldfelület szükséges, a Stockholm rendszer viszont a meglévő burkolatok alatt is működik. Budapesten már több utcában alkalmazták, és 2027-ben a nemzetközi szivacsváros találkozó is a fővárosban lesz.
A zöldfelületeket infrastrukturális elemként kell kezelni, mert az ökoszisztéma-szolgáltatásaik összehasonlíthatók a közművekkel.
A fák párologtatnak, szűrik a levegőt és árnyékot adnak, mindezt ingyen, ha megfelelő körülményeket kapnak. Egy folyóméternyi ilyen zöldfejlesztés költsége a gázcső elhelyezéséhez viszonyítva magasabb, de a hosszú távú haszon nagyobb, mint a hagyományos, hamar kiszáradó ültetéseké. Az olcsó gödörbe ültetett fák gyakran már az első évben elpusztulnak, mert a gyökereknek nincs helyük és oxigénjük. A szivacsváros szemléletben a felszíni kép nem változik drasztikusan, csak a föld alatti rendszer válik biológiailag is működőképessé. 2026 nehéz pénzügyi év volt, mégis több önkormányzati projekt indult, mint korábban bármikor.
A fafajválasztásnál a körülmények és a lombtartás időtartama fontosabb, mint maga a faj.
Nagy faverem, jó minőségű komposzt és a környezeti víz elvezetése a gyökerekhez többet számít, mint a konkrét fajta. A csörgőfa 2026 extrém száraz időszakában is új hajtást hozott, és többféle koronájú változata elérhető. Azok a fák, amelyek márciustól novemberig tartják a lombjukat, hosszabb ideig nyújtanak árnyékot és párologtatnak. A rövid lombtartású fajok csak négy-öt hónapig szolgáltatnak, míg a hosszabbak fél évvel többet. A Garden Futura több mint 460 embert képzett ki az elmúlt években, tájépítészeket, mérnököket és önkormányzati szakembereket egyaránt.
Mi a szivacsváros lényege?
A felszínen marad a burkolat, alatta pedig olyan rétegek tartják meg a csapadékot, amelyek oxigént és teret adnak a fák gyökereinek.
Miért különleges a Stockholm rendszer?
Ez az egyetlen módszer, amellyel a gyökérzónát a burkolt felszín alá is kiterjeszthetjük, így parkoló vagy járda alá is ültethetünk tartós fákat.
Mi számít jobban a fafajválasztásnál?
A megfelelő ültetési körülmények, a nagy faverem és a hosszú lombtartás, mert ezek biztosítják az ökoszisztéma-szolgáltatásokat.
A hazai kultúrában még mindig erős a visszafogottság, miközben a túlzsúfolt piacon az eredmények önmagukban ritkán jutnak el azokhoz, akiknek számítanának. A kommunikációs és vállalkozásfejlesztési szakértő szerint a láthatóság nem harsányság, hanem tudatos önismeret és célzott kommunikáció. "Nem elég jól teljesíteni, meg kell tanulnunk ezt meg is mutatni." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1ddb42-c4c1-6010-b394-27e149c27979%2Fdownload Kende-Hofherr Krisztina kommunikációs és vállalkozásfejlesztési szakértő, üzleti előadó a személyes márkaépítés hazai kihívásairól és lehetőségeiről beszélt. A self-made man fogalma Amerikából […]
