Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a szeptember 14-i nappali Hold–Vénusz-találkozást hozta be a stúdióba. A ritka bolygófedés körülbelül egy óráig tart, binokulárral már látható, az országot azonban felhő takarja.
“Ha bárhol kiderül az égbolt 11 óra 30 perc körül, érdemes megkeresni a Holdat, és ott lesz mellette az apró Vénusz.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A nappali égen a Hold vékony sarlója egy órára eltakarja a Vénuszt, és ez az idei év egyetlen bolygófedése Magyarország felett.
Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában ezt a ritka együttállást hozta a stúdióba. A belépés Budapestről nézve 11 óra 34 perc körül kezdődik, a kilépés 12 óra 44 perc táján zárul. Az országot borító felhőzet miatt sokfelé csak egy magas hegy tetejéről vagy egy repülőablakból nyílik tiszta kilátás.
A Hold néhány százezer kilométerre van tőlünk, a Vénusz több tízmillióra, ezért a közelebbi égitest belép a távolabbi elé az égbolton.
Mindkettőt ugyanabból az irányból világítja a Nap, ezért a Hold is, a belső bolygó is sarló alakot mutat. A hatalmas holdsarló mellett az apró Vénusz-sarló először a Hold sötét, nappali égen láthatatlan oldalán tűnik el, majd egy óra múlva a megvilágított kráterek és holdtengerek mögül bújik elő. Szabad szemmel a Vénusz megtalálása nehéz, egy madárnéző binokulárral viszont már kirajzolódik a forma.
A Vénusz klasszikus nappali bolygó, mert közelebb kering a Naphoz, mint a Föld.
Éjszaka soha nem látható az égboltunkon, mindig valahol a Nap irányában jár. Ezért a Merkúr- és Vénusz-fedések rendszerint nappal, kora este vagy hajnalban történnek. A Jupiter, a Szaturnusz vagy a Mars holdfedései az éjszaka közepén is lejátszódhatnak. A bolygófedés nem tizenegy havonta ismétlődik órarend szerint: a pályák nem tökéletes körök, és nem egy síkban fekszenek, ezért hol néhány hónap, hol egy-két év telik el két hasonló esemény között.
A Vénusz Nap előtti átvonulása még ritkább látvány a fedésnél.
2012-ben vonult át utoljára a napkorong előtt, a következő alkalom 2117-re esik, nyolc évvel később újabb következik, aztán évszázadot kell várni. Ilyenkor napnéző, beszűkített távcsővel egy apró pont csúszik végig a napkorongon. A Svábhegyi Csillagvizsgáló jelesebb események idején kézi távcsöveket ad a látogatók kezébe, és az obszervatórium nagy műszereivel is dolgozik, ha az égbolt engedi.
Gyereknek először binokulárt érdemes venni, nem áruházi óriástávcsövet.
A két szemmel néző madárnéző távcső esténként a Holdra, a Tejútra és a csillaghalmazokra is rátalál, nappal pedig kiránduláson vagy a városra nézve is használható. A jó távcső az, amit sokat használnak. Egy ötéves hol állatorvos, hol csillagász, hol tűzoltó akar lenni, ezért a drága, bonyolult műszer könnyen a szekrénybe kerül.
A Naprendszer emberi időn belül stabilnak tűnik, hosszú skálán viszont mozog.
A kutatóintézet két csillagásza a múlt héten egy kisbolygó gyűrűrendszeréről közölt mérést. Korábban két gyűrű látszott: egy belső, porosabb és egy külső. Az új adatok szerint a belső pora felszaporodott, a külső szinte eltűnt. A vita arról szól, hogy egy évmilliók óta álló rendszer végét kapták-e el, vagy a gyűrűk születése és halála a Naprendszer hétköznapi ritmusa.
A néhány méteres kisbolygók légköri robbanása mindennapos, a dinoszaurusz-méretű becsapódás tízmillió évente egyszer jön.
A történelem során tizenhárom olyan testet vettek észre előre, amely később tényleg beérkezett. Amerika után Magyarország a második legsikeresebb nemzet ebben a munkában. A legutóbbi méteres darab a múlt héten az Indiai-óceán térségében gyönyörű hullócsillagot hagyott maga után. Százévente előfordul egy Cseljabinszk-típusú eset: 2013-ban egy húszméteres test a hiroshimai bomba harmincszorosával robbant egy város felett, tízezer épület rongálódott, halálos áldozat nem volt.
Ma 11 óra 30 perc körül érdemes délkelet felé keresni a vékony holdsarlót.
Ha bárhol kiderül az ég, a Hold mellett az apró Vénusz szabad szemmel is kiszúrható, kis távcsővel pedig a két sarló találkozása is látszik. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban ilyenkor mindig készülnek programmal. Az idei év egyetlen bolygófedése így vagy a felhők fölött, vagy a következő években ismétlődik meg.
Mikor látható a Hold–Vénusz-fedés Budapestről? A belépés 11:34 körül, a kilépés 12:44 körül esik. A Hold a délkeleti égen, alacsonyabban áll a belépéskor, a jelenség nagyjából egy óráig tart.
Szabad szemmel is látszik a Vénusz a Hold mellett? Tiszta égen a fényes Vénusz kiszúrható a holdsarló mellett, a sarlóforma viszont binokulárral vagy kis távcsővel rajzolódik ki. Nappal a Hold sötét oldala nem látszik, ezért a belépés úgy tűnik, mintha a Vénusz egyszer csak eltűnne.
Milyen távcsövet érdemes venni egy érdeklődő gyereknek? Először madárnéző binokulárt. Esténként Holdra és csillaghalmazokra is rátalál vele, nappal kiránduláson is használható, és kevésbé kerül a szekrénybe, mint egy bonyolult csillagászati távcső.
Júliusban és augusztusban is 2,1 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class vendége, Valentínyi Katalin, a Budapest Airport kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese szerint a nyár gördülékeny volt, az éves utasforgalom pedig 20 millió fölé nőhet. "Júliusban először léptük át a havi kétmilliós utasforgalmat, augusztusban is 2,1 millió volt." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1aff64-e332-607e-be9b-43a843f78008/download A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a nyár gördülékenyen telt, miközben a […]
