László Csaba, volt pénzügyminiszter a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában áttekintette a 2027-es költségvetés főbb számait és a végrehajtás kilátásait. A dokumentum az eurózónás csatlakozás első lépéseként a várt minimumot teljesíti, miközben a hiány csökkentése mellett az államadósság csak mérsékelten mérséklődik.
„Ez egy hosszú maraton. Ennek mondjuk túl vagyunk talán az első 5000 méteren, amikor ez a költségvetés végrehajtásra kerül.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
2027-es költségvetést, amely a piacok által várt minimumot hozta
A költségvetés elfogadása a stabil kormányzati többség miatt nem jelent kockázatot, ellentétben olyan országokkal, ahol koalíciós feszültségek miatt a büdzsé elfogadása meghiúsulhat. Magyar Péter teljes mellszélességgel áll a dokumentum mögött, ami a végrehajtás szempontjából előnyös, mert csökkenti a menet közbeni módosítások esélyét. Az eurózónás csatlakozás nem egyetlen év költségvetésétől függ, hanem többéves folyamat, amelynek első állomása a jelenlegi terv. A piacok elégedettek a számokkal, és sem az EU, sem a hitelminősítők nem jeleztek komoly fenntartásokat a makrogazdasági stabilitás kapcsán.
A költségvetési hiány az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökken 2027-ben, majd fokozatosan 2,8 százalékra mérséklődik 2030-ig.
Ez a pálya megfelel a minimális elvárásoknak, de az államadósság négy év alatt mindössze 2,3 százalékkal csökken a GDP arányában. Egy jelentősebb forintgyengülés, például külső sokk hatására, könnyen elnyelheti ezt a mérsékelt csökkenést. A maastrichti kritériumok teljesítéséhez tartósan csökkenő trend szükséges, ezért a lassú adósságleépítés kockázatot hordoz. Az idei egyszeri választási kiadások, mint a fegyverpénz, mintegy 1300-1400 milliárd forinttal könnyítik a jövő évi kiigazítást, mert ezek a tételek 2027-ben már nem ismétlődnek meg.
A kiadási oldalon az egészségügy, a szociális ágazat és a rendőrség béremeléseket kap, de ezek nem érik el a korábban ígért 40-50 százalékos mértéket.
A közigazgatásban nem szerepel további jelentős béremelés, ami elégedetlenséget okozhat egyes csoportoknál. A legalacsonyabb nyugdíjaknál komoly emelés történik, és a családi pótlék emelése is elsősorban az alacsony jövedelmű családoknál érzékelhető. Az oktatás GDP-arányos részesedése nem nő, pedig többen számítottak nagyobb forrásbővülésre. A költségvetés leginkább a legalacsonyabb jövedelmű rétegeket támogatja, miközben a középréteg és a magasabb jövedelműek több ponton hátrányba kerülnek.
A bevételi oldalon visszatér a progresszív személyi jövedelemadó, a minimálbérig 9 százalékos kulccsal, fölötte 15 százalékkal.
Ez a változás a 2010 előtti rendszerhez hasonló, és a kisvállalkozásoknál korábban létező minimálbéres ügyeskedést mérsékelheti. A társasági adóban megszűnik a TAO-sporttámogatási rendszer, de a megspórolt összeg nagy része továbbra is a sportra megy. A 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél 11 százalékos kulcs lép életbe, ami európai viszonylatban még mindig alacsony. A különadók több ágazatban megmaradnak vagy emelkednek, ami csalódást okozott a bankok és a kiskereskedelmi láncok képviselőinek.
A KATA rendszerbe jelentős visszaáramlást vár a kormány, miután ismét lehetővé válik a cégeknek történő számlázás.
Ez a változás több százezer embert érinthet, akik korábban kiléptek a rendszerből. A vagyonadó a legvagyonosabb réteget érinti, de sokan kifogásolják, hogy a kommunikációban összemossák a tisztességes vállalkozókat a nem legális úton vagyont szerzettekkel. Műtárgygyűjtők, startupok és mezőgazdasági szereplők cashflow-problémákra hivatkoznak, mert a vagyonuk nem termel azonnali pénzbevételt. Ezek az élethelyzetek egyedi kezelést igényelnek, és a költségvetési vitában még felmerülhetnek módosítási javaslatok.
Mennyire reális a költségvetési hiány csökkentése 4,9 százalékra? A terv megfelel a piacok minimális elvárásainak, de a megvalósítás hosszú távú maraton, amelyben a külső sokkok és a forintárfolyam alakulása is szerepet játszik.
Kik a költségvetés nyertesei és vesztesei? Az alacsony jövedelműek, a legalacsonyabb nyugdíjasok és egyes közszférás csoportok nyernek béremeléssel, míg az oktatás és a közigazgatás kevésbé részesül, a magasabb jövedelműek pedig a vagyonadó és az adóváltozások miatt hátrányba kerülnek.
Miért jelent kockázatot az államadósság lassú csökkenése? Négy év alatt mindössze 2,3 százalékos mérséklődés várható, amit egy jelentősebb forintgyengülés könnyen ellensúlyozhat, így a tartósan csökkenő trend biztosítása nehezebbé válik.
Bezselics-Békési Ildikó kulturális és gasztronómiai szakíró új kötete, a Magok a konyhában, saját kiadásban jelent meg, és a magokra, hüvelyesekre, olajos magvakra valamint aszalványokra épülő, gyors recepteket kínál a flexitáriánus konyhához. "A szakácskönyveknek nem csak az a lényege, hogy receptgyűjtemény van bennük, hanem hogy van koncepciójuk és küldetésük." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1d9b15-df0d-6562-9d92-519595715d5c%2Fdownload Bezselics-Békési Ildikó, kulturális és gasztronómiai szakíró új szakácskönyve, a Magok a konyhában saját kiadásban jelent meg, és már az első hetekben […]
