A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class Digitális jelen rovata Királyházi Csabával, a MIEF tagjával, a MI-t látsz Alapítvány alapítójával és Németh Judittal, a MIEF tagjával, a MI-t látsz Alapítvány operatív vezetőjével járta körül, hogyan tanítható meg a tudatos AI-használat, és hol csúszik össze a valóság a generált videókkal.
“Mindig ott kell legyen a folyamat végén az emberi döntés.”
A mesterséges intelligencia ma már e-mailt ír, képet rajzol és szinte bármilyen kérdésre válaszol.
A Business Class Digitális jelen rovatában Királyházi Csaba, a MIEF tagja, a MI-t látsz Alapítvány alapítója és Németh Judit, a MIEF tagja, a MI-t látsz Alapítvány operatív vezetője arról beszélt, miért kell az AI-edukáció. Az eszköz néhány éve még sci-finek tűnt, most viszont a mindennapok része. A kérdés már nem az, használjuk-e, hanem az, mennyire tudatosan nyúlunk hozzá.
Az AI-edukáció a használat megtanítása és a kritikus gondolkodás erősítése.
Királyházi Csaba szerint az alapítványuk pont ezt a kettőt viszi: megtanítani, hogyan kell együtt élni a mesterséges intelligenciával, és csökkenteni a káros hatásokat. Az AI olyan erős eszköz, amivel a civilizáció nem mindig tudott csak jót tenni. Az irányon az emberek döntenek. Németh Judit ehhez hozzáteszi, hogy a 74 éves apukája is használja már, tehát a kor kevésbé számít, a tudatosság viszont nagyon.
A munkaerőpiacot az AI átalakítja, munkahelyeket szűkít és nyit is.
Van olyan szakma, ahol már beleszűkült a tér, másutt viszont új feladatok jöttek. A cégek fél-egy éve tömegesen képezik a munkatársaikat. Az AI inkább kiterjesztés, mint a kreatív ember leváltója. Ettől még a folyamat végén emberi döntés kell, mert a modell hallucinál, ha kevés az adat. A gyors válasz után jön a lassabb, de szükséges ellenőrzés, forráskérés, kétely.
Mindenki használja a mesterséges intelligenciát, csak nem biztos, hogy jól.
Németh Judit szerint a baj ott kezdődik, amikor a kapott választ tényként kezeljük. Egészségügyi adatot is beírunk egy alkalmazásba, aztán a kimenetet továbbadjuk. Ez nem generációs kérdés. Fiatal és idősebb ugyanúgy bedőlhet egy pontosnak hangzó, de hamis válasznak. Az AI-edukáció pont arra tanít, mit viszünk be, és mit hiszünk el a másik oldalon.
A közösségi oldalakon özönlik az AI-slop, a tömegesen gyártott, ember által alig ellenőrzött tartalom.
Automatizált promptok tolják a videókat és a képeket olyan oldalakra, amelyeket naponta milliók néznek. A kattintás üzlet, ezért a hangosabb, meghökkentőbb, a valósággal összetéveszthető anyag a nyerő. Van, aki elhiszi, hogy a gorilla kimenti a kerítésen átesett gyereket, holott ugyanabból a jelenetből harmincféle állatkertes verzió kering. Egy ismerős anyukája azért kérdezett rá, mert egy kutya énekelt a kocsi hátsó ülésén, és annyira élethű volt a felvétel.
Augusztus 2-án életbe lépett az uniós AI-rendeletnek az a része, amely digitális vízjelet vár a generált tartalomra.
A jelölés a programoknak szól, a szemnek gyakran láthatatlan. A YouTube, a TikTok vagy a Facebook innentől kiírhatja, ha a fájlban ott a vízjel. A kötelező címke ettől még megkerülhető. Királyházi Csaba ezért a vízjelnél fontosabbnak tartja a kérdést: mit akar elérni ez a videó? Ha szórakoztat, lájkolható. Ha befektetést, unokázós csalást vagy hamis arcot tol, onnantól a józan ész a védővonal.
A gyerekek és az idősek ott a legvédtelenebbek, ahol a valóság és a képzelet összecsúszik.
A MI-t látsz Alapítvány eredetileg ezt a két csoportot vette célba, aztán kiderült, hogy a szülőn és a nagyszülőn keresztül mindenki érintett. Iskolában a „vicces” deepfake a haverról maradandó sérülést hagyhat. Lemeztelenítő alkalmazással osztálytársról készül kép, tanárról felismerhető gúnyvideó, annak pedig büntetőjogi következménye is lehet. Az edukáció itt nem opció, hanem a minimális védelem.
Az AI-t iskolai tananyaggá tenni Királyházi Csaba szerint nemcsak érdemes, hanem kötelező lenne.
Vannak országok, ahol már általános iskolában tanítják. Magyarországon létrejött a Mesterséges Intelligencia Tanács, az alapítvány kapcsolatot tervez. A diákok egy része már most előrébb jár, mint a pedagógus. A szülőt a rendőrség szerint a legnehezebb elérni, pedig gyakran ő nyomja a tabletet a gyerek kezébe, csak legyen csönd. A tananyagban a hatékony használat mellett a hang- és arclopás kockázatát is el kell mondani.
Három éve a képgenerátor még hatujjas kezeket és háromfejű alakokat gyártott, ma már a valósággal összetéveszthető.
A fejlődés üteme olyan gyors vonat, amin mindenki nyomja a gázt, mert aki lemarad, kimarad. Kína, az Egyesült Államok és az EU is fejleszt, a társadalmi hatást kevesen nézik előre. A két vendég nem démonizálni akar. Napi szinten használják a munkájukban. Azt szeretnék, hogy okosabban menjen a dolog, mint most. Emiatt jött létre a MI-t látsz Alapítvány.
Mi az AI-edukáció? A mesterséges intelligencia tudatos használatának megtanítása, a beírt adatok kockázatának és a kapott válasz ellenőrzésének gyakorlata.
Honnan tudható, hogy egy videó AI-generált? Az uniós szabály digitális vízjelet vár, a platformok címkézhetnek, a vízjel azonban megkerülhető. A tartalom szándékát is érdemes nézni.
Kell-e iskolai tantárgy az AI? Királyházi Csaba és Németh Judit szerint igen, és a pedagógusokat, szülőket is be kell vonni, mert a diák gyakran előrébb jár.
A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója arról beszélt, hogy Friedrich Merz kancellár reformígéretei után a választók hangulata alig mozdul, miközben az AfD országosan és a szász-anhalti választás küszöbén is előrébb jár. "Nem a statisztika dönt, hanem az, kinek hiszik el a választók, hogy valódi változást hoz." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1a5d34-bc2f-6a3a-890e-c3ba63fe2ae3/download Alice Weidel a kormányfők Vivaldijának nevezte Friedrich Merzt, és a hasonlat a stúdióban is megállta […]
