Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a legfrissebb KSH-adatok alapján elemezte az államháztartás helyzetét a Jazzy Rádió Business Class műsorában. Az első negyedévben kilenc százalékos GDP-arányos hiány alakult ki, miközben a teljes évre akár nyolc százalékos deficit is várható. A szakértő szerint kulcsfontosságú elkülöníteni az egyszeri kiadásokat a tartós problémáktól, miközben a bevételi oldal egyelőre jól teljesít. A monetáris politika számára azonban kedvező az alacsony inflációs környezet, ami további kamatcsökkentéseknek nyit teret.
“Az első negyedévben kilenc százalékos GDP-arányos hiány alakult ki, miközben a tizenkét havi gördülő mutató öt és fél százalékon áll, és az idei évre hét százalék körüli hiány várható.”
Az első negyedéves statisztikák szerint jelentősen megugrott az államháztartási hiány Magyarországon.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a kormányzati szektor egyenlege az idei év első három hónapjában kedvezőtlenebbül alakult, mint azt az elemzők várták. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy ez a romlás nem csak a szűk értelemben vett költségvetést érinti, hanem az egész államháztartást. A részletes számok vizsgálata nélkül nehéz pontosan megmondani, mennyire átmeneti ez a jelenség. Ha azonban semmi sem változik, akkor az év végére akár nyolc százalékos hiány is összejöhet. Ez pedig jóval meghaladja a maastrichti követelményeket, amelyek kétezerharmincra három százalék alá kívánják szorítani a deficitet.
A kiadási oldalon több egyszeri tétel is hozzájárult a hiány megugrásához.
Az egyik ilyen a fegyverpénznek nevezett kifizetés, amely körülbelül négyszázötven milliárd forintot tett ki, és nagyjából fél százalékát jelenti a bruttó hazai terméknek. Ez a tétel a választások előtt jelent meg, és a második félévben már nem lesz jelen. Emellett az első negyedévben közel ezernyolcszáz milliárd forinttal magasabbak voltak a kiadások, mint egy évvel korábban. Fontos azonban óvatosan kezelni ezeket az adatokat, mert nem minden tétel ismétlődik meg automatikusan. A szakértők éppen ezért próbálják szétválasztani az átmeneti és a tartós kiadási elemeket a pontosabb előrejelzés érdekében.
Az egyéb kiadások kategóriája rejt néhány nehezen átlátható tételt.
Ebben a gyűjtőszámlában ötszázharminc milliárd forinttal többet költött az állam, mint tavaly. Ide tartozhatnak különböző támogatások, például az otthonteremtési vagy vidékfejlesztési programok, de akár vállalati támogatások is. A statisztikai hivatal nem részletezi pontosan ezeket az összegeket, ami megnehezíti az elemzést. Éppen ezért nehéz eldönteni, hogy ezek közül melyek egyszeriek, és melyek maradnak velünk hosszabb távon. Németh Dávid szerint ez az egyik legnehezebben értelmezhető része az aktuális adatoknak.
A pedagógusok béremelése és a nyugdíjkifizetések is növelik a kiadásokat.
A tanárok esetében a tavalyi elmaradt emelést kellett pótolni az első negyedévben, ami húsz-harminc milliárd forintos tétel volt. Ez azonban nem egyszeri, hanem beépül a bázisba, és a későbbiekben is megjelenik majd. Hasonlóan jelentős a tizennegyedik havi nyugdíj első hetének kifizetése, amely százhatvan-százhetven milliárd forint körül mozog. Ha ezt a későbbiekben is folytatják, akkor évente plusz terhet jelent a költségvetésnek. Néhány közgazdász már most azt javasolja, hogy álljanak meg ennél az egy hétnél, mert a jelenlegi helyzetben további hetek kifizetése túlzott terhet róna az államháztartásra.
A bevételi oldal egyelőre kedvezőbben alakult, mint a kiadások.
A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó bevételek szépen növekednek, köszönhetően a magasabb bérkiáramlásnak és a kilenc százalékos bruttó béremelkedésnek a versenyszektorban. Az áfabevételek is hét százalékkal emelkedtek, ami figyelemre méltó egy másfél-két százalékos gazdasági növekedés mellett. Ez részben annak köszönhető, hogy az extra kifizetések, mint a fegyverpénz, gyorsan elköltésre kerültek, és ez átmenetileg megdobta a fogyasztást. Ugyanakkor óvatosan kell kezelni ezeket az adatokat, mert a jövőben ez a hatás elmaradhat. Németh Dávid szerint az alacsony infláció ugyanakkor nem kedvez a nominális bevételnövekedésnek.
Az infláció alakulása és az árstopok kivezetése is fontos kérdés.
A jegybank inflációs jelentése szerint az árstop intézkedések kivezetése legfeljebb nulla egész négy tized százalékponttal emelné meg az inflációt csúcson. Ez jövő március környékén jelenhet meg teljes mértékben. A jegybank jövő évi prognózisa két egész három tized százalékos inflációval számol, és ezzel együtt is csak két egész hét tized százalékra emelkedne a mutató. Ez még az európai uniós célok alatt maradna, így van mozgástér a monetáris lazításra. Christine Lagarde esetleg aggódna egy kicsit, de összességében ez alacsony inflációs környezetet jelent.
A kamatkiadások és az államadósság kezelése is figyelemmel kísérendő.
Bár a hozamszintek csökkentek, a kamatkiadások még nem estek jelentősen, mert az államadósság átlagos futamideje öt és fél év. Az inflációkövető kötvények kivételével csak a lejáró papírok megújításakor jelenik meg az alacsonyabb kamat. Ezért a kamatcsökkentés hatása lassan érvényesül. Németh Dávid szerint a kockázati prémium csökkenése miatt van tér további lazításra. A jegybank nyáron még két kamatvágást tervez, és jövő év végére akár négy és fél százalékos alapkamat is elképzelhető.
A gazdasági növekedés kilátásai egyelőre visszafogottak.
Németh Dávid egy és fél százalékos növekedésre számít idén, ami pesszimista becslés a piacon. A nemzetközi környezet, különösen az eurózóna és a német gazdaság gyengesége rontja a kilátásokat. Emellett a nettó export pozíció romlása is visszafogja a bővülést, mivel az import gyorsabban nő, mint az export. Ez a jelenség sajnos jellemző a jelenlegi magyar gazdasági helyzetre. A szakértő szerint nincs saját részletes modellje, de a tétet most erre tenné.
A monetáris politika mozgástere és a forint stabilitása kedvező fejlemény.
A hároméves állampapír hozam már öt százalék alatt van, ami ritkán látott fejlemény. Ez jelzi, hogy a befektetők kisebb kockázati prémiumot várnak el Magyarország esetében. A CDS-felár is csökkent százhúsz-százharminc bázispontra. Mindezek fényében a jegybanknak van indoka a kamatcsökkentésre. Németh Dávid szerint a piac ezt mindenképpen indokolja, bár az árfolyam túlzott erősödésétől érdemes óvakodni.
Összességében az államháztartási hiány kezelése komoly feladat elé állítja a döntéshozókat.
Az új költségvetési törvényben el kell dönteni, milyen kiadásokra és fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt. A bevételi oldal erős, de a kiadások egy része tartósnak tűnik. Ha sikerül jól elkülöníteni az egyszeri tételeket, akkor pontosabb kép rajzolódik ki a jövő évről. Németh Dávid szerint a pénzügyminisztérium keményen dolgozik a részleteken, és hamarosan tisztább képet kaphatunk. Addig is érdemes figyelemmel kísérni a havi adatokat és a jegybanki döntéseket.
A következő hónapok adatai döntik el, mennyire súlyos a helyzet.
A második negyedévben tavaly jelentős osztalékbevételek voltak az állami cégektől, például az MVM-től. Ha idén ezek elmaradnak, akkor a hiány még tovább romolhat. Az alacsony infláció és a stabil forint ugyanakkor pozitívum, ami teret ad a gazdaságpolitikai manőverezésre. Németh Dávid szerint az elemzői szakma most különösen óvatos, és várja a részletesebb kimutatásokat. A cél továbbra is a hiány fokozatos csökkentése marad a maastrichti előírások teljesítése érdekében.
Miért emelkedett ilyen gyorsan az államháztartási hiány az első negyedévben? Az egyszeri tételek, mint a fegyverpénz és a pedagógus-béremelés, valamint az egyéb kiadások növekedése húzták fel a mutatót kilenc százalékos GDP-arányos szintre. Ezek egy része nem ismétlődik, de a tartós elemek miatt óvatosnak kell lenni a további előrejelzéssel.
Milyen hatással lehet az árstopok kivezetése az inflációra? A jegybank számításai szerint legfeljebb nulla egész négy tized százalékponttal növelné az inflációt, így a jövő évi érték még mindig alacsony, két egész hét tized százalék körül maradna, és teret adna a további kamatcsökkentéseknek.
Mekkora gazdasági növekedésre számíthatunk idén Németh Dávid szerint? A szakértő egy és fél százalékos bővülésre számít, amit pesszimista becslésnek tart a piacon. A gyenge nemzetközi környezet és a romló nettó export pozíció miatt ez a reális kilátás a jelenlegi adatok alapján.
A nyári hőhullámok nemcsak az embereket viselik meg, hanem komoly terhet rónak az ország energiaellátására is. Holoda Attila energetikai szakértő szerint a napenergia termelésének esti visszaesése és a háztartások hirtelen megnövekedett fogyasztása együttesen veszélyezteti az egyensúlyt. Ráadásul a Paksi Atomerőmű teljesítményét is vissza kellett fogni a Duna túlmelegedése miatt. Kapitány István miniszter arra kért mindenkit, hogy a nem létfontosságú eszközöket inkább napközben vagy késő este használjuk. Az import és a […]
