A nyári hőhullámok nemcsak az embereket viselik meg, hanem komoly terhet rónak az ország energiaellátására is. Holoda Attila energetikai szakértő szerint a napenergia termelésének esti visszaesése és a háztartások hirtelen megnövekedett fogyasztása együttesen veszélyezteti az egyensúlyt. Ráadásul a Paksi Atomerőmű teljesítményét is vissza kellett fogni a Duna túlmelegedése miatt. Kapitány István miniszter arra kért mindenkit, hogy a nem létfontosságú eszközöket inkább napközben vagy késő este használjuk. Az import és a szomszédos országok segítsége ugyan segít, de hosszú távon az okos fogyasztás a kulcs.
“A napközben termelt napelemes energia este hirtelen eltűnik a rendszerből, miközben a lakosság ekkor kapcsolja be tömegesen a klímákat és egyéb eszközöket.”
A nyári hőhullámok alatt az energiaellátás egyensúlya könnyen felborulhat.
A klímaberendezések tömeges bekapcsolása este komoly megterhelést okoz, különösen akkor, amikor a napelemek már nem termelnek. Holoda Attila szerint ez a jelenség egyre gyakoribbá válik a klímaváltozás miatt. Az emberek ma már sokkal többen használnak légkondicionálót, mint régen, ami teljesen átalakította a fogyasztási szokásokat. Télen és nyáron egyaránt csúcsidőszakok alakultak ki, és a rendszernek mindkettőhöz alkalmazkodnia kell.
A klímaváltozás miatt ma már sokkal melegebb nyarak vannak, mint régen.
Aki gyerekkorában nyáron 30-32 fokot tartott nagyon melegnek, az most 40 fok után már örül a 32-nek. A légkondicionáló régen ismeretlen fogalom volt, ma pedig szinte minden harmadik lakásban ott van. Ez a változás azt jelenti, hogy este amikor hazamegyünk, egyszerre kapcsoljuk be a klímát, a tévét, a töltőket és a hűtőt is. A fogyasztás hirtelen ugrik meg, és ezt a napelemek már nem tudják fedezni.
A napelemek hiába termelnek sokat napközben, este hiányzik az áram.
Reggeltől délutánig a naperőművek szép fokozatosan átveszik az ellátást, és ez csodálatos dolog. Este hat körül azonban lemegy a nap, a termelés leáll, miközben a lakosság ekkor kezdi igazán használni az elektromos eszközöket. Nincs elég kiegyenlítő erőművi kapacitás, ami ezt a hirtelen űrt pótolná. A rendszer így a határon mozog, és csak az import vagy a szerencse mentheti meg a nagyobb fennakadástól.
A Paksi Atomerőmű teljesítményét is vissza kellett venni a Duna miatt.
A hőségben a Duna vize túl meleg lett a hűtéshez, ezért a blokkokat körülbelül 60-63 százalékos teljesítményre korlátozták. Ez nagyjából 200 megawatt hiányt jelentett a rendszerben. Napközben a napelemek pótolták, de este ugyanúgy szükség lett volna erre az áramra. A Duna hőmérséklete nem csökken le attól, hogy lemegy a nap, így a korlátozás estére is maradt.
Az import segít kiegyenlíteni, de nem ingyen van.
A piaci összekapcsolás miatt Ausztriából, Szlovákiából vagy éppen Ukrajnából érkezhet áram, amikor szükség van rá. Korábban a balkáni vízerőművek és a régi ukrán tartalékok nagy biztonságot adtak, de a háború és az aszály ezeket is beszűkítette. Most már sokkal inkább a szomszédos országok pillanatnyi termelésére vagyunk utalva. Ez működik, de pénzbe kerül, és nem helyettesíti a saját, stabil kapacitásokat.
Napközben érdemes a nagyobb fogyasztókat használni.
Kapitány István miniszter pontosan ezért kérte, hogy este hat és kilenc között lehetőleg ne mossunk, ne töltsünk telefont és ne kapcsoljuk be a nem feltétlenül szükséges eszközöket. Ma már rengeteg háztartási gép támogatja az időzítést vagy az okostelefonos indítást. Ha ezeket a legnagyobb napsütés idejére programozzuk, akkor a napelemek termelik meg az áramot, és este kevesebb a terhelés. Ez nem nagy áldozat, csak egy kis odafigyelés.
A karbantartások időzítése is nehezebb lett.
Régen télen volt egy mélypont, amikor könnyebb volt leállítani egységeket javításra. Ma egész évben folyamatosan szükség van az áramra, ezért a karbantartásokat tavaszra és őszre szorították. Még így is rövidebb időszakokban kell elvégezni a munkát, mert nem lehet hosszú leállásokat tartani. Ez plusz nyomást jelent az erőművek és a hálózat üzemeltetőire.
A rendszer határon mozgott, de nagyobb áramszünet elkerülhető volt.
Pletser Tamás szerint hosszú távon sokszor csak az időjárásban és a szerencsében bízhatunk. Holoda Attila szerint ez igaz, de azért nem kell teljesen a véletlenre hagyatkozni. Az import, a napelemek és a lakossági odafigyelés együtt most még működött. Ha azonban egyre többször lesznek ilyen extrém időszakok, akkor komolyabb beruházásokra és okosabb szabályozásra lesz szükség.
Az okos fogyasztás mindenkinél segíthet.
Nem arról van szó, hogy ne nézzük meg a meccset vagy ne hűtsük a lakást. Egyszerűen csak érdemes a mosást, a töltést vagy a nagyobb főzést napközbenre időzíteni, amikor bőven van napenergia. Az okos dugaljak és az időzítős gépek ezt ma már könnyedén megoldják. Ha többen így tesznek, akkor este sokkal kisebb lesz a hirtelen terhelés, és a rendszer is fellélegezhet.
Miért okoz nagyobb gondot a nyári este az energiaellátásnak, mint a nappal? Mert a napelemek termelése este leáll, miközben a klímák és a háztartási eszközök ekkor kapcsolnak be tömegesen, és nincs elég tartalék kapacitás a hirtelen megugró igények fedezésére.
Mennyire súlyos a Paksi Atomerőmű teljesítménycsökkentése a hőség miatt? Nagyjából 200 megawatt hiányzik emiatt a rendszerből, amit napközben a napelemek pótolnak, de este már nincs miből, ezért az importra vagy a lakossági takarékoskodásra kell hagyatkozni.
Mit tehet egy átlagos háztartás, hogy ne terhelje tovább a rendszert? Érdemes a mosógépet, a töltőket és a nem létfontosságú eszközöket napközben vagy késő este használni, lehetőleg okos időzítéssel, amikor a napenergia bőségesen rendelkezésre áll.
A legújabb JD Power felmérés alapján a legmegbízhatóbb autók listáját továbbra is a Lexus vezeti. Bögös Sándor szerint a japán prémium márka évek óta őrzi az első helyet, miközben több meglepetés is akad a rangsorban. Az amerikai gyártók komoly minőségjavulást mutatnak, a szoftveres és elektronikai problémák viszont még mindig sok tulajdonost érintenek. "A legmegbízhatóbb autók ma már nem a mechanikus hibáktól szenvednek elsősorban, hanem az infotainment rendszerek és az elektronika […]
