Az új kormány felülvizsgálja azokat a beavatkozásokat, amelyek nem illeszkednek a normál piaci működésbe, és az árréstop az egyik ilyen eszköz. Kozák Tamás szerint most kedvező az inflációs környezet, így a kivezetés kisebb kockázattal járhat, mint korábban. A beszélgetésből kiderül, miért szorgalmazza régóta az Országos Kereskedelmi Szövetség ezt a lépést.
“A legnagyobb valószínűsége annak, hogy a vásárlók nem találkoznak sokszerű áremelkedéssel az árréstop kivezetése után, hiszen az élelmiszer-kereskedelemben rendkívül erős a verseny.”
Az árréstop kivezetése időszerűvé vált, mivel az új kormány minden olyan intézkedést felülvizsgál, amely ellentétes a normál piaci működéssel.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy ez az eszköz nem hozta meg a várt gazdasági hasznot. A fogyasztásnövekedés elmaradt, pedig ez lett volna az egyik fő célja másfél évvel ezelőtt. Jelenleg kedvezőek az inflációs adatok, különösen a hideg élelmiszerek ár színvonala alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ez az erős forintnak és néhány termék túlkinálatának köszönhető. A kivezetés ezért most kisebb kockázattal járhat, mint korábban bármikor.
Az árréstop pontosan mit jelentett a gyakorlatban a kiskereskedők mindennapjaiban?
Az élelmiszereknél negyvennégy kategóriában, a drogériai termékeknél pedig harminc kategóriában korlátozták az árrést. Az élelmiszer kiskereskedők maximum tíz százalékos árréssel dolgozhattak az érintett termékeknél. A drogériáknál ez a határ tizenöt százalék volt. Ebből az árrésből kellett fedezniük a bérleti díjat, a rezsit, a béreket és minden egyéb működési költséget. Sok kereskedő számára ez veszteséges működést jelentett bizonyos alapvető termékeknél, ezért csökkentek a promóciók és az árengedményes akciók is.
Miért nem váltotta be a reményeket az árréstop a fogyasztás ösztönzésében?
Az élelmiszer iránti kereslet árrugalmas, tehát az olcsóbb ár nem vezetett dupla vagy többszörös vásárláshoz. Egy hónap kivételével az élelmiszerforgalom pontosan annyival nőtt, mint árréstop nélkül is történt volna. A volumen növekedés mindössze két-három százalék körül alakult. A többletjövedelem ráadásul nem egyenletesen oszlott el a társadalomban, inkább a középosztályhoz és a felső középosztályhoz csapódott le. Ezért a nehéz sorsú családok számára sem jelentett tartós megoldást a szabályozás.
Hogyan hatott hosszú távon az árréstop a feldolgozóiparra és a beszállítói kapcsolatokra?
Az intézkedés nyolc napon túl gyógyuló sebet okozott a gazdaságban. Szétzilálta azokat a hosszú távú stratégiai megállapodásokat, amelyek korábban lehetővé tették, hogy a kereskedők a kínálat alapján rugalmasan módosítsák az árakat. A feldolgozók nem tudták érvényesíteni a költségnövekedéseiket, miközben az energiaköltségek és a szolgáltatási díjak is emelkedtek. Amikor egy feldolgozó odament a kereskedőhöz áremelést kérni, a válasz általában az volt, hogy a termék már így is veszteséges. Ez a helyzet lehetetlenné tette a normál piaci áralkalmazkodást.
Miért nem várható ugrásszerű áremelkedés az árréstop kivezetése után?
Az élelmiszer-kereskedelemben rendkívül erős a verseny a hazai és nemzetközi láncok, a hipermarketek és a diszkontok között. Kevés olyan ágazat van a gazdaságban, ahol ennyire kiélezett lenne a piaci küzdelem. Ezért a kereskedők nem engedhetik meg maguknak, hogy jelentősen megemeljék az árakat anélkül, hogy elveszítenék a vásárlóikat. Kozák Tamás szerint a legnagyobb valószínűsége annak, hogy a vásárlók nem találkoznak sokszerű áremelkedéssel. A piaci viszonyok visszaállítása ezért most biztonságosabb, mint korábban bármikor.
Milyen kockázatokat rejt a késlekedés vagy az elaprózott kivezetés?
A bizonytalanság inflációs várakozásokat gerjeszt a vásárlók körében. Ha a folyamat túlságosan elhúzódik vagy darabokban történik, a kereskedők elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy egyes termékek értékesítése már nem éri meg nekik. Ez tovább csökkentheti a promóciókat és az árengedményes akciókat, amit a fogyasztók közvetlenül megszenvednek. Kevesebb szórólapot találnak a postaládákban, és ez önmagában is áremelő hatású lehet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség ezért sürgeti az átgondolt, kiszámítható menetrendet.
Hogyan alakult az online vásárlás aránya az élelmiszereknél az elmúlt időszakban?
Az omnichannel modell terjed a kereskedelemben, vagyis a boltok és a webáruházak együtt üzemelnek. Ruházatnál vagy elektronikai cikkeknél az online arány elérheti a harminc-negyven százalékot is. Az élelmiszereknél azonban ez az arány mindössze három-négy százalék körül mozog. A személyes értékesítés és a beszélgetés lehetősége továbbra is fontos marad a vásárlók számára. Kozák Tamás szerint mindig lesznek olyan emberek, akik szeretnek elmenni a boltba és tanácsot kérni az eladóktól. A magyar online élelmiszer-kereskedelem fejlődése ráadásul elmarad a régiós versenytársaktól.
Miért nem növelte az árréstop a fogyasztást? Az élelmiszer iránti kereslet árrugalmas, ezért az olcsóbb ár nem vezetett jelentősen nagyobb vásárlási volumenhez. A forgalom növekedése nagyjából ugyanakkora maradt, mint a szabályozás nélkül.
Milyen hosszú távú károkat okozott az árréstop a feldolgozóknak? Szétzilálta a beszállítók és kereskedők közötti stratégiai megállapodásokat. A feldolgozók nem tudták érvényesíteni költségeik emelkedését, így veszteségesen vagy nagyon alacsony haszonnal termeltek.
Várható-e jelentős áremelkedés az árréstop kivezetése után? Nem valószínű, mert az élelmiszer-kereskedelemben rendkívül erős a verseny. A piaci viszonyok visszaállítása ezért nem okoz ugrásszerű változást a polcokon.
A parlamentben most szavaztak arról a törvénycsomagról, ami alapjaiban írná át a közterületi reklámok szabályait Magyarországon. Mohl Kálmán szerint ez a lépés nem a szakma érdekeit szolgálja, hanem inkább politikai megfontolások állnak mögötte. Az interjúban a szakember kitért a korábbi működő rendszerekre, a felújítások finanszírozására és arra is, hogy mi történhet a cégekkel és a családokkal, akik ebből élnek. Érdemes végigolvasni, mert sok gyakorlati részlet derül ki belőle. "A kültéri […]
