Platón ókori írásaiból induló történet egy elsüllyedt, gazdag civilizációról mesél, amely ma is kutatások tárgya. Vajon valóság vagy allegória?
“Ez egy allegória, egy tanmese, egy figyelmeztetés arról, hogy a gőg, a kapzsiság és a hatalomvágy még a legtökéletesebb társadalmat is képes a teljes pusztulásba dönteni.”
Egy mesés sziget, amely gazdagságban fürdött, aztán egy éjszaka alatt eltűnt a tenger mélyén. Sokan kérdezik: vajon tényleg létezett ez a hely, vagy Platón csak egy tanulságos történetet szőtt az emberi gyarlóságról?
Atlantisz titka: létezett vagy csak mese?
Itt írja le a filozófus ezt a virágzó birodalmat, amely Héraklész oszlopain túl, a mai Gibraltári-szoroson kívül terült el. Poszeidón isten ajándékozta fiának, Atlasznak, innen a név. A szöveg egy tökéletes társadalmat fest le, tele gazdagsággal és fejlett technológiával. Platón említ egy rejtélyes fémet, az orichalcumot, amely az arany után a legértékesebb anyag volt, és csillogásával borította a város falait. Ez a fém ma is titok, senki nem tudja pontosan, mi lehetett.
Platón állította, hogy egyiptomi feljegyzéseken alapul, de tanítványa, Arisztotelész kitalációnak nevezte. Ha mégis valóság, hol kereshetjük? Sok elmélet született. A legnépszerűbb a görög Szantorini szigete, ahol egy hatalmas vulkánkitörés pusztított az ókorban. Mások Dél-Spanyolországban vagy a Karib-térségben vélik felfedezni nyomait, míg a szó szerinti értelmezés az Atlanti-óceán mélyét célozza.
A Szantorini-teória izgalmas, mert a kitörés időpontja közel áll a mínoszi civilizáció pusztulásához. Platón 9000 évet említ, de talán fordítási hiba, és csak 900 évről van szó – akkor stimmelne az idővonal. A tudomány azonban szkeptikus. Nincs geológiai bizonyíték egy elsüllyedt kontinensre az Atlanti-óceánban. A leírt technológia, mint a fejlett fémmunka vagy hatalmas hadseregek, nem létezett abban a korban. Az athéniak győzelméről sincs régészeti nyoma. Sok “rom” csak természetes sziklaalakzat.
Figyelmeztetés a gőg és kapzsiság ellen. Mégis, miért ragaszkodunk hozzá? Mert vágyunk egy elveszett aranykorra, egy tökéletes múltra. A legenda reményt ad, hogy a világ titkokat rejt. Talán nem kontinenst keresünk, hanem önmagunkat – félelmeinket és vágyainkat. Atlantisz örökre izgatni fog, akár létezett, akár nem.
Q&A:
A farsang vidám kavargása után érkezik Hamvazószerda, amikor egy egyszerű hamukereszt emlékeztet az élet törékenységére és a megújulás lehetőségére. Fedezd fel, hogyan vezet ez a nap a 40 napos nagyböjtbe, és mit jelent ma a modern világban. "Emlékezz ember, hogy por vagy és porrá leszel." Hamvazószerda nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy kapu a belső utazáshoz. A farsangi mulatságok elcsendesedése után ez a nap hozza el a por […]
