Október első hetében Budapest ad otthont az európai körforgásos gazdaság legfontosabb találkozójának, ahol ifj. Chikán Attila szerint a résztvevők konkrét, vállalati szinten is alkalmazható megoldásokat vihetnek haza. A BCSDH elnöke a Jazzy Rádió műsorában hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés ma már versenyelőnyt jelent azoknak a cégeknek, amelyek időben lépnek.
„Ha el tudnánk a körforgásosságot terjeszteni akár csak 50%-ig, akkor már a klímaváltozásra olyan pozitívan hatna, hogy bent tudnánk maradni abban az ominózus másfél fokban.”
Budapest októberben Európa körforgásos gazdasági fővárosa lesz, ahogy azt ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke a Jazzy Rádió Business Class műsorában kifejtette.
A háromnapos eseményre számos nemzetközi szakértő és vállalatvezető érkezik, hogy megossza tapasztalatait a lineáris modellről való áttérésről. A beszélgetés során kiderült, hogy a magyar üzleti tanács már több mint százötven tagot számlál, akik együtt a hazai GDP mintegy negyven százalékát képviselik. Ezek a szervezetek általában nagyobbak, és már előrébb járnak a fenntarthatósági kérdésekben, mint az átlag. A konferencia célja éppen az, hogy a résztvevők hétfő reggel konkrét ötletekkel üljenek vissza az íróasztalukhoz.
A lineáris gazdasági modell kétfrontos problémát okoz a bolygónak és a vállalatoknak egyaránt.
A hagyományos megközelítés szerint kivesszük az alapanyagot a természetből, felhasználjuk, majd kidobjuk, amikor már nincs rá szükség. Ez évente közel kétszer annyi anyagot jelent, mint amennyit a Föld hosszú távon elbír. A pazarlás nemcsak környezeti terhelést jelent, hanem közvetlenül hozzájárul a klímaváltozáshoz is, hiszen a lineáris folyamatok okozzák az összes környezeti nyomás felét. A vállalatok számára ez egyre drágább beszerzést és egyre nehezebben kezelhető hulladékhegyeket eredményez.
A körforgásos gazdaság az anyagok értékének megőrzésére és többszöri hasznosítására épít.
Ahelyett, hogy szemétként kezelnénk a használt termékeket, hulladékká alakítjuk őket, ami új nyersanyagforrást jelent. Ez csökkenti az új erőforrások kitermelésének szükségességét és új üzleti modelleket teremt a javítás, a bérbeadás vagy az újratervezés révén. A cégek így kevesebb anyagból állítják elő ugyanazt a teljesítményt, ami közvetlen költségcsökkenést hoz. A megközelítés ráadásul összekapcsolódik a klímacélokkal, hiszen már az ötven százalékos körforgásosság is érdemben segíthet a másfél fokos határ tartásában.
Magyarországon a vállalatok kétharmada már próbálkozik körforgásos megoldásokkal, de a stratégiai szint még ritka.
A BCSDH felmérése szerint sok cég foglalkozik a témával, főleg az alacsonyan csüngő gyümölcsökkel, vagyis az egyszerűbb hatékonyságnövelő lépésekkel. Stratégiai megközelítéssel azonban csak a vállalatok huszonegy százaléka rendelkezik, pedig a tanács tagjai elvileg előrébb járnak az átlagnál. Országos szinten a körforgásosság mutatója egy számjegyű, és sajnos csökkenő tendenciát mutat a gazdasági nehézségek miatt. A növekedés prioritása gyakran háttérbe szorítja ezeket a hosszú távú beruházásokat.
A technológiai fejlődés miatt a fenntartható átállás ma már üzletileg is megtérülő befektetés.
Húsz évvel ezelőtt a megújuló energia drágának számított, ma viszont a legolcsóbban termelhető források közé tartozik az üzemeltetési szakaszban. Hasonló a helyzet a hulladékgazdálkodásban és az anyaghatékonyságban is: az elején nagyobb tőkére van szükség, de a megtérülés után a költségek jelentősen csökkennek. Aki időben lép, versenyelőnyhöz jut, mert hatékonyabbá válik és új piacokat is elérhet. A bankok és befektetők is egyre inkább értékelik az ilyen irányú fejlesztéseket.
A budapesti konferencián nemzetközi szaktekintélyek osztják meg gyakorlati tapasztalataikat.
Az ötödik és hetedik között zajló eseményre olyan előadók érkeznek, mint a magyar származású Tom Szaky, aki a TerraCycle alapítójaként globális begyűjtőhálózatot épített ki nehezen kezelhető hulladékfajtákra, például cigarettacsikkekre és kávé kapszulákra. Ott lesz Janez Potočnik, az Európai Unió korábbi környezetvédelmi biztosa, valamint a Fenntarthatósági Világtanács egyik igazgatója is. A program nem csak előadásokból áll: gyárlátogatások, körforgásos dizájnerek műhelyei és egy városi séta is szerepel a kínálatban, ahol a résztvevők öt különböző program közül választhatnak.
A greenwashing elleni védekezés legfontosabb eszköze a transzparencia és a valódi gazdasági megtérülés.
Ma már komoly minősítő szervezetek és auditor cégek működnek, amelyek ellenőrizni tudják az állításokat. A fogyasztók és az üzleti partnerek is egyre jobban figyelnek, így a csak kommunikációs célú lépések gyorsan visszaüthetnek. Aki valódi beruházásokat hajt végre, az hosszú távon olcsóbban és hatékonyabban működik, miközben a partnerek és a finanszírozók is nagyobb bizalommal fordulnak felé. Ezért érdemes a valós megoldásokat keresni ahelyett, hogy a látszat fenntartására költenénk.
A finanszírozás több lábon áll, az állami és uniós támogatások mellett a hosszú távú szerződések is kulcsszerepet játszanak.
Hasonlóan a megújuló energiás projektekhez, itt is működnek áramvásárlási szerződésekhez hasonló megállapodások, amelyek biztos piacot teremtenek a beruházónak. Ha egy cég több partnerrel előre leszerződik a hulladékáramok kezelésére, a bankok és a tőkealapok sokkal szívesebben adják a forrást. Az állam és az Európai Unió is támogat ilyen kezdeményezéseket, és Magyarországon is vannak már sikeres példák. A saját beruházást végző vállalatoknál pedig a bankok általában örülnek a hatékonyabb, versenyképesebb partnernek.
A startupok rugalmassága és kreativitása nélkülözhetetlen a körforgásos megoldások elterjedéséhez.
A nagyvállalatoknak gyakran nehezebb kilépni a megszokott keretekből, míg a kisebb, innovatív cégek könnyebben találnak új utakat. A kockázati tőke ebben a szektorban is jelen van, és számos sikertörténet bizonyítja, hogy egy jó ötletből globális vállalat nőhet ki. A magyar származású Tom Szaky például húsz évvel ezelőtt garázsban kezdte a TerraCycle-t, ma pedig világszerte működik a rendszere. Hasonló magyar példák is léteznek, és a BCSDH is foglalkozik startupokkal a fenntarthatósági területen.
Összességében a körforgásos gazdaság ma már nemcsak környezeti, hanem üzleti és stratégiai kérdés is.
Azok a vezetők, akik ezt komolyan veszik, hatékonyabb céget építenek, csökkentik a költségeiket és új lehetőségeket nyitnak meg maguk előtt. A budapesti esemény éppen abban segíthet, hogy a résztvevők konkrét lépéseket tudjanak azonosítani a saját szervezetükben. A beszélgetés végén ifj. Chikán Attila hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság nem luxus, hanem a jövő versenyképességének alapja.
Mi a legnagyobb különbség a lineáris és a körforgásos modell között? A lineáris modell egyszer használja az anyagokat, majd kidobja őket, míg a körforgásos újrahasznosítja és többször felhasználja ugyanazt az erőforrást, csökkentve a kitermelést és a hulladékot.
Miért éri meg a vállalatoknak befektetni a körforgásos megoldásokba? Mert hosszú távon csökkenti az anyagköltségeket, növeli a hatékonyságot és versenyelőnyt ad, miközben a finanszírozók is szívesebben támogatják az ilyen fejlesztéseket.
Milyen programok várják a budapesti konferencia résztvevőit? Előadások nemzetközi szakértőktől, gyárlátogatások, körforgásos dizájn műhelyek és egy városi séta, ahol a fővárost fenntarthatósági szemüvegen keresztül lehet megismerni.
A magyar lakáspiac sajátosságai régóta meghatározzák nemcsak az emberek mindennapjait, hanem a gazdaság egészének mozgásterét is. Faragó János, a PwC Legal ügyvédje a közelmúltban a Jazzy Rádió Business Class műsorában elemezte a bérlakáspiac jelenlegi helyzetét és azt, hogy ez milyen hatással van a hazai gazdasági folyamatokra. A beszélgetésből kiderült, hogy a magas saját tulajdon arány és a bérlakások alacsony aránya szorosan összefügg a tőkeáramlással, a munkaerő mobilitásával és a jövőbeli […]
