Hatos Pál történész a legújabb könyvében, a Hideg Polgárháborúban veszi végig az 1918 és 1922 közötti éveket, és megmutatja, miért nem elég pusztán a vesztes háborúra vagy a Tanácsköztársaságra mutogatni, ha Trianon keménységét akarjuk megérteni. A Jazzy Rádió Business Class műsorában elhangzott beszélgetés során kiderült, hogy ebben a rövid időszakban rengeteg ellentmondás és emberi gyengeség bukkant felszínre, ami máig hat ránk. A történész szerint érdemes alaposan megnézni ezeket az éveket, mert a múlt formálja a jelent, és sok mai megosztottság gyökere ide nyúlik vissza.
“A csonka Magyarország nem csak attól lett csonka, hogy Trianonban megfosztottak bennünket a korábbi területeink kétharmadától, hanem azért is, mert mi magunk megcsonkítottuk a magyar társadalmat.”
A Hideg Polgárháború fogalma pontosan azt a belső feszültséget és megosztottságot írja le, amely 1918 és 1922 között végigsöpört az országon, és amely Hatos Pál történész szerint máig hatással van ránk.
Ebben az időszakban Magyarország függetlenné vált, de ahelyett, hogy egységesen építkezett volna, forradalmak, ellenforradalmak és testvérharcok dúltak. A történész trilógiája az Őszirózsás forradalommal kezdődik, folytatódik a Tanácsköztársaság történetével, és zárul a Hideg Polgárháborúval, amely 1922-ig vezeti az olvasót. Sokan úgy gondolják, hogy ezek az események már a messzi múlt részei, pedig hatásuk ma is érezhető a magyar közéletben és identitásban. Éppen ezért fontos, hogy ne csak a felszínt kapargassuk, hanem mélyebbre ásva értsük meg, mi történt valójában.
A modern magyar nemzet 1848-ban született meg, és azóta is próbáljuk beteljesíteni azt a programot, amelyet a reformkor nagyjai tűztek ki.
A nemzet gondolata akkor nem pusztán nacionalizmust jelentett, hanem egy horizontális testvériséget a feudális társadalom helyett. A gróf és a paraszt, a kereskedő és a munkás egyenlő tagjaivá válhattak volna egy közösségnek. Sajnos ez a program sokszor elbukott az elmúlt közel két évszázadban. A Trianon körüli években újra és újra szembesültünk ezekkel a születési fájdalmakkal, amelyek máig kísértik a társadalmunkat. Hatos Pál szerint ezért is érdemes visszanyúlni a reformkor eszméihez, amikor keressük a mai válaszokat.
A függetlenné válás nagy örömét hamar beárnyékolta a belső harcok sorozata, ami a Hideg Polgárháború lényegét adja.
400 év után újra önálló államként léteztünk, és sokan abban reménykedtek, hogy ez új korszakot nyit. Ehelyett azonban testvérháború és polgárháború dúlt az országban. Hatos Pál szerint ezért is találó a Hideg Polgárháború elnevezés, mert ezek a konfliktusok nem mindig voltak véresek, de állandó feszültséget és megosztottságot teremtettek. A konszolidációra törekvő erők gyakran a régi kereteket próbálták visszaállítani, ami nem vezetett demokratikus fejlődéshez. Ez a belső hideg háború sok szempontból még ma is folytatódik.
A Tanácsköztársaságot sokan egyszerűen csak egy kis csoport őrült kísérletének tartják, pedig valójában sokan vettek részt benne az elitből is.
Babits Mihály például előadásokat tartott az egyetemen a vörös lobogó előtt meghajtott fejjel. Kármán Tódor atomfizikát tanított már akkor a műszaki egyetemen, később pedig a NATO-ban dolgozott. Ferenczi Sándor pszichoanalízist vezetett be Magyarországon 1919-ben. Ezek a tények mutatják, hogy a korszak sokkal bonyolultabb volt annál, mint ahogyan azt az iskolai tankönyvek gyakran bemutatják. Éppen ezért óvatosan kell ítélkezni azok felett, akik akkor választottak utat maguknak.
A trianoni békeszerződés keménysége nem egyedül a Tanácsköztársaság számlájára írható, ahogyan azt sokan hiszik.
Amikor a Tanácsköztársaságot kikiáltották, a magyarok által ellenőrzött terület már kisebb volt, mint ami végül Trianonban maradt. A határok sorsa nagyjából már eldőlt az első világháború utolsó hónapjaiban. Ráadásul a Tanácsköztársaság idején volt az egyetlen komolyabb katonai kísérlet a területek visszaszerzésére, az északi hadjárat Stromfeld Aurél vezetésével. A magyar politikusok egy része viszont azt hitte, hogy a vesztesek között is különleges elbánásban részesülünk, és nem fogják elvenni tőlünk a területeket. Ez a félreértés súlyos következményekkel járt.
A magyar uralkodó osztály sokáig nem látta tisztán a valóságot, és ez súlyos következményekkel járt a Hideg Polgárháború időszakában.
Még 1918 szeptemberében, alig két hónappal a fegyverletétel előtt Wekerle Sándor miniszterelnök a nagytőke képviselőivel azon töprengett, hogyan biztosítsák a magyarok a balkáni országok energiaellátását. Ez a fajta önbizalom a Titanic zenéjéhez hasonlított, amely a süllyedés előtt szólt. A nemzetiségek pedig nem akartak maradni egy olyan államban, ahol a társadalmi különbségek ennyire szembetűnőek voltak. Erdélyben például a román nacionalisták könnyen tudták a magyar urakat mint elnyomókat bemutatni a parasztoknak. A parasztság pedig sokszor inkább a földet várta, mintsem a határok visszaállítását fájlalta.
A numerus clausus bevezetése 1920-ban szomorú mérföldkő volt a magyar történelemben, és része a Hideg Polgárháború történetének.
Magyarország ezzel elsőként vezetett be Európában olyan törvényt, amely korlátozta a zsidók egyetemi felvételét. Ez rést ütött a jogegyenlőségen, és rossz irányba mutatott. Ugyanakkor a földreform elmaradása miatt a parasztság nagy része továbbra sem érezte magát a nemzet egyenrangú tagjának. A demokrácia kiépítése helyett inkább a régi formák, a kegyelmes és méltóságos urak világa tért vissza. Ez a neobarokk társadalom nem tudta azt az előrelépést meghozni, amire az országnak szüksége lett volna.
A történelem alulnézetből is izgalmas történeteket tartogat, amelyek megmutatják az emberi oldalát a nagy eseményeknek a Hideg Polgárháború idején.
Például Felnér Andor, egy 21 éves fiatalember, aki saját életét áldozta fel azért, hogy a többiek végre harcba induljanak a határok védelméért. Ilyen tragikus és abszurd történetek sokasága található ebben a korszakban. Hatos Pál szerint ezeket is ki kell ásni az idő homokja alól, hogy megértsük, mennyire változatos módon reagáltak az emberek a történelmi változásokra. A kis emberek sorsa legalább olyan fontos, mint a nagy politikusoké. Ezek a történetek segítenek abban, hogy ne csak a nagy narratívákat lássuk.
A fehér terror és az orgoványi események is részei ennek a sötét időszaknak, amelyekről kevésbé szeretünk beszélni.
Aponyi Albert a híres beszéde után levelet írt haza, amelyben arra kérte a kormányt, hogy teremtsen jogállamot, mert a gyilkosságok és üldözések miatt nehéz lesz a területi revíziót elérni. Ezeket a tényeket gyakran elhallgatjuk, mert nem illenek a hősi narratívába. Pedig a történelmi kritika éppen arról szól, hogy rendet tegyünk az emlékezetben, és ne csak azt erősítsük fel, ami nekünk tetszik. A bűnbak keresés helyett a saját felelősségünket is látni kell. A Hideg Polgárháború ezt a szembenézést is segíti.
Miért találó a Hideg Polgárháború cím a könyvhöz? Mert az 1918-1922 közötti időszakban a függetlenség helyett belső harcok, forradalmak és ellenforradalmak jellemezték Magyarországot, ami Hatos Pál szerint máig ható megosztottságot eredményezett.
Igaz az a nézet, hogy a Tanácsköztársaság miatt lett ilyen kemény Trianon? Nem teljesen, mert a határok sorsa már korábban eldőlt, és a Tanácsköztársaság alatt volt az egyetlen komoly katonai kísérlet a területek visszaszerzésére az északi hadjárattal.
Milyen tanulságot hordoz ez a korszak a mai magyar társadalom számára? Azt, hogy a történelem alakítja a jelent, és szembe kell nézni a saját megosztottságainkkal és felelősségünkkel is, nem csak külső okokat keresni.
A Jazzy Rádió Business Class adásában ezúttal két neves vendég hozta el a nyári hűsítő témát a stúdióba. Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke és Molnár Annamária, a Mikrokosmos Fagyizó tulajdonosa érkezett, hogy megossza az Év Fagylaltja verseny legfrissebb élményeit. A vendégek nemcsak finom fagylaltmintákat hoztak magukkal, hanem részletesen meséltek a verseny körülményeiről és a díjnyertes alkotásokról is. A beszélgetés során sok szó esett arról, mi teszi igazán […]
