A magyar termék fogalma sok fogyasztót foglalkoztat, különösen akkor, amikor a boltok polcain egyre több védjeggyel találkozunk. Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője világos képet adott arról, hogyan lehet megkülönböztetni az igazán hazai árukat. A cikkben lépésről lépésre bemutatjuk a szabályozást, a kategóriákat és a vásárlás valódi gazdasági hatásait. Aki tisztában van ezekkel az összefüggésekkel, könnyebben hoz jó döntést a mindennapi bevásárlás során.
„Ha magyar terméket vásárolunk, azzal magyar munkahelyeket őrzünk meg, és a pénzünk visszakerül a hazai gazdaság körforgásába.”
Sokan csak a csomagoláson látott jelzés alapján döntenek, pedig a háttérben szigorú szabályok állnak. A magyar termék olyan áru, amely Magyarországon készül, hozzáadott értékű feldolgozás történik itthon, és az alapanyag is száz százalékban hazai eredetű. Élelmiszereknél ezt egy 2012 óta hatályos rendelet pontosan meghatározza, így ma már nem fordulhat elő, hogy kínai paprikát magyar címkével áruljanak. A nem élelmiszer termékeknél a Magyar Termék Nonprofit Kft. saját tanúsítási szabályzata érvényes, amely hasonló elveket követ. Ez a megkülönböztetés segít a vásárlóknak abban, hogy valóban támogassák a hazai termelőket és feldolgozókat.
Az élelmiszereknél a rendelet egyértelműen kimondja, hogy az alapanyagnak magyar eredetűnek kell lennie, és a teljes feldolgozási folyamatnak Magyarországon kell zajlania. Korábban előfordult, hogy csak a csomagolás történt itthon, miközben a nyersanyag külföldről érkezett, de ezt ma már nem lehet magyar terméknek nevezni. A nem élelmiszer cikkeknél kicsit rugalmasabb a megközelítés, mégis magas arányban kell a magyar hozzáadott értéket vagy alapanyagot biztosítani. A szabályozás célja, hogy a fogyasztó pontosan tudja, mit kap, amikor a védjegyet látja. Benedek Eszter hangsúlyozta, hogy a félrevezető jelzések kora lejárt, és ma már sokkal átláthatóbb a rendszer.
A magyar termék mellett létezik a hazai termék és a hazai feldolgozású termék kategória is. A hazai termék esetében jelentős magyar hozzáadott érték van, például magyar tervező és varrónő dolgozik rajta, még ha az alapanyag részben külföldi is. A hazai feldolgozású termék pedig itthon készül, magyar munkaerővel és magyar vállalkozásnál, de az összetevők akár teljesen importból is származhatnak. Mindhárom esetben magyar munkahelyekről és hazai vállalkozásokról van szó, csak a magyar tartalom aránya különbözik. Aki ismeri ezeket a különbségeket, tudatosabban tud választani a polcok előtt.
Amikor valaki magyar terméket vesz, azzal egy itthon működő vállalkozásnak ad bevételt. Ez a bevétel lehetővé teszi a cégnek, hogy fejlesszen, beruházzon vagy új munkatársakat vegyen fel. A pénz nem tűnik el, hanem visszakerül a magyar gazdaság vérkeringésébe, mert a dolgozók is fogyasztók, akik tovább költik a keresetüket. Emellett nő az adóbevétel is, ami az egész társadalomnak előnyös. Benedek Eszter szerint még akkor is megéri magyar terméket választani, ha az adott pillanatban néhány forinttal drágábbnak tűnik, mert a hosszú távú hatás pozitívabb.
Tizenöt évvel ezelőtt a vásárlók döntéseiben szinte csak az ár számított, a magyar eredet a rangsor végén szerepelt. Ma már az ár és a minőség mellett egyre többen nézik az eredetet is, különösen a tejtermékeknél és más érzékeny kategóriáknál. A Magyar Termék Nonprofit Kft. saját kutatásai is azt mutatják, hogy a fogyasztók hajlandók egy kicsit többet fizetni a jól ismert védjegyért. Ez az elmozdulás részben annak köszönhető, hogy egyre többen értik meg a vásárlás gazdasági következményeit. A változás lassú, de egyértelműen pozitív irányba tart.
A szervezet fontos mérföldkőnek tartja, hogy együttműködés jött létre az Oktatási Hivatallal. Ennek köszönhetően a digitális tananyag részeként interaktív feladatokkal találkoznak az általános iskolások a magyar termékek témájában. A gyerekek megtanulják, hogyan különböztessék meg a védjegyeket, és miért érdemes hazai árut választani. Ez a tudás hosszú távon magasabb fogyasztói tudatosságot eredményezhet, amikor ezek a diákok felnőttként vásárolnak. Az oktatás így a jövő generációinak szemléletét formálja.
Sokan aggódnak, hogy a multikulturalizmus és a nemzetközi kereskedelem ellehetetleníti a hazai kezdeményezéseket. Benedek Eszter szerint a két dolog jól megfér egymás mellett. Vannak termékek, amelyeket érdemes importálni, mert Magyarországon nem állítható elő ugyanolyan minőségben vagy autentikusan. Ugyanakkor ahol van jó hazai alternatíva, ott érdemes azt választani. Ausztria példája mutatja, hogy a helyi termékek hosszú távú támogatása pozitív gazdasági eredményeket hoz. A kulcs az összefüggések megértése és a tudatos döntés.
A szervezetet húsz évvel ezelőtt tizenhárom cég alapította, ma már kétszázötven vállalkozás partner, és hatezer termék viseli a védjegyet. Ezek a cégek együttesen negyvennyolcezer embert foglalkoztatnak, és éves szinten négyezer-hétszáz milliárd forint árbevételt realizálnak. Nyolcvan százalékuk élelmiszeripari vállalkozás, de a védjegy tetőcseréptől kozmetikumig bármilyen terméken megjelenhet. A növekedés azt mutatja, hogy egyre több cég látja az értéket abban, ha hitelesen igazolja magyar mivoltát.
Aki szeretne használni a védjegyet, pályázat útján juthat hozzá. Elérhetőek telefonon, e-mailben vagy személyesen is. A termékek egy ellenőrzési folyamaton mennek keresztül, amelyben szakértők vizsgálják az eredetet és a jogszabályi megfelelőséget. Ha minden rendben van, szerződés köttetik, és elkezdődhet a használat. A folyamat körülbelül egy hónap alatt lezajlik, utána pedig éves ellenőrzés és háromévente teljes minősítés következik. Ez biztosítja, hogy a védjegy mindig megbízható maradjon.
Tíz termék bevizsgálási díja százharmincötezer forint, és ez három évre szól, beleértve a módosításokat és az utóellenőrzéseket is. Az éves licenszdíj a vállalkozás árbevételétől függően sávos: a legkisebb cégek hetvenezer forintot fizetnek, míg a legnagyobbak közel másfél milliót. Még egy milliárdos árbevételű cég is csak néhány százezer forintból használhatja a rendszert. A díjért cserébe kampányokban való részvétel, erős üzletlánci kapcsolatok és egy támogató üzleti közösség jár.
A termékek mellett létezik a magyar szolgáltatás védjegy is, amely hetvenöt százalék feletti magyar hozzáadott értéket jelent. Ezek a szolgáltatók az utóbbi időben egyre népszerűbbek lettek, mert a védjegyhasználók egy összetartó üzleti közösséget alkotnak. Ebben a közegben a tagok támogatják egymást, ajánlásokat adnak és közös lehetőségeket keresnek. A klubjelleg egyre értékesebbé válik, különösen a kisebb hazai vállalkozások számára. Így a védjegy nemcsak egy logó, hanem egy valódi kapcsolati háló is.
A TipsyWisee applikáció és az Igyál Okosan! kampány olyan eszközt ad a kezünkbe, amivel a szórakozás öröme megmarad, miközben a másnapi megbánás esélye csökken. Mányi Balázs alapító és Molnár Máté nagykövet szerint nem tiltani kell az alkoholt, hanem észszerűen kezelni a kereteit. Az app a közösségi élményre épít, és játékos módon tereli a felhasználókat a jobb döntések felé. "Az a jó buli, amire másnap is emlékszünk, és ahol a barátok […]
