A Hormuzi-szoros körüli események globális energiaválságot idéztek elő, ám egyben katalizátorként is hatnak a megújuló energiaforrások gyorsabb elterjedésére.
“A mostani krízis inkább felgyorsítja a zöld átállást hosszú távon.”
A Hormuzi-szoros blokádja rámutatott a fosszilis energiaforrások sebezhetőségére.
Miért ennyire kritikus a Hormuzi-szoros a globális energiellátás szempontjából?
Alapvetően arról van szó, hogy a világ kőolaj- és gázexportjának jelentős része ezen a szűk tengeri átjárón halad keresztül. A Közel-Kelet kiemelt szerepet játszik a globális energiahálózatban, ahol Szaúd-Arábia, Kuvait, Irak és Irán hatalmas forrásokkal rendelkezik. Amikor a szoros lezárult, mindenki azt hitte, hogy hamar feloldódik a helyzet, ám a blokád elhúzódása logisztikai és infrastruktúrális problémákat okozott. Nem csupán a tankereken beragadt nyersolaj jelentett gondot, hanem a finomítók leállítása és az infrastruktúra elleni támadások is. Ez indította el a láncreakciót, amely az egész energiahálózatot érintette, és később a megújuló energiaforrások felé irányította a figyelmet.
Valóban történelmi léptékű energiaválsággal állunk szemben?
A jelenlegi helyzetet sok időponthoz lehet hasonlítani, például 2022-hez vagy az 1970-es évek olajválságaihoz. Mégis úgy tűnik, hogy most nagyobb a médiafigyelem és a valós hatás is, hiszen folyamatosan nő az energiaigény. Az olajárak már megközelítették a 2022-es szinteket, és a globális energiaintézetek előrejelzései szerint a nyersolaj ára tartósan 100 dollár fölött maradhat hordónként. A fizikai ellátás késése miatt a finomítók készlethiánya már most érezhető, így hosszú távon strukturális változás várható az energetikai szektorban.
Hogyan hat a konfliktus az energiaátmenetre a fosszilis energiaforrásokról a megújuló energiaforrások felé?
Nagy mértékben felgyorsítja. Már korábban elindultak az átállási folyamatok, például az Európai Unióban az orosz-ukrán háború után a REPowerEU stratégiával. Akkor mindenki azt hitte, hogy túléltük a válságot, ám most újra felfutó tendencia látható a befektetésekben. A megújuló energiaforrások stabilabbak a külső tényezőkkel szemben, bár szezonális jellegük miatt nem lehet rájuk teljesen hagyatkozni. Jordánia, Argentína vagy Grúzia példája mutatja, hogy földrajzi adottságok szerint különböző módon, de mindenki integrálni szeretné a zöld megoldásokat.
Újabb lökést adhat az Unió energiafüggetlenségének ez a helyzet?
Igen, már most látható, hogyan alakulnak át az Európai Unió energia partnerségei. Norvégia és az Egyesült Államok felé erősödik az együttműködés, miközben Észak-Afrika felé is nyitás indult a megújuló energiaforrások terén. A hálózatfejlesztés azonban kulcskérdés marad, hiszen a megújuló energiaforrások gyorsan fejlődnek, de a tárolás és az infrastruktúra nem mindig tart lépést. Emellett Kína dominanciája az akkumulátorok és a zöld technológiák terén újabb függőséget teremthet, ezért az Unió lavírozni kényszerül a fosszilis és a kínai import között.
Az energiabiztonság geopolitikai kérdéssé válik?
Alapvetően igen. Az Egyesült Államok energiadominanciára törekszik, hiszen az energia eszközzé válhat a stabilitás befolyásolására. Minden országnak törekednie kell a saját energiahordozói önellátására, mert infrastrukturális támadások vagy egyszerű vásárlási manőverek is bizonytalanságot okozhatnak. A mostani krízis rávilágít, hogy az energiabiztonság nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is.
Összességében felgyorsítja vagy bizonytalanná teszi a zöld átállást?
Szerintem inkább felgyorsítja. A válság ráébresztette a világot, hogy a fosszilis függőség kockázatos, ezért a megújuló energiaforrások integrálása védőhálót jelent hosszú távon.
Miért kritikus a Hormuzi-szoros a globális energiellátásban? A szoros a világ kőolaj- és gázexportjának jelentős részét szállítja át, így lezárása azonnal globális láncreakciót indít el.
Felgyorsítja-e a válság a megújuló energiaforrások térnyerését? Igen, jelentős lökést ad az átállásnak, ahogyan azt az Európai Unió REPowerEU stratégiája és más országok beruházásai is mutatják.
Milyen geopolitikai hatással jár az energiabiztonság kérdése? Átírja a nagyhatalmak stratégiáit, hiszen az energia eszközzé válik, ezért minden országnak saját forrásaira kell építenie.
A Filmreform kezdeményezés keretében a magyar filmes szakma összefogott, hogy közös javaslatot készítsen a filmfinanszírozás megújítására a választások utáni időszakban. „Tehát, hogy kiszámíthatóság, biztonság és bizalom van ebben a rendszerben, átláthatóság van, demokratikus működés van benne.” https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f148664-15c9-6c24-ab4e-edd19c7fdd23/download A Filmreform kezdeményezés keretében a magyar filmes szakma összefogott, hogy közös javaslatot készítsen a filmfinanszírozás megújítására a választások utáni időszakban. A mozgolódás már a választások másnapján elkezdődött, elsősorban a közösségi médiában, ahol sok […]
