Irán és az Egyesült Államok keretmegállapodása küszöbön

A legfrissebb fejlemények szerint az Egyesült Államok és Irán keretmegállapodást készít elő a tűzszünet formális rögzítésére és a Hormuzi-szoros újranyitására. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint pénteken írják alá a dokumentumot, majd hatvan napos intenzív tárgyalások következnek a legégetőbb kérdésekről. Ez a lépés enyhítheti a térségben hónapok óta tartó feszültségeket, ugyanakkor számos részletkérdés továbbra is nyitott marad. A megállapodás mindkét fél számára fontos győzelemként jelenik meg a saját közönségük előtt.

“A Hormuzi-szoros újranyitása és a befagyasztott iráni vagyonok részleges feloldása adja a megállapodás legkonkrétabb pilléreit, miközben a felek a saját közönségük előtt győzelemként próbálják eladni az eredményt.”

A Közel-keleten most olyan változások zajlanak, amelyek az elkövetkező években is alapvetően befolyásolhatják a globális energiapiacokat és a nemzetközi biztonságot.

A Trump által bejelentett keretmegállapodás elsősorban a hajóforgalom újraindítását célozza a Hormuzi-szorosban, ahol az elmúlt időszakban blokádok nehezítették az olajszállítást. Sayfo Omar szerint a felek már hosszabb ideje óvatos háttértárgyalásokat folytattak, miután az áprilisban kezdődött rövid tűzszünetet kisebb incidensek többször megzavarták. Az iráni gazdaságra óriási nyomás nehezedik a konfliktus kezdete óta, az infláció meghaladta a száz százalékot, és több alapvető élelmiszer ára megduplázódott. Ez a helyzet sürgetővé tette a megállapodást az iráni vezetés számára is, hiszen a lakosság mindennapi megélhetése egyre nehezebbé vált.

A Hormuzi-szoros újranyitása kulcsfontosságú lépés a globális olajkereskedelem szempontjából.

A Perzsa-öböl kijáratánál fekvő szoroson keresztül naponta több millió hordó olaj halad, ami a világ olajellátásának jelentős hányadát biztosítja. A megállapodás szerint Irán feloldja a maga részéről a hajóforgalom akadályozását, az amerikai fél pedig megszünteti a kikötők blokádját. Aknák ugyan továbbra is a tengerben maradnak, de nemzetközi szakemberek garantálhatják a biztonságos áthaladást modern detektálási módszerekkel. Sayfo Omar szerint ez a kérdés állt a tárgyalások középpontjában, mert mindkét félnek érdeke a forgalom gyors újraindítása. Az olajipari infrastruktúra helyreállítása ugyan időt vesz igénybe, de a tűzszünet beköszöntével ez is megkezdődhet.

Az iráni atomprogram sorsa továbbra is az egyik legbonyolultabb és legérzékenyebb kérdés marad.

Irán évek óta azt hangsúlyozza, hogy csak polgári célokra dúsít uránt, ugyanakkor a nemzetközi közösség kételkedik ebben az állításban. A 2015-ös atomügyi megállapodást az Egyesült Államok 2019-ben felmondta, azóta pedig nemzetközi ellenőrök nem látogathatták a létesítményeket. Sayfo Omar szerint a legutóbbi konfliktus során komoly károk keletkeztek az iráni nukleáris objektumokban, ezért hiteles információk jelenleg alig állnak rendelkezésre. A hatvan napos időszakban az Atomenergia-ügynökség visszakapja a szerepét, és megkezdődhetnek az ellenőrzések. Ez a téma azonban könnyen túlfuthat az időkereten, hiszen négy évtized konfliktusát kellene rendezni ennyi idő alatt.

Izrael óvatosan viszonyul a megállapodáshoz, de stratégiai pozíciója most erősebb, mint évekkel ezelőtt.

Benjamin Netanyahu nem engedheti meg magának a nyílt szembenállást az amerikai elnökkel, hiszen Izrael legfontosabb szövetségese az Egyesült Államok. Ugyanakkor az izraeli jobboldal részéről erős nyomás nehezedik a kormányra, hogy ne adja fel a legutóbbi konfliktusban elfoglalt pozíciókat. Sayfo Omar szerint Izrael megtartja jelenlétét a libanoni, gázai és szíriai területeken, ami komoly tárgyalási alapot jelent. A Hezbollah és a Hamász meggyengült, az asszadi rezsim pedig összeomlott, így Izrael regionális helyzete stabilabbá vált. A kormány ennek ellenére továbbra is hangsúlyozza, hogy saját biztonságát önállóan is meg tudja védeni.

A térség államai vegyes érzelmekkel fogadták a tűzszünet hírét.

Az Öböl-országok közül az Egyesült Arab Emírségek állt legközelebb az amerikai és izraeli állásponthoz, és szívesen látta volna Irán rezsimjének további gyengülését. Ugyanakkor minden szereplő tisztában van azzal, hogy Irán a szomszédban marad, és hosszú távon együtt kell vele élni. Sayfo Omar szerint a tűzszünet mindenki számára megkönnyebbülést hoz, még ha az elvárások különböznek is. A gazdasági kapcsolatok újraindulása és az olajárak stabilizálódása a térség összes szereplőjének érdeke. A pragmatizmus ezért felülírja az ideológiai ellentéteket.

Irán belpolitikájában jelentős átrendeződés zajlott le az elmúlt időszakban.

A síita klérus befolyása csökkent, míg a Forradalmi Gárda szerepe jelentősen megnőtt. Ez a változás Iránt közelebb viszi a katonai jellegű rendszerhez, bár a vallási legitimáció továbbra is fontos marad. Sayfo Omar szerint a Forradalmi Gárda vezetőjén, Ahmed Vahidin keresztül zajlik a külvilág felé történő kommunikáció is. Az új ajatollah, Mojtaba Khamenei személye körül továbbra is sok a bizonytalanság, de a tényleges döntéshozatal a gárda kezében összpontosul. Ez a belső átalakulás megkönnyítheti a külső tárgyalásokat, mert a gárda pragmatikusabban mérlegeli a gazdasági érdekeit.

Az iráni lakosság helyzete továbbra is nehéz, és pontos információk alig jutnak ki az országból.

Az internet leállítása és a represszió miatt a belső hangok nehezen hallatszanak a nemzetközi térben. Sayfo Omar szerint körülbelül harminc millió ember mindennapi megélhetése problémás, miközben a lakosság egyharmada továbbra is keményvonalasan támogatja a rendszert. A háború miatt az infláció tovább súlyosbítja a helyzetet, és ez nyomást gyakorol a vezetésre. Az emigráns irániak más narratívát közvetítenek, de a valós belső viszonyokról így is csak mozaikok állnak össze. A megállapodás enyhülést hozhat, ha a gazdasági könnyítések valóban életbe lépnek.

A hatvan napos időszakban dől el, hogy a keretmegállapodásból tartós megállapodás lesz-e.

A feleknek számos vitás kérdést kell rendezniük, az atomprogramtól a regionális biztonságig. Sayfo Omar szerint a pénteki aláírás után azonnal megkezdődnek a tárgyalások, de az eredmények korántsem garantáltak. A korábbi konfliktusok tapasztalata azt mutatja, hogy a részletek kidolgozása hosszú időt vehet igénybe. Ugyanakkor a Hormuzi-szoros újranyitása és a vagyonok feloldása már önmagában is fontos előrelépés. A következő hetekben derül ki, hogy a felek képesek-e túllépni a bizalmatlanságon és valódi kompromisszumokat kötni.

A globális gazdaság szempontjából is kedvező lehet a megállapodás.

Az olajárak stabilizálódása csökkenti az inflációs nyomást világszerte, és segíti a kereskedelmet. Sayfo Omar szerint a hajóforgalom újraindulása különösen fontos Európa és Ázsia számára, amelyek erősen függenek a közel-keleti energiahordozóktól. A befagyasztott iráni vagyonok részleges feloldása pedig új lehetőségeket nyithat az iráni piacon működő cégek előtt. Természetesen a részletek még tisztázásra szorulnak, és a hatvan napos időszak alatt sok minden változhat. A felek mindenesetre jelezték, hogy érdekeltek a folyamat folytatásában.

• Milyen fő elemei vannak a pénteken aláírandó keretmegállapodásnak? A dokumentum rögzíti a hatvan napos tűzszünetet, a Hormuzi-szoros újranyitását, valamint a befagyasztott iráni vagyonok részleges feloldását, miközben megkezdi a tárgyalásokat az atomprogramról és a regionális biztonságról.
• Hogyan reagál Izrael a megállapodásra? Izrael óvatosan viszonyul az egyezséghez, megtartja pozícióit a megszállt területeken, de nem engedheti meg magának a nyílt konfliktust az amerikai elnökkel, miközben regionális pozíciója most erősebb a gyengült ellenségek miatt.
• Milyen belső változások zajlottak Iránban a konfliktus alatt? A Forradalmi Gárda befolyása jelentősen megnőtt a klérus rovására, ami Iránt katonai jellegűbb rendszerré alakítja, ugyanakkor a gazdasági nehézségek miatt a gárda pragmatikusabban közelít a megállapodáshoz a túlélés érdekében.