Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában az amerikai és a kínai vállalati modellt tette egymás mellé. A profitvágy mindkét oldalon azonos, a jogi háttér és az árazási erő viszont szétnyitja a tőzsdéket. Az elmúlt tíz évben a Shanghai Composite 27 százalékot tett hozzá, miközben az amerikai indexek ennél jóval nagyobbat léptek.
“Technológiai értelemben a kínai cégek hozzák a lemaradást, az árazási erejük viszont gyenge.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Miért fut egymás mellett az amerikai és a kínai technológiai verseny, ha a tőzsdék ennyire mást mutatnak?
A profit motivációja mindkét oldalon azonos: növekedés, fejlesztés, piacszerzés. A különbség a gazdaságirányításban, a jogi környezetben és abban jelenik meg, mennyi extra nyereséget lehet tartósan megtartani. Ebből a résből olcsó kínai termék és amerikai tőzsdei felülteljesítés is kinő.
Az amerikai technológiai pályán gyakori a monopolizálódás, és ezen a szerkezeten extra profit képződik.
Kínában a vállalatok között sokkal élesebb a verseny, a nyereséghányad szűkebb, a termékek ára pedig az elmúlt években látványosan lejjebb csúszott. A filléres kütyü és a nyomott autóár ennek a modellnek a kirakata. A háttérben a könnyű belépés és a gyors másolás dolgozik, ezért a polci ár hamarabb esik, mint a márka értéke.
A gazdasági várárok az amerikai cégek hosszú távú extra profitjának eszköze.
Aki szabadalommal vagy hálózati hatással falat épít, az a későbbi belépő dolgát nehezíti meg, és ezzel tartja meg a hasznot. A kínai jogi és vállalatirányítási környezet ilyen tartós védettséget alig ad, a cégek ezért árrésben és költségben versenyeznek. A részvénypiaci teljesítmény ezen a pályán elmarad az amerikaitól, hiába nagy a gyártási volumen.
Ha egy kínai újítás gyorsan másolható, a vetélytárs hónapok alatt megjelenik, és a költségcsökkentés kényszer lesz.
Az állami szándék is ebbe az irányba mutat: a friss innováció minél hamarabb terjedjen szét a gazdaságban, a haszon ne ragadjon meg egyetlen cégnél. Az Egyesült Államokban a szabadalmi és szerzői jogi perek ehhez képest mindennaposak. Kínában ez a vitaforma szinte ismeretlen, a politika a széles körű elterjesztést választja a zárt jogi védelem helyett.
Ami a vevőnek olcsóbb polcot jelent, a részvényesnek szűkebb árrést.
Móró Tamás ebben látja a két tőzsde hatalmas eltérésének egyik magyarázatát. Az amerikai technológia a befolyási zónákon keresztül szélesebb körben terjed, Kína exportja és gyártása is nő, a nyereség bővülése messze elmarad az amerikai technológiai cégek profitugrásától. Az elektromosautó-gyártás volumene Kínában látványos, az árfolyamok közben szenvednek, mert tartós extra nyereség híján több szereplő veszteségbe csúszik.
Az elmúlt tíz év összevetése ezt a rést számmal is megmutatja: a Standard & Poor’s 500 erősen emelkedett, a Shanghai Composite mindössze 27 százalékot tett hozzá.
Technológiai értelemben a kínai cégek hozzák a lemaradást, az árazási erejük viszont gyenge. A GDP-n belül a profit hányada jóval kisebb, egységnyi megtermelt jövedelemből kevesebb jut a vállalatnak, több a lakosságnak és az államnak. Kína növekedési rátája az elmúlt években erősebb volt, ebből a tortából mégis kisebb szelet esett a céges szektorra.
A szuperprofit kialakulását részben az állami szabályozás fogja vissza, részben a tudatosan szított verseny.
Tartományi szinten mindenki saját bajnokot nevel, és a sok tartomány sok autógyártót jelent. Amerikában a piac koncentrálódik, a talpon maradó cég jogi és technológiai eszközzel is védetté válik, a belépési korlát pedig magas. A két szerkezet eredője erősen eltérő tőzsdei kép, még akkor is, ha a mérnöki tudás már közelít.
Az AI ugyanezt a mintát hozza közelebb a mindennapi használathoz.
Az amerikai fejlesztők óriási összeget költenek a legerősebb modellekre, és arra építenek, hogy a többiek pénze elfogy, ők maradnak a domináns szereplők. A kínai oldal egy része a hatékonyságban és az olcsóbb, széles körű alkalmazásban keresi a rést. Frontier feladatra a csúcstechnika kell, átlagos használatra a drága modell túl drága, ide lép be a kínai és más forrásból érkező megoldás.
A Rolls-Royce szintű modell és a töredékáron futó, elég jó Mercedes közül a széles körű, olcsóbb felhasználás tűnik nagyobb piacnak.
Mindkét pálya megélhet a piacon, a vezető amerikai fejlesztők költése viszont már most feszíti a keretet. Az OpenAI maga is azt jelzi, hogy a nyereséges működés módszerét még keresi, mert a betanítás és az üzemeltetés elképesztően drága. A verseny nyitott, a hatékonyabb működés irányába mégis ez a költség nyomja a mezőnyt.
A hatékonysági verseny Kínában már profitromboló árháborúba fordult.
A kormány az autóiparban többször szólt, hogy a fejlesztési ciklus legyen lassabb, mert a megtérülés hiányzik. Tisztuló piac várható, száz autógyártó aligha marad talpon, a kisebbek tőke és külpiaci jelenlét híján kiesnek. A külföldi piac jóval nyereségesebb, odahaza több esetben mélyen nyomott áron kel el az autó, a rostálás pedig már elindult.
Tíz év múlva a legerősebb modell megépítésénél fontosabbnak tűnhet, ki tudja a technológiát olcsón és sok emberrel használatba vetetni.
A gazdaságtörténet több ciklusában a beruházó kevesebbet keresett, mint a felhasználó, aki a termelékenységét emelte. Ha a verseny lenyomja az AI egységköltségét, a nyereség szélesebb körben, a vállalatoknál és a háztartásoknál csapódik le. Ezen a ponton a kínai árháború és az amerikai várárok ugyanannak a technológiai korszaknak két különböző üzleti válasza.
Miért olcsóbb sok kínai termék, ha a technológia már közelít az amerikaihoz? A kínai cégek között élesebb a verseny, a jogi védettség gyengébb, az állam pedig az innováció gyors szétterítésében érdekelt. Emiatt szűkebb az árrés, és kevesebb extra profit ragad meg a vállalatnál.
Mit mutat a Shanghai Composite 27 százalékos tízéves emelkedése? A kínai cégek technológiai lemaradása szűkül, az árazási erő viszont gyenge marad. A GDP-növekedésből kisebb szelet jut a vállalati profitra, mint az Egyesült Államokban, és ez leképeződik a részvényárfolyamon.
Mikor válik a kínai hatékonysági verseny árháborúvá? Az autóiparban ez már megtörtént. A kormány lassabb fejlesztési ciklust kért a hiányzó megtérülés miatt, a kisebb gyártók várhatóan kiesnek, a külpiac pedig nyereségesebb marad a belföldinél.
Szeptember végén a nyikorgó lapát, a nyögő indítás és a még nyári abroncs együtt jelzi, hogy a hideg már a parkolóban kezdődik. Bögös Sándor autós újságíró a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában azt járta körül, mit érdemes ilyenkor átnézni, mielőtt a gumis előtt sor áll. "A kifejezetten télre kevert gumi mindig előnyben marad, a jó négyévszakos viszont a hétköznapi tempót havon is elviszi." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1bd508-992e-6bc4-a5c4-63b9207a4629%2Fdownload Szeptember végén a reggeli indítás […]
