A magyar kriptopiaci szabályozás hamarosan jelentős változáson megy keresztül. A kormány által benyújtott törvényjavaslat teljes egészében eltörölné a tavaly bevezetett validációs kötelezettséget, amely eddig komoly bizonytalanságot okozott mind a szolgáltatók, mind a befektetők számára. Dr. Martinas Roxana, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ez a reform felszabadíthatja a piacot, és összhangba hozhatja a hazai gyakorlatot az uniós MiCA-szabályozással. A szakértő a Jazzy Rádió Business Class adásában elemezte a korábbi problémákat és a várható pozitív hatásokat.
„Ez a törvényjavaslat gyakorlatilag arról szól, hogy a jogszabályban hatályát vesztik a validációra vonatkozó rendelkezések, tehát mint jogintézmény, mint kötelezettség, ez teljesen meg fog szűnni.”
A kriptopiaci szabályozás jelentős enyhülése várható a magyar piacon.
A kriptopiaci szabályozás jelentős enyhülése várható a magyar piacon.
Az új törvényjavaslat lényege, hogy teljesen megszünteti a validációs kötelezettséget.
A benyújtott javaslat rövid és egyértelmű szövegezésű. Gyakorlatilag hatályon kívül helyezi a tavaly júliusban bevezetett validációs előírásokat. Ezek a szabályok eddig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá tartoztak. A hatóság azonban nem rendelkezett megfelelő szakértelemmel ezen a területen. Ez a kettősség már a kezdetektől fogva zavart okozott a piacon. A lépés ezért sokak számára régóta várt tisztázást jelent.
A tavalyi szabályok milyen problémákat okoztak a piacon.
A korábbi előírások szerint minden kriptoeszköz-átváltási tranzakciót validálni kellett volna. Ha ez nem történt meg, akár büntetőjogi következményekkel is számolni lehetett. Ez a szigorúság még a legkisebb, néhány százezer forintos ügyleteknél is fennállt. A szolgáltatók ezért sorra hagyták el az országot. A befektetők pedig arra kényszerültek, hogy eladják a portfóliójukat. Az innováció ösztönzése helyett így bizonytalanság és kivonulás jellemezte a hazai környezetet.
Miért került a szabályozás a pénzügyi szektortól eltérő hatóság alá.
Európában általában a jegybankok vagy a tőkepiaci felügyeletek kezelik a kriptoeszközöket. Magyarországon azonban a validációs feladatokat egy sokrétű hatóság kapta meg. Ez a szerv bányászati, dohányipari és szerencsejáték-felügyeletet is ellát. A szakértelem hiánya ezért már előre látható volt. A Nemzeti Bank szerepe a pénzmosás elleni küzdelemben így is meghatározó maradt. Ez a felosztás tovább növelte a piaci szereplők bizonytalanságát.
Az uniós MiCA-szabályozás hogyan kapcsolódik a hazai változáshoz.
Az európai MiCA-rendelet egységes keretet teremt a kriptoeszköz-szolgáltatásokra. Magyarországon a tavalyi extra réteg ezt az egységet megbontotta. A türelmi idő június végén lejárt, így csak engedéllyel rendelkező szolgáltatók működhetnek az Unióban. Magyarországon azonban eddig egyetlen helyi MiCA-engedélyt sem adtak ki. A külföldi szereplők ezért határon átnyúló tevékenységgel próbálkoztak. Az új javaslat ezt a feszültséget oldhatja fel.
Mikorra várható a törvény hatályba lépése.
A parlament várhatóan egy-két héten belül elfogadja a javaslatot. A kihirdetést követő nyolcadik napon már hatályba is léphet. Így akár augusztus közepére vagy szeptemberre már a gyakorlatban is érezhető lesz a változás. A befektetők számára ez gyors megkönnyebbülést hozhat. A szolgáltatóknak pedig nem kell további adminisztrációs lépéseket tenniük. A piac így lényegében felszabadulhat a nyári időszakban.
Hogyan érinti a változás a magyar befektetőket.
Több százezer ember rendelkezik kriptoeszközökkel Magyarországon. Számukra eddig a validációs kötelezettség felesleges akadályt jelentett. A büntetőjogi kockázat eltűnésével nyugodtabban kezelhetik a portfóliójukat. A szolgáltatók visszatérése pedig szélesebb választékot és jobb feltételeket eredményezhet. A lépés összhangban áll azzal a szándékkal is, hogy az innovációt ne akadályozzák felesleges szabályokkal.
Milyen hatása lehet a két korábbi validátor cég jövőjére.
A két engedélyezett validátor számára az üzleti modell alapja szűnik meg. Okos döntés lehet részükről, ha a tevékenységüket átalakítják. Így támogathatják a meglévő vagy visszatérő szolgáltatókat. A piaci szereplők egyébként sem tapasztaltak érdemi kockázatnövekedést a validáció hiányában. A korábbi rendszer sokak szerint inkább adminisztrációs teher volt, mint valódi védőháló.
Miért fontos a magyar felügyelet jó hírneve a jövőben.
Magyarországon az engedélyezési folyamatok hosszúak és alaposak. Aki átmegy a magyar felügyelet szűrőjén, annak komoly reputációt szerez. Ez vonzóvá teheti az országot a külföldi szolgáltatók számára. Ők ugyanis paszportálhatják ide a tevékenységüket. A szigorú, de kiszámítható környezet így hosszú távon előnyt jelenthet. A befektetők pedig nagyobb biztonsággal választhatnak majd magyarországi vagy határon átnyúló szolgáltatókat.
Milyen problémát oldana meg az új törvényjavaslat? A korábbi validációs kötelezettség miatt a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatások gyakorlatilag lehetetlenné váltak, mivel nem volt elég validátor, és a szabályozás kriminalizálta a nem megfelelő tranzakciókat. Ezért sok szolgáltató kivonult Magyarországról, a befektetők pedig bizonytalanságban voltak.
Mikor léphet hatályba az új szabályozás? A parlament várhatóan egy-két héten belül elfogadja a javaslatot, és a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba, így akár augusztus-szeptemberben már érezhető lesz a változás.
Hogyan érinti ez a magyar befektetőket? Több százezer embernek, akik kriptoeszközökkel rendelkeznek Magyarországon, megkönnyebbülést jelenthet, mivel megszűnik a felesleges adminisztrációs teher és a büntetőjogi kockázat a mindennapi tranzakciók során.
Amikor Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője a stúdióban ült, a beszélgetés hamar a nyári kánikula állatokra gyakorolt hatásáról a legveszélyesebb állatok világranglistájára terelődött. Kiderült, hogy a szúnyogok okozzák a legtöbb halálesetet, miközben a közismerten félelmetes nagyragadozók jóval kisebb kockázatot jelentenek. Az interjú során szó esett az állatkert felkészültségéről a hőhullámokra és a magyarországi malária történelmi előfordulásáról is. "A szúnyogok felelősek a legtöbb halálesetért az állatvilágban, mert a […]
