Ma kezdődik a 2026-os Világbajnokság

A 2026-os labdarúgó-világbajnokság ma veszi kezdetét az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös házigazdaságában, és a torna ezúttal már 48 válogatott részvételével zajlik. A nyitónap mindig különleges pillanat a játékosok és az edzők életében, hiszen négy év kemény munka után végre eljön a megmérettetés ideje. Torghelle Sándor szerint ez a helyzet nagyon hasonlít az olimpiai részvételhez, ahol minden apró részlet számít, és egy kis sérülés vagy rossz alkalmazkodás is tönkreteheti az évek munkáját. A szakértő hangsúlyozza, hogy a világbajnokság a labdarúgás abszolút csúcsa, még a Bajnokok Ligája mellett is, ugyanakkor rengeteg összetett tényező befolyásolja a teljesítményt.

“A játékosok teljesítménye 70-80 százalékban határozza meg az eredményt, míg a háttérben dolgozó szakemberek 20-30 százalékkal járulnak hozzá a sikerhez.”

A 48 csapatos mezőny bővítése vegyes érzelmeket kelt a szakemberek körében.

Torghelle Sándor laikus szemmel is egyértelműnek látja, hogy ez a döntés felhígíthatja a mezőnyt, mert nem feltétlenül a legjobb minőségű válogatottak jutnak ki a tornára. A gyengébb csapatok számára persze hatalmas élményt jelent a részvétel, még akkor is, ha a csoportokban gyakran pofozógépként szolgálnak az erősebbek ellen. Sportszakmailag ez a lépés nem feltétlenül jelent előrelépést, hiszen a különbségek így is megmaradnak a mérkőzéseken. Az üzleti oldal viszont egyértelműen nyer ezzel, mert több meccs több nézőt és nagyobb reklámbevételt jelent a szervezőknek.

A torna kereskedelmi háttere erősen meghatározza a lebonyolítást.

Torghelle Sándor szerint a FIFA döntése mögött nem csak sportszakmai szempontok állnak, hanem komoly anyagi érdekek is. A 104 mérkőzéses program bővítése elsősorban a televíziós közvetítések és a globális nézettség növelését szolgálja. Az olyan országok, mint Irán vagy az afrikai válogatottak részvétele így üzletileg is indokolt, még ha ez Európából kevesebb csapat kijutását jelenti is. A magyar szurkolók számára ez sajnos azt is jelenti, hogy kisebb az esély a nemzeti csapatunk részvételére.

A felkészülés során az első és legfontosabb feladat az alkalmazkodás a helyi viszonyokhoz.

Torghelle Sándor szerint az edzőknek minél hamarabb ki kell utazniuk Amerikába, hogy a játékosok megszokják az új légkört és az időeltolódást. Néhány nap nem elég ehhez, inkább több hét kell a szervezet teljes átállásához. A hőmérséklet, a páratartalom és a magasságkülönbségek mind-mind befolyásolják a teljesítményt, és ezekre a körülményekre előre fel kell készíteni a testet. Az alvás minősége és a regeneráció is kulcsfontosságúvá válik ilyen extrém helyzetekben.

A különböző stadionok közötti hatalmas különbségek szintén komoly kihívást jelentenek. Torghelle Sándor szerint a magasan fekvő pályák oxigénhiányos levegője, a forró és párás városok, valamint a hirtelen klímaváltozás mind nehezítik a játékosok dolgát. Amikor valaki 20 fokos időben játszik, majd öt-hat nap múlva 40 fokos hőségben kell újra pályára lépnie, az óriási megterhelést jelent a szervezetnek. Az edzéseken is szenvednek a játékosok a légszomjtól, és az alvás is nehezebbé válik a magasabb hőmérséklet miatt. Ezek az apró részletek együttesen dönthetik el egy válogatott sikerét vagy bukását.

A regeneráció és a háttérben dolgozó stáb munkája most fontosabb, mint valaha.

Torghelle Sándor hangsúlyozza, hogy a mérkőzések után a hidratálás és a pihenés megfelelő megszervezése létfontosságú. A mai futballban már nem csak egy edző dolgozik a csapattal, hanem rengeteg szakember segíti a munkát a háttérben. Ez a változás különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a mai helyzetet azzal, amikor Torghelle Sándor még aktív játékosként szerepelt a válogatottban vagy a külföldi ligákban. Akkor négy-öt ember dolgozott a háttérben, ma pedig külön médiaosztály, több kapusedző és fizioterapeuta is jelen van.

A játékosok és a stáb aránya a teljesítményben is megváltozott az évek során. Torghelle Sándor szerint a pályán történtek nagy része még mindig a játékoson múlik, aki 70-80 százalékban határozza meg a végeredményt. A háttérben dolgozó szakemberek azonban 20-30 százalékkal járulnak hozzá a sikerhez, és ez a hányad egyre fontosabbá válik. Aki jobban szervezi meg a regenerációt és a felkészülést, az előnybe kerülhet a riválisokkal szemben. Ez a fejlődés a magyar labdarúgást is pozitívan érinti, hiszen itthon is egyre professzionálisabb a háttérmunka.

A torna favoritjai között Torghelle Sándor a franciákat tartja a legkomplettebb csapatnak.

A francia keret mélysége olyan erős, hogy még a tartalékos összeállítás is komoly eredményeket érhet el egy világbajnokságon. A spanyolok szintén esélyesek, de a szakértő szerint a franciák tűnnek a legkiegyensúlyozottabbnak. Meglepetésként pedig a házigazda Mexikót említi, amely hazai pályán képes lehet jó szereplésre, különösen a nyitómérkőzésen Dél-Afrika ellen. A csoportmérkőzéseken sok csapat inkább a védekezésre koncentrál, ezért kevesebb gólos, taktikusabb találkozókra lehet számítani.

Az európai szurkolók számára a mérkőzések időpontja sem ideális. Torghelle Sándor szerint a legjobb meccsek gyakran éjszaka, magyar idő szerint hajnali kettő-három körül kezdődnek majd. Ez megnehezíti a követést, különösen a negyeddöntők és az elődöntők esetében. Aki viszont személyesen kimegy Amerikába, az előnyösebb helyzetben van, mert ott helyi idő szerint nézheti a találkozókat. A mostani világbajnokság így a közvetlen részvevőknek és a helyszínen tartózkodóknak kínál jobb élményt, mint az otthon ülő európai szurkolóknak.