A vagyonadó bevezetése 2027. január elsejétől egyre biztosabbnak tűnik Magyarországon. A kormány a svájci értékelési módszereket venné át, miközben a szakértők számos nyitott kérdésre hívják fel a figyelmet. Dr. Horváth Balázs szerint a legfontosabb, hogy a jogalkotó egyértelműen határozza meg a célokat, mielőtt a törvényt elfogadják. A felkészülés már most elkezdődhet a megfelelő vagyonkezelési struktúrák átgondolásával.
“A vagyonadó ebben a formájában mindenkit arányosan fog ütni és érinteni, függetlenül attól, hogy évtizedek alatt kemény munkával fölhalmozott akár egy nagy mennyiségű passzív vagyont is, vagy rövid időn belül adott esetben vitatható közbeszerzésekben realizálta ezt.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A vagyonadó 2027. január elsejétől várhatóan hatályba lép Magyarországon.
A Tisza-kormány már a kampányban jelezte szándékát, és a parlamenti menetrend szerint szeptemberben általános vita, októberben törvényalkotás következik. Jelen állás szerint a törvényt elfogadják, és 2027 elejétől alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek, akinek jelentős vagyona van, érdemes már most átgondolnia a helyzetét.
A svájci modell követése több szempontból is érdekes megközelítést hoz. Svájcban kantonális szinten működik a vagyonadóztatás, és az értékelésnél igyekeznek a piaci ár alatt maradni, hogy elkerüljék a túladóztatást. Az ingatlanoknál például a kötelezettségeket levonják, így csak a nettó érték számít. Ez a módszer logikusnak tűnik, mert nem a bruttó piaci árat veszik alapul, hanem a valós terheket is figyelembe veszik.
A társaságok értékelése már bonyolultabb a svájci rendszerben.
Ott egy dualista megközelítést alkalmaznak, ami a mérleg szerinti saját tőkeértéket és a jövedelmezőséget is vizsgálja. Az elmúlt öt év eredményeit nézik, a legmagasabb és legalacsonyabb évet kihagyják, majd előrejelzést is készítenek. A jövedelmezőség alapján kalkulált értéket kétszeresen, a nettó eszközértéket pedig egyszeresen veszik figyelembe a végső adóalapnál. Ez az arányosítás próbálja igazságosabbá tenni a rendszert.
Sok vállalkozó számára éppen ez a céges vagyon értékelése a legnagyobb kérdés. Ha egy családi cég eszközparkja és ingatlanai meghaladják az egymilliárdos küszöböt, akkor hogyan számolják el a saját tőkét és a hozamot. A rendszer igyekszik elkerülni, hogy egy működő vállalkozást likviditási gondokba taszítson, de a gyakorlatban ez nem mindig sikerül. Érdemes szakértővel átbeszélni, milyen struktúra védhet meg a váratlan terhektől.
A célok tisztázása kulcsfontosságú a vagyonadó sikere szempontjából.
Ha a bevételszerzés a fő indok, akkor más eszközök is szóba jöhetnek, mint a sávos osztalékadóztatás. Ha viszont bizonyos vagyonok visszaszorítása a szándék, akkor a vagyonadó kevésbé célravezető, mert a legmobilabb tőke egyszerűen elhagyhatja az országot. A nemzetközi példák ezt többször bebizonyították már.
Norvégiában és Franciaországban is látszott, milyen hatása van egy ilyen adónak a legvagyonosabb rétegre. Amikor Norvégiában emelték a kulcsot, sok család egyszerűen Svájcba költözött. Franciaországban pedig az adóbevétel végül kevesebb lett, mint a bevezetés előtt, mert a tőke elvándorolt. Ezek a tapasztalatok figyelmeztetnek arra, hogy a magyar KKV-szektor különösen érzékeny lehet a változásra.
A családi vállalkozásoknál gyakran előfordul, hogy az aktív cég vagyona csak a teljes vagyon harminc-negyven százalékát teszi ki.
A többi ingatlan vagy passzív befektetés. Ha ezek után is fizetni kell az adót, de nincs elég likvid forrás, akkor osztalékot kell kivenni a cégből. Ez hosszú távon gyengítheti a vállalkozást, pont akkor, amikor a növekedésre lenne szükség.
A felkészülés egyik lehetséges útja a családi vagyonkezelő alapítvány vagy a tulajdonosi kör bővítése a következő generációval. Ha időben és átláthatóan történik a vagyon megosztása, az később kedvezőbb helyzetet teremthet az adóalapnál. Természetesen csak rendeltetésszerű joggyakorlás mellett, nem mesterséges konstrukciókkal. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a következő hónapokban érdemes konzultálni adótanácsadóval vagy vagyonkezelővel.
A kormány nyitott a szakmai szervezetek javaslataira a törvényalkotás során. Több egyesület és kamara is benyújtott már észrevételeket, és ezek beépülhetnek a végleges szövegbe. Ez pozitív fejlemény, mert így kisebb az esélye, hogy egy rosszul kalibrált szabályozás károsítsa a magyar vállalkozói réteget. A vita még zajlik, és érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket.
Mikor lép hatályba a vagyonadó és milyen menetrenddel kell számolni? Szeptemberben általános vita, októberben parlamenti elfogadás várható, így 2027. január 1-jétől hatályba léphet a törvény a jelenlegi tervek szerint.
Hogyan értékelik a céges vagyont a svájci modell alapján? A rendszer dualista: a mérleg szerinti saját tőkeértéket és az elmúlt öt év jövedelmezőségét is vizsgálja, majd súlyozva állapítja meg az adóalapot, hogy elkerülje a túladóztatást.
Milyen kockázatot jelent ez a magyar családi vállalkozásoknak? A likviditási hiány miatt sok cég kénytelen lehet osztalékot kivonni, ami gyengítheti a működést, és nemzetközi példák szerint a tőke egy része elhagyhatja az országot.
A magyar termék fogalma sok fogyasztót foglalkoztat, különösen akkor, amikor a boltok polcain egyre több védjeggyel találkozunk. Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője világos képet adott arról, hogyan lehet megkülönböztetni az igazán hazai árukat. A cikkben lépésről lépésre bemutatjuk a szabályozást, a kategóriákat és a vásárlás valódi gazdasági hatásait. Aki tisztában van ezekkel az összefüggésekkel, könnyebben hoz jó döntést a mindennapi bevásárlás során. „Ha magyar terméket vásárolunk, azzal […]
