A Hormuzi-szoros újra megnyílt, az olajárak zuhantak, de a béke rendkívül törékeny.
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője a Business Class műsorában világos képet festett a friss amerikai-iráni kéthetes tűzszünetről.
A felek maximalista követelésekkel ülnek tárgyalóasztalhoz Pakisztánban, miközben Libanonban tovább zajlanak a Hezbollah elleni izraeli csapások, Iránban pedig a Forradalmi Gárda erősödése vetíti előre a hatalmi átrendeződést.
„A tűzszünet elsősorban egy politikai akaratnak a döntése, márpedig a politikai akarat most úgy tűnik, hogy mind a két fél részéről megvan arra, hogy legalábbis szünteteltessék a harcokat.”
A Business Class április 9-i adásában Sayfo Omar vezetőkutató vendégül látta a hallgatókat, és azonnal a lényegre tért:
Donald Trump két hete tűzszünetet kötött Iránnal, és a Hormuzi-szoros újra megnyílt.
Ez a lépés nem pusztán katonai szünet, hanem politikai akarat eredménye, amely nyitva hagyja az utat a későbbi megállapodás felé. Az álláspontok azonban még nagyon távol állnak egymástól, a tűzszünet pedig rendkívül törékeny – különösen, hogy Izrael a libanoni fronton hatalmas tűzijátékkal zárta az eddigi szakaszt.
A hétvégén Pakisztánban folytatódnak a tárgyalások, ahol J. D. Vance is részt vesz. A Hormuzi-szoros fizikailag már járható, Irán betartotta az ígéretét, bár a szoros soha nem volt teljesen lezárva. Irán egyedüliként tartotta fenn teljes olajkivitelét, sőt emelt áron értékesítette, miközben a környező országok jelentős veszteségeket szenvedtek. Bahrein és Kuvait szinte teljesen, Szaúd-Arábia 40–50 százalékban, az Emirátusok 60 százalékban maradtak ki a piacról.
Trump számára kulcsfontosságú, hogy dollár alapon fizessenek vámot a hajók, és az amerikai hadihajók szabadon haladhassanak a szoroson az öbölbeli bázisok felé.
Irán viszont fenntartja magának az ellenőrzés jogát, valószínűleg Ománnal együttműködve. Ez a közös vámolás újdonság a Hormuzi-szorosnál, bár a Vörös-tengeren már létezik hasonló gyakorlat.
A tűzszüneti megállapodás maximalista követeléseket tartalmaz mindkét oldalról. Irán tízpontos listája tartalmazza az amerikai csapatok teljes kivonását a térségből – mintegy negyvenezer katonáról van szó –, valamint háborús kártérítést. Ezek nehezen teljesíthető pontok Washington számára, de a Hormuzi-szoros bevételei talán kompenzálhatják a veszteségeket. Különösen izgalmas a Hezbollah sorsa: Irán nem adhatja fel szövetségesét, ám a libanoni front egyelőre nem egyértelműen része a megállapodásnak. Ellentétes nyilatkozatok érkeznek Pakisztánból és az amerikai oldalról, Izrael pedig több száz rakétával sújtott le tegnap fontos célpontokra.
A piacok azonnal reagáltak: két nappal a megállapodás után az olaj ára meredeken zuhant, a forint erősödött, a tőzsdék pedig emelkedtek.
A háború csúcspontján a hordónkénti ár 144 dollárig szökött, most 90 dollár körül jár. Irán gazdasági pozíciója erősödött, míg a többi öbölmenti állam veszített.
Az iráni lakosság minderről nehezen tájékozódhat, mivel az internetet gyakorlatilag letiltották. Csak ellenőrzött képsorok láthatók, amelyek szerint az élet zajlik tovább. Ugyanakkor a hatalmi átrendeződés drámai: a keményvonalasok kerültek előtérbe, több száz embert tartóztattak le kémkedés gyanújával, december végétől pedig tüntetéssorozat zajlott, amelynek során többezren haltak meg. Az új vezetés Moctaba Hamenei személyében a Forradalmi Gárda pozícióját erősítette meg. Ez egyértelműen katonai diktatúra irányába tolja Iránt, bár a vallási hierarchiák formálisan megmaradnak.
A következő két hét a tűzszünet fenntartásáról szól.
Mindkét félnek érdeke a nyugalom: Iránnak idő kell a sorok rendezésére, az Egyesült Államoknak pedig a novemberi félidős választások előtt a közvélemény megnyugtatása. Trump békeelnökként pozicionálja magát. Izraelnek azonban nem kedvez a megállapodás, Benjamin Netanjahu számára a libanoni hadműveletek folytatása kulcsfontosságú lett volna a belpolitikai stabilitás és a választási siker szempontjából. Dél-Libanonból egymillió ember menekült el, főként síita lakosság, ami hatalmas belső feszültséget okoz Libanonban. Valószínűleg hibrid megoldás születik: a lakosok visszatérhetnek, Izrael pedig a Litáni folyótól délre megtartja pozícióit.
A konfliktus anyagi és hatalmi okokra vezethető vissza, bár a vallás természetes része a térség politikájának. A vallási legitimáció nélkülözhetetlen, de a mozgatórugó elsősorban a gazdasági erőviszonyok és a stratégiai befolyás. Sayfo Omar szerint a felek kisebb-nagyobb sértésekkel, de nagy valószínűséggel végighúzzák ezt a két hetet, majd menet közben dől el, merre tovább.
Mi a tűzszünet lényege és miért törékeny? A tűzszünet elsősorban politikai akarat eredménye, amely szünetet iktat a harcokba, de az álláspontok távol állnak, és maximalista követelések nehezítik a tárgyalásokat.
Hogyan érinti a Hormuzi-szoros megnyitása a globális gazdaságot? A szoros újra megnyílt, az olajárak zuhantak 144 dollárról 90 dollárra, a tőzsdék emelkedtek, a forint erősödött Irán egyedüliként tartotta fenn kivitelét emelt áron.
Milyen változások zajlanak Irán belpolitikájában? A vezetés átrendeződött, Moctaba Hamenei megválasztása a Forradalmi Gárda erősödését jelzi, ami katonai diktatúra irányába tolja az országot.
Az Artemis-2 misszió történelmi lépést tett előre: az Orion űrhajó legénysége új távolsági rekordot döntött, és közelebb hozta a holdbázisok valóságát. Fockter Zoltán csillagász a Jazzy Rádió Business Class műsorában foglalta össze, miért izgalmasabb ez a vállalkozás, mint gondolnánk, és hogyan érinti mindennapjainkat a mélyűr technológiája. „Az átlagemberek nap mint nap élvezik a technológia fejlődését, amit az ilyen űrkutatási projektek hoznak létre.” https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f133de5-e2c2-6136-9a4d-7732771fbea0/download A Business Class stúdiójában Fockter Zoltán, a […]
