A társadalmi egyeztetésre kiadott vagyonadó-tervezet rendezi a családi összevonást és az elsődleges lakóingatlan kivételét, miközben a beszedhető bevétel a hatástanulmány 800 milliárdos tétele helyett inkább 150-200 milliárd forint körül alakulhat.
„A Blochamps Capital számítása szerint a vagyonadó valós szedhetősége ebben a formában 150-200 milliárd forint körül alakulhat, ami a hasonló európai adók 0,2-0,3 százalékos GDP-arányához áll közel.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Karagich István, a Blochamps Capital alapító igazgatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezetet járta körül. A szöveg számos olyan kérdést rendez, amelyen a tanácsadói szakma és a leendő adóalanyok hónapokig sakkoztak. A kiszivárgott félinformációk helyett most közel 60 oldalas, mellékletekkel együtt is részletes anyag áll a szakmai vita közepén. A rendezettség mellett új utak is nyíltak, ezért a következő három hónapban az értékelés és a vagyonleltár lesz a tanácsadói munka fő terepe.
Az 1 milliárd forintos belépési határ a tervezet szerint családonként összevonható.
Együtt élő szülők és két gyermek esetén a közös küszöb így 4 milliárd forintig is felmehet, a kiskorú, az egy háztartásban élő felnőtt és a házastárs beszámítása pedig külön szabályt kapott. A Blochamps Capital korábban is alacsonyra tette az egymilliárdos vonalat a nemzetközi gyakorlathoz képest, a családi számítás ezt a gyakorlatban megemeli. Sokan maradnak az 1 milliárdos egyéni limit alatt, a háztartások zöménél viszont a tényleges hatás 3-4 milliárd forint körül dől el.
A vagyonadó hibrid konstrukció, mert a magyar adórendszer eddig más logikára épült. Európában tucatnyi ország vezette be, majd vezette ki ezt az adónemet, ma Spanyolországban, Svájcban és Norvégiában maradt fenn, ott is eltérő, a magyarétól idegen rendszerbe illesztve. Volt olyan megoldás, amelyet később ingatlanbázisú adóvá alakítottak. A magasabb közteherviselés elvárható lépés, a beszedés módja viszont más kérdés, mint a szándék.
Az önbevallás a tervezet egyik új és kényes eleme.
Ahol vagyonadót vezettek be, a pénzügyminiszterek utólag az adminisztráció és az értékelés aránytalan terhére panaszkodtak, a perek pedig elhúzták a bevételeket. A hatástanulmány lapja 800 milliárd forint körüli nagyságrendet jelzett, a Blochamps Capital ehhez képest 150-200 milliárd forintos valós szedhetőséget tart valószínűnek. Ez a hasonló európai adók 0,2-0,3 százalékos GDP-arányához áll közel, a végleges törvény pedig nagyjából egy hónap múlva fixálódhat.
Az elsődleges lakóingatlan kivétele a másik nagy vitapont volt, és a tervezet ebben állást foglal. A hitelek csökkentik az adóalapot, ami a hitellel terhelt céges és magánvagyonnál döntő tétel. A 12 hónapnál fiatalabb vásárlásnál a vételár számít, a tíz évnél régebbi szerződéseknél az MNB lakásárindexével korrigált érték. Egy 2019-2020-ban vett budapesti lakás és egy balatoni nyaraló együtt így könnyen a dupláján kerül a vagyonadó alapjába, miközben a tulajdonos fejben még a régi árat tartja.
A passzív vagyon és a folyó jövedelem eltérése itt ütközik ki a legélesebben.
Aki a lakásában él, és mellette egy nyaralója van, az áremelkedés miatt akkor is a küszöb közelébe kerülhet, ha készpénze alig van. Az ingatlanárak év közben is mozognak, ezért az év eleji és az év végi állapot között átcsúszhat az adókötelezettség. A dokumentációt nem érdemes 2027 nyaráig halogatni, a nyilvántartásokat látástól Mikulásig érdemes rendbe tenni.
A vállalkozói vagyon a háztartási vagyon nagyobbik szelete, a 120 ezer milliárd forintos állományból nagyjából a fele cégérték. Az 500 millió és 2 milliárd forint közötti becsült cégértékek adják a magyar vállalkozói vagyon zömét, és ezek a kft.-k többnyire tőzsdén kívüli cégek. A tervezet svájci mintájú modellt használ: az alaptőkét és az utolsó három év adózás előtti eredményét veszi alapul, a nyereséges, eszközszegény szolgáltatót magasabbra értékeli. Az eszközgazdag, alacsony nyereségű cégnek ugyanez a képlet kedvezőbb.
A külföldi vagyon és a bizalmi vagyonkezelés külön fejezetet kapott.
Aki tíz évnél hosszabb ideje külföldön él, és ott van az adóilletősége, magyar állampolgársága ellenére kiesik a vagyonadó hatálya alól. A külföldön fizetett ingatlanadó és a hazai értékelés bizonyos díjai levonhatók. A vegyes vállalatok magyar tulajdoni hányadának kiszámítása a tervezet egyik legbonyolultabb része, a minisztériumi szöveg erre is kitér.
A legfelső vagyoni centilis 40 ezer háztartást jelent, ebből az elsődleges lakás nélkül nagyjából 25 ezer került volna a vagyonadó alá. A családi összevonás után a görbe 10-15 ezer háztartásig, mintegy 3 milliárd forintig lapos, onnan emelkedik, 10 milliárdnál pedig szinte függőleges. A 3 és 10 milliárd közötti sáv adhatja a beszedett adó gerincét, a legfelső néhány ezer háztartásnál a behajtás a legnehezebb. A 3-4 milliárd alatti családi vagyon a mostani szöveg szerint jellemzően kívül marad az adó hatályán.
Hogyan módosítja a családi összevonás az 1 milliárd forintos küszöböt? Az együtt élő családtagok vagyona összeadódik a belépési határnál, így két szülő és két gyermek esetén a közös vonal 4 milliárd forintig is felmehet. A kiskorú, az egy háztartásban élő felnőtt és a házastárs beszámítását a tervezet külön rendezi.
Mennyi bevételre lehet számítani a vagyonadóból? A hatástanulmány 800 milliárd forint körüli nagyságrendet jelzett, a Blochamps Capital 150-200 milliárd forintos valós szedhetőséget tart valószínűnek. Ez a hasonló európai adók 0,2-0,3 százalékos GDP-arányához áll közel.
Kik maradhatnak a vagyonadó hatályán kívül? A 3-4 milliárd forint alatti családi vagyon a mostani szöveg szerint jellemzően nem esik az adó alá, az elsődleges lakóingatlan pedig kivehető. A tíz évnél hosszabb ideje külföldön élő, ott adóilletőséggel rendelkező magyar állampolgár szintén kiesik a hatály alól.
A választós menza ott tér el a régi tálcás rendtől, hogy a gyerek az aznapi kínálatból maga állítja össze az ebédet, miközben a tápanyagszámítás a háttérben marad. Szilágyi-Katona Orsolya, az Eatrend dietetikai szakmai vezetője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában ezt a gyakorlatot kötötte össze a szülői elvárással, az idénygyümölccsel és az allergén diétával. "Ha a gyerek elutasít egy alapanyagot, az még nem jelenti, hogy más formában, később se […]
