Litkai Gergely Karinthy-gyűrűs humorista, a Dumaszínház egyik alapítója, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class VIP adásában arról beszélt, miért kell a vizet helyben tartani, miért mélyül a Duna medre, és mit tehet a kerttulajdonos, mielőtt a talaj teljesen összeroskad.
“Nyilván nem lehet úgy gondolkodnunk a természetről, hogy csak akkor jó, ha a beruházás gyorsan megtérül.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Litkai Gergely Karinthy-gyűrűs humorista, a Dumaszínház egyik alapítója, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete önkéntes alapon viszi tovább azokat az üzeneteket, amelyeket a paktum megfogalmaz. A nagyköveti címre pályázni kell, rövid felkészítés után lehet belépni, és közben mindig tisztázni kell, hogy nem az Európai Unió nevében beszél. A beszélgetés a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class VIP műsorában hangzott el. A vendég szerint a sor elején a víz áll, mert kevés is van belőle, sok is, és mindkét szélsőség energiát hordoz.
A Duna hozama ötszáz köbmétertől akár tízezer köbméterig is szaladhat másodpercenként.
Az alsó érték a legkisebb vízhozamnál is szegényebb, a felső egy ciklonhoz hasonló eseményből is kijöhet. A víz tehát nemcsak hiányzik vagy tombol, hanem átütő erőt tárol, amit a közelmúlt kínai határ menti árvize is mutatott. A holocén viszonylag egyenletes csapadéka után rekord kisvíz és rekord árvíz is várható ugyanazon a tájékon.
Magyarország vízkészletének kilencvennégy százaléka import, vagyis átfolyik rajtunk. A vízmegtartás ezért elsődleges feladat, nem csupán háztartási spórolás. A régi kanyarulatok levágása felgyorsította a lefolyást, kevesebb víz szivárgott a talajba. A Hidrológiai Társaság és a Nem Víznek Való Vidék rendezvényén a műegyetemi vízépítők is azt hangsúlyozták, hogy a medret szélesíteni és kanyargósabbá tenni már bevált eszköz a hordalékgazdálkodásban.
A Duna és a Tisza medre közben mélyül. Felvízi gátak fogják vissza a hordalékot, a budapesti lakótelepek kavicsának java pedig magából a folyómederből került ki. Van, ahol tíz méterrel süllyedt a mederfenék. A víz gyorsabban átszalad, a közlekedőedények elve szerint pedig a talajvíz is leszakad, és elszivárog a gyökérzónából. Ezért száradnak a városi fák akkor is, ha vödörrel locsolják őket.
Egy ország vízgazdálkodása kormányzati döntést kíván, de csak akkor működik, ha az agrárium, az erdészet, a víziközművek és a civilek együtt mozdulnak.
Nemrég megjelent egy kormányhatározat, amely a vízmegtartást állítja a középpontba, és Litkai Gergely szerint ezzel párhuzamosan a klímatörvényt is el kellene fogadni. A két rendszer egymást erősíti, pozitív vagy negatív hurkot is indíthat. A civil klímatörvénynek a vendég szintén nagykövete.
Az egyénnek is van dolga, de az olcsó lakossági ivóvíz ezt elkeni. Ezer liter ivóvíz ma annyiba kerül, mint két gombóc fagylalt, ezért az esővízgyűjtő vagy a WC-re kötött szürkevíz sokáig nem térül meg. A szolgáltató közben önköltség alatt adja a tisztított vizet, a hálózatban pedig akár huszonnégy százalék is elszivárog. Ahol nyáron már nem jut fel a nyomás, ott lajtoskocsi viszi a napi húsz litert, ami a szolgáltatónak és a családnak is drágább, mint a csap.
A kertben a fű és a tuja korszaka lejárt. Szárazságtűrő, de virágzó növényekkel oázist lehet csinálni a méheknek és a többi beporzónak, akik aszály idején virágpor nélkül maradnak. Mulcs, avar bent hagyása és csepegtető öntözés töredékére viszi a vízhasználatot, hűti a felszínt, és növeli a talaj szervesanyagát. A perlátor a fürdőszobában és a konyhában pár ezer forintért fogja vissza az átfolyást. Üres mosógépet és mosogatógépet sem érdemes indítani, zuhanyóra pedig emlékeztet, hogy a hosszú sláger alatt egy kádnyi víz is elfolyhat.
A városi fákat a beton és az aszfalt hője is megégeti, a rétegvíz eltűnése pedig elveszi a gyökerek esélyét.
Tavaly nyáron locsolókoma-akciók indultak, Ferencvárosban is szerveznek falocsolást. Egy vödörrel nem pótolható a hiányzó talajvíz, a légköri aszály sem enyhül tőle, a közösség mégis láthatóvá teszi, hogy a fa közös ügy. Litkai Gergely azt javasolja, ne akkor kezdjünk gödröt ásni, amikor a talaj már szikkadt, mert akkor a kertészkedés is keservesebb.
Miért fontos a vízmegtartás, ha a háztartás amúgy is spórolhat? Mert a lakossági fogyasztás eltörpül a folyókon átzúduló mennyiség mellett. Magyarország vizének java import, a meder mélyülése és a talajvíz süllyedése pedig már a fák túlélését is veszélyezteti.
Mit tehet otthon, aki nem akar csak a számlára várni? Esővizet gyűjthet, mulcsozhat, szárazságtűrő virágzó növényt ültethet, perlátort tehet a csapra, és tele indíthatja a mosógépet. Ezek a lépések a beporzóknak és a talajnak is segítenek.
Kinek a feladata a nagy léptékű változás? A vízgazdálkodás szakpolitikai döntés, de csak akkor áll össze, ha a kormány, a gazdák, az erdészek, a közművek és a civilek ugyanabba az irányba húznak. A friss kormányhatározat a vízmegtartást már kimondja.
A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Magony András, a Work Force operatív igazgatója és a Job Force diák üzletág vezetője értékelte a 2026-os szezont: többen dolgoztak, az órabér továbbra is vonz, a megtartást viszont a beosztás rugalmassága hozza. "Egy jó órabérrel meg lehet fogni egy diákot, a megtartás viszont a rugalmasságon múlik." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1a692b-b0f0-6338-a8dc-9f5311b393dd/download A diákmunka iránti érdeklődés idén sem csökkent, sőt a számok növekedést mutatnak. A Jazzy Rádió FM90.9 […]
