Magyarországon a szélsőséges hideg erősebben növeli a kórházon kívüli szívmegállások számát, mint a kánikula. Dr. Zima Endre és dr. Pál-Jakab Ádám ötéves, országos adatsora szerint minden egy Celsius-fokos lehűlés átlagosan 1,4 százalékkal emelheti a napi eseteket, a csúcs pedig nagyjából három nappal később érkezik.
“Minden egy Celsius-fokos lehűlés átlagosan 1,4 százalékkal emelheti a napi esetszámot.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Az időjárási adatok már napokkal korábban figyelmeztethetnek a szívmegállás veszélyére.
Dr. Zima Endre, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, a kutatás vezetője és dr. Pál-Jakab Ádám, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidense a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a kórházon kívüli szívmegállás és a meteorológia kapcsolatát mutatta be. Az elmúlt öt év magyar eseteit az Országos Mentőszolgálattal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel együtt vetették össze napi időjárási sorokkal. A munka Magyarországot is felrajzolja az európai újraélesztési kutatás térképére, és magyarázatot ad arra, miért érkezik hol tömegével, hol napokig egyetlen beteg sem a klinikára.
A szélsőséges hideg itthon erősebben emeli az esetszámot, mint a kánikula.
Az intenzív osztályokon, a sürgősségi ellátásban és a szívkatéteres laborokban régóta látszik ez a hullámzás. A számszerű vizsgálat most a hőmérséklethez kötötte a ritmust. A szélsőségesen hideg és a szélsőségesen meleg napok egyaránt növelik a terhelést. A hazai adatsorban mégis a hideg a határozottabb tényező.
Szélsőségesnek a magyar klímához képest a leghidegebb és a legmelegebb tíz százalék számít.
Nincs egyetlen, minden országra érvényes fokhatár, mert a szervezet ahhoz a hőmérséklethez és páratartalomhoz szokott, amiben él. Vietnámban vagy Kanadában más a kiindulópont, ezért a magyar átlaghoz és a kiugró napokhoz viszonyítanak. A felső és alsó tíz százalékba eső napokon nő a kórházon kívüli események száma. A hőingás és a légköri szennyezők tovább színesítik a képet.
Minden egy Celsius-fokos lehűlés átlagosan 1,4 százalékkal emelheti a napi esetszámot.
Tízfokos zuhanásnál ez már 14 százalékos többletkockázatot jelent országos szinten. A téli, hidegebb szakaszokban akár napi tíz plusz eset is megjelenhet. A modell nem egyetlen ember sorsát jósolja, hanem a fogadóhelyek és a mentőegységek várható terhelését. Ezért az adat erőforrás-tervezésre is alkalmas, nem csupán statisztikai érdekesség.
A hatás nem azonnal, hanem nagyjából három nappal a lehűlés után tetőzik.
Ha a meteorológiai szolgálat hideghullámot jelez, a csúcs a jelenlegi számítások szerint három nappal később érkezik. Ez az ablak elég arra, hogy a mentőszolgálat és a kórházak több egységet és több kezet állítsanak készenlétbe. A figyelmeztetés közérdekű közleményként is működhet, pánik nélkül. További vizsgálatok még pontosíthatják a késleltetést, a irány azonban már most világos.
A hőhullám kisebb esetszám-növekedést hozott, mint a hideg.
A meleg napok jobban érzékelhetők, a híradók és a meteorológiai riasztások már tudatosabbá tették a lakosságot. A hirtelen lehűlés kevesebb figyelmet kap, pedig a szív- és érrendszeri betegek, az immunhiányos állapotban élők és a daganatos betegek számára ez a nehezebb szakasz. A tudatosság itt is emberi életeken múlhat. A cél a felkészülés, nem a riadalom.
A hozzátartozóknak is ismerniük kell a figyelmeztető jeleket.
Magasabb rizikójú beteg mellett a családnak azonnal hívnia kell a mentőszolgálatot, mert a irányítás már a telefonban fel tudja mérni az állapotot. A rendszeres mozgás, a vérnyomás mérése, a gondozóorvos felkeresése és a táplálkozás a megelőzés alapelemei. Magas vérnyomással élőknél a kiugrás is része a képnek. A fittség a hólapátolást is biztonságosabbá teszi, mert a téli erőkifejtés önmagában is megterheli a keringést.
A meteorológiai jelzés tehát nem jóslat, hanem szervezési eszköz.
A hidegfront utáni három napban érdemes jobban figyelni a szülőkre, a szomszédokra és a saját terhelésre. Az ideális felállásban több mentőegység és több fogadóhelyi kapacitás állna rendelkezésre. Ezt országos szervezéssel lehet megoldani. A kutatás folytatása pontosabb riasztást ígér, addig is a lehűlés utáni napok extra odafigyelést érdemelnek.
Hogyan függ össze a hőmérséklet és a kórházon kívüli szívmegállás? Minden egy Celsius-fokos lehűlés átlagosan 1,4 százalékkal emelheti a napi esetszámot. A magyar adatokban a szélsőséges hideg erősebb hatású, mint a kánikula.
Mikor tetőzik a kockázat egy hidegfront után? A jelenlegi számítások szerint nagyjából három nappal a lehűlés után. Ezért a meteorológiai jelzés már napokkal korábban segítheti a mentőszolgálatot és a kórházakat.
Mit tehet a család a magasabb rizikójú beteg mellett? Figyelni a jeleket, időben hívni a mentőket, tartani a gyógyszerszedést, mérni a vérnyomást, és a szélsőséges napokon visszafogni a hirtelen erőkifejtést.
Pataki Márk, a Flippermúzeum marketingvezetője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a XIII. kerületi interaktív gyűjteményt hozta: 163 gép, korlátlan játék, Tripadvisor-lista és a Hungarian Pinball Open. "A belépőjegy áráért a nyitvatartás végéig korlátlan a pálya, a karszalaggal vacsora vagy városnézés után ugyanazon a napon vissza is lehet térni." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1baffa-3aaf-66f8-b066-7fb668c6653d%2Fdownload Pataki Márk, a Flippermúzeum marketingvezetője a XIII. kerületi gyűjtemény tizenkét éves gyakorlatát hozta. Ősszel a beltéri programok közül ez […]
