Magyarországon 853 idősotthon működik, 54 ezer államilag finanszírozott férőhellyel, ezek gyakorlatilag mind foglaltak. Emellett nagyjából 40 ezren állnak várólistán. Dr. Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában a férőhelyhiány, a bérszínvonal és a szakképzett munkaerő hiányának összefüggéseit járta körül.
“Egy időzített bombán ülünk. A kérdés az, hogy ez a bomba mikor fog ténylegesen berobbanni.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Magyarországon 853 idősotthon 54 ezer állami férőhelye ma már teljes telítettséggel működik.
Az idősgondozás számokban jól látható feszültséget mutat: a 54 ezer normatívával finanszírozott hely mellé 40 ezres várólista társul.
A rászorulók 55-60 százalékát tudják csak intézményben elhelyezni. A többiek vagy a családban maradnak, vagy magánintézménybe kerülnek. A magánellátás havi díja gyakran 330-340 ezer forint körül alakul, miközben egy átlagos nyugdíj 170 ezer forint környékén mozog. A különbséget a család állja, ezt azonban kevesen engedhetik meg maguknak.
Az új kormányzat 20 ezer új, államilag finanszírozott férőhelyet ígért, a szűk keresztmetszet mégsem az ágy vagy a szoba.
A tárgyi háttér viszonylag gyorsan bővíthető. A szakképzett munkaerő hiánya viszont már most veszélyezteti a napi működést. Minden intézménytípusban tömegével jelennek meg gondozói, szakápolói és segédápolói álláshirdetések. A pályát a fiatalok ritkán választják, a meglévő állomány pedig előregszik. Három-öt éven belül ez lehet az idősgondozás leggyengébb pontja.
A közalkalmazotti bértábla alapján egy gondozó vagy ápoló nettó 290-350 ezer forintot visz haza.
Ez a mai munkaerőpiacon nem számít vonzó ajánlatnak. A szociális dolgozók rendszeresen szerveznek megmozdulásokat béremelésért. Az idősotthonok ráadásul az egészségüggyel is versenyeznek, ahol a bértábla egy fokkal kedvezőbb. Az egészségügy elszívó hatása tovább apasztja a gondozói létszámot.
A szociális kiadások a szűkös költségvetésben hosszú ideje a sor végén kullognak.
Az elöregedő Európa demográfiai trendjében Magyarország éllovas. A mostani költségvisszafogás ezért egyre kevésbé tartható. A családok gyakran kényszerpályán döntenek: a fiatalabb vagy az idősebb generáció ellátását finanszírozzák. Sokan demenciával vagy más időskori betegséggel ellátás nélkül maradnak.
Ausztriában az emberek 55-60 évesen már tervezik, milyen otthonápolást vagy intézményt választanak később.
Magyarországon a segítség továbbra is elsősorban az államtól vagy az önkormányzattól várják. Paradigmaváltásra lenne szükség: először a fejekben kell rendet rakni, utána jöhet a rendszer átalakítása. A nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak akkor segíthetnének, ha a biztosítási piacon megjelennének az időskori ápolást fedező termékek. Ezek ma még inkább tervszinten vannak.
A tartós bentlakásos idősgondozást elavult infrastruktúra, alacsony digitális kultúra és kontraszelektált munkaerő jellemzi.
Sok otthonban papíralapú dossziékat tologatnak. Kétszáz-kétszázötven kilométerre nyugatra már gondozást segítő robotokról és mesterséges intelligenciáról beszélnek. Rövid távon a harmadik országból érkező ápolók behozatala látszik járható útnak. Ausztriában és Németországban Fülöp-szigeteki, indonéz, indiai és vietnámi gondozók dolgoznak, államilag szervezett toborzással és képzéssel. Középtávon béremelés, képzés, digitalizáció és egy pozitív társadalmi kampány kellene, hogy a szakma megkapja a megbecsülést.
Miért teltek be az állami idősotthonok? Jelenleg 54 ezer államilag finanszírozott férőhely van 853 intézményben, ezek 100 százalékos kihasználtsággal működnek. Melléjük 40 ezres várólista tartozik, ezért a rászorulók 55-60 százaléka kap csak helyet.
Mi akadályozza a 20 ezer új férőhely gyors létrehozását? Az ágy és a szoba viszonylag gyorsan előteremthető. A szakképzett gondozók, szakápolók és segédápolók hiánya már a meglévő intézmények napi működését is veszélyezteti.
Milyen rövid távú megoldás enyhíthetné a létszámhiányt? Ausztria és Németország példája alapján a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Indiából és Vietnámból érkező, képzett ápolók foglalkoztatása. Középtávon bérrendezés, képzés és digitalizáció kell.
Szász-Anhaltban, Mecklenburg–Elő-Pomerániában és Berlinben a szeptemberi német tartományi választások a középpártokat gyengítették. Az AfD két keleti tartományban is első lett, a fővárosban a Die Linke tört előre, Friedrich Merz támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. "Ilyen még nem történt." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1bbce8-563c-61e6-9fa8-41843f869866%2Fdownload Három német tartományi választás után a középpártok térvesztése lett a fő üzenet. Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában Szász-Anhalt, Mecklenburg–Elő-Pomeránia és Berlin eredményeit vette […]
