Porkoláb Gyöngyi producer ötletéből, Mészáros Tibor tollából és rendezésében született a Magda, a Szabó, amely Szabó Magdát a férje, Szobotka Tibor oldalán mutatja meg. Az est naplókból és levelekből épül, és október 6-án 19 órakor a Szent László Házban látható.
„Az est a regények cselekménye helyett naplókból, levelekből és interjúkból rakja össze a mindennapokat.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Porkoláb Gyöngyi producer ötletéből született a Magda, a Szabó című színházi est.
A Kossuth-díjas, legtöbb nyelvre lefordított magyar író mögött ezúttal a feleség, a nő és a társ kerül előtérbe. Az est a regények cselekménye helyett naplókból, levelekből és interjúkból rakja össze a mindennapokat. A darabot Mészáros Tibor írta és rendezte, ő játssza Szobotka Tibort is.
A kötődés egy nagymamai könyvespolcnál indult, ahol minden születésnapra egy gondosan becsomagolt kötet érkezett Mikszáth Kálmántól Jókai Mórig és Szabó Magdáig. Az ajtó című regény akkor még olvasatlanul került a polcra, a nagymama viszont azt kívánta, hogy az unoka egyszer találkozzon az írónővel. Később egy női közösség kulturális estjein többször is vendég volt Szabó Magda, és a személyes beszélgetésekből barátság lett. Halála után az október 5-i emlékezésekben egyre erősebben merült fel, van-e jog egy művész után az ikon mögötti embert megmutatni.
A Magda, a Szabó Szobotka Tibor nélkül eleve csonka maradna, mert a férj vitte le a válláról a hétköznapi terheket, és vele lehetett megbeszélni az elakadást, a sikert és a féltékenységet is.
Az 1949-es Baumgarten-díj ugyanazon a napon érkezett és tűnt el, a hallgatás évei alatt pedig a fiókban gyűlt az írás, amíg a Freskó át nem törte a csendet. Szobotka halála után Szabó Magda addig kopogtatott a kiadók ajtaján, amíg a férj megmaradt feljegyzései kötetbe nem kerültek. A száz előadáson túl járó est Bécsben, New Yorkban, Wallingfordban, Csíkszeredán és Kárpátalján is teltházas kíváncsiságot hozott.
A kutatás Krajcsi Nikolett és Mészáros Tibor számára a házasság mély odaadását tette kézzelfoghatóvá, mert a naplók felszíne alatt a mindennapok ritkán látszanak. Külön szál az állatok iránti szeretet: kutyák és macskák vették körül az íróházat, Évuka és Konstantin pedig viták tárgya is volt, mert Szobotka kevésbé kedvelte őket. Tasi Géza gondozásában a halál után előkerült kézirat az állatok nyelvén fogalmaz kritikát az írógép állandó kopogásáról és a kimaradt simogatásról. A költőként induló pályából A bárány című vers villan fel, mielőtt a Freskó ismertté tenné a regényírót.
A gyermektelenség az élethatár kérdései közé tartozik a színpadon, és csak az kerül bele, amit a házaspár leírt.
Szobotka a háborúban elveszítette első feleségét és gyermekét, később ő nem akart újra apa lenni, Magda viszont vágyott a gyerekre. A közös döntésről a szülőknek szóló telefon körüli rövid vita és egy régóta eloltott cigaretta újra meggyújtása beszél. A tanítványok és az olvasók felé forduló figyelem részben ezt a hiányt hordozza, és egy monológ ki is mondja, milyen súly, ha valakit soha nem szólítanak édesanyának.
A közönség New Yorkban és Kárpátalján ugyanazt a felfedezést viszi haza, idősektől a fiatalokig. Van, aki Jablonczay Lenkét látja benne anyai és generációs karakterként, más a tartását vagy egyetlen mondatát őrzi. Aki kritikát fogalmazott, azt kedvesen tette, és mindig adott valamit a másiknak. A regényein keresztül él tovább, a tükörről szóló mondata pedig figyelmeztet: az utókor összerakhatja a szilánkokat, a titok viszont nála marad.
Hét év után Sárközi-Nagy Ilona veszi át Szabó Magda szerepét, miután a Régimódi történet színpadi változatában Jablonczay Lenkét alakította.
Az új színésznő más ritmust hoz a produkcióba, miközben Mészáros Tibor továbbra is Szobotka Tibort játssza. A fiatal nézők között főleg lányok tűnnek fel, a középiskolai tananyag pedig közelebb hozza a nevet azokhoz, akik nem az Abigélen nőttek fel. Szabó Magda mondása szerint az irodalom kard, amivel a mindennapokban is lehet kapaszkodni.
Október 6-án 19 órakor a XII. kerületi Szent László Házban, a Cédrus utca 2. alatt látható az est, születésnapi apropóból, utána Bánfalvy Ágnes, az Abigél Torma Piroskája ül be vendégnek. Novemberben Ebes és Pétfürdő szerepel a naptárban, november 21-én pedig a sátoraljaújhelyi Magyar Nyelv Múzeuma fogadja a társulatot. A helyszínek az Alle Management oldalán követhetők, Budapesten a magyar kultúra napja körüli januári előadás előkészítése zajlik. Aki hazamegy és kinyit egy Szabó Magda-kötetet, vagy először vesz le a polcról egy Szobotka-kötetet, annak ez az est már elérte, amiért készült.
Miről szól a Magda, a Szabó? Szabó Magda és Szobotka Tibor házasságáról, a hétköznapokról, a hallgatás éveiről és a gyermektelenségről, naplók és levelek alapján.
Ki látható a színpadon 2026 őszén? Mészáros Tibor Szobotka Tibort játssza, Szabó Magda szerepét szeptembertől Sárközi-Nagy Ilona alakítja.
Hol látható a születésnapi előadás? Október 6-án 19 órakor a XII. kerületi Szent László Házban, a Cédrus utca 2. alatt, utána Bánfalvy Ágnes a vendég.
A Covid óta kiszámíthatatlan, hova és mikor foglalnak a hajós utasok. Szabados Zita, a Tengerjáró Kft. értékesítési vezetője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában arról beszélt, hogy a magyaroknál a kikötők döntenek, a nagy hajók korszaka pedig pár éven belül megtorpanhat. "A magyar utasnak az útvonal számít, nem maga a hajó." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1c07bd-2d1c-6a3e-9ca5-c565011995bb%2Fdownload A tengerjáró turizmus a Covid óta másképp működik, mint a járvány előtt. Szabados Zita, a Tengerjáró Kft. […]
