Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezettségi szakértője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés állásáról beszélt. Az Oladi platón, Maglódon és más településeken még mindig porzik a rákkeltő kőzúzalék, miközben a kármentesítés ritkán jut el a teljes elszállításig.
“A cél az, hogy minél gyorsabban elszállítsák a szennyezést, mert a vékony lefedés csak elodázza a problémát.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében még mindig tart a felmérés, és újabb érintett területek kerülnek elő.
Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezettségi szakértője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a Szombathelyen, Maglódon és más településeken feltárt kőzúzalékról beszélt. Az Ausztriából származó, mulcsszerű anyag utakra, kocsibeállókra, parkolókra, iskolák és óvodák környékére került. A kármentesítés országszerte lassan indul, miközben újabb pontokon derül ki az érintettség. A helyzet messze van attól, hogy lezártnak lehessen tekinteni.
A rákkeltő hatás évtizedes késéssel jelentkezik, ezért a por most is kockázat.
Az azbeszt akkor veszélyes, ha a levegőbe jut, és a tüdőben, a légutakban marad. A megengedhető érték ezer szál köbméterenként. Friss adatok szerint 40 ezret is mértek, az Oladi platón korábban 292 ezer szálat mutattak ki, a műszerek pedig a por miatt eldugultak. Több parkolót ideiglenesen lezártak, majd egy részüket újra megnyitották. A helyiek gyakran csak közönséges útporként élik meg a jelenséget, pedig a szálak később betegséget okozhatnak.
Maglódon felmart útalapban is megjelent az anyag, tehát nem csak a nyugati határvidék érintett.
A budapesti irányból érkező, összetört útanyagban is kimutatták az azbesztet. Így a szennyezés több ponton is bekerülhetett az országba. Iskolák és óvodák udvara mellett is van ilyen felület. A kormány 3 milliárd forintos programot indított a mentesítésre, ez első lépésnek számít, a keret azonban csak egy részére elég. Az önkormányzatok és a lakók egyelőre kevés érdemi segítséget kapnak a gyors felszedéshez.
Ahol hozzáérnek az utakhoz, ott is sokszor a felmarás viszi a port a levegőbe.
Az Oladi platón bitumennel fednék le a szennyezett zúzalékot, a munkát azonban védőfelszerelés nélkül kezdték. A magyar és uniós előírások maszkot és teljes védelmet követelnének, a helyszínen kötött pulóverben dolgozókat is láttak. Egy apa a gyerekével ült a porban, miközben a markológép dolgozott. A kötelező mérések a munkavégzés idején elmaradtak, így a környezeti terhelés mértékét sem lehet pontosan látni.
A vékony aszfaltréteg ideiglenes nyugalmat hoz, a közművek felett viszont újra fel fog törni.
A közművek a zúzalék alatt futnak, a nehéz gépek pedig később is megbontják a felületet. A képek alapján a réteg jellemzően 10-20 centiméter, nem 50-60, tehát a leszedésnek nem a vastagság a fő akadálya. Több cég néhány hónapra ajánlatot tett az Oladi plató és más helyszínek elszállítására. A bitumenes lefedés után a hulladék már drágább lerakót igényel, mert monodepóniába nem vihető. Középtávon ezért olcsóbb és gyorsabb lenne most elvinni az anyagot.
A hatóságok és a minisztériumok egymásra mutogatnak, Ausztria pedig kevés érdemi segítséget ad.
Tárcaközi munkacsoport létezik, a Greenpeace azonban nem kapott belátást a döntésekbe. A válaszok általában annyiból állnak, hogy értik a problémát és dolgoznak rajta. Ausztriában is lassúak a jogi lépések, a forgalmazó cég felelőssége pedig még nyitott. A 3 milliárdos alapot a kormány később bővíteni tervezi, a teljes magyarországi eltávolításhoz azonban további forrás kell. Az azbesztpala bontására szigorú szabályok vonatkoznak, ennek a kőzúzaléknak a kiporzása ennél is erősebb.
A végleges megoldás a felszedés és a szakszerű elszállítás, nem a probléma letakarása.
A területet le kellene zárni, a gépeket tisztítani, a dolgozóknak teljes védőfelszerelést adni. A hatóság feladata a szabályok betartatása, a kivitelezőké a munkavédelem. Az ingatlanok értékét is rontja, ha veszélyes hulladékot kell kitáblázni. A helyiek hónapok óta várnak érdemi lépésre, a vékony lefedés pedig csak későbbre tolja a költséget. A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában ez a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés maradt a középpontban, mert a por ma is a levegőbe kerül.
Milyen határérték számít még elfogadhatónak a levegőben? Ezer azbesztszál köbméterenként a megengedhető szint. Az Oladi platón korábban 292 ezer szálat mértek, máshol 40 ezret is kimutattak.
Miért kifogásolható a bitumenes lefedés? A vékony réteg ideiglenesen csökkenti a port, a közművek felett azonban újra töredezik. Lefedés után a hulladék drágább lerakót igényel, a teljes eltávolítás középtávon olcsóbb.
Elég a kormány 3 milliárd forintos programja? Egy részére igen, a teljes magyarországi mentesítésre nem. A keretet később bővíteni tervezik, az önkormányzatokhoz azonban még kevés pályázat és kevés érdemi iránymutatás jutott.
A 2030-as év az ERM2-be lépésről szól, a forint cseréje ennél későbbre esik. Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában a hiány, az adósság, a belépési árfolyam és a hozamok felől mutatta be a pályát. "A 2030-as évszám az ERM2-re vonatkozik, a készpénzes euróbevezetés reális ideje 2033." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1bca02-81ef-6cbc-b78d-cd0fe34dca57%2Fdownload Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője az euróbevezetés ütemét és […]
