EU tervezet szabadjára engedné a GMO termékeket

Egy új európai uniós rendelettervezet jelentősen enyhítheti a génmódosított termékek szabályozását.

Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője a Business Class műsorban Pachmann Péternek adott interjújában részletesen beszélt a klasszikus és az új típusú GMO-k közötti különbségekről, valamint a tervezet lehetséges következményeiről a fogyasztók, a mezőgazdaság és a környezet szempontjából.

„A fogyasztó nem dönthet többé arról, hogy gémmódosított élelmiszert fogyaszt-e vagy sem, mert nem lesz jelölve a terméken.”

A Business Class adásában Pachmann Péter Roszík Pétert, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetőjét látta vendégül.

A téma az Európai Unióban előkészített rendelettervezet volt, amely az új típusú génmódosított termékekre (NGT) vonatkozóan radikális változásokat hozhat. Roszík Péter biogazdálkodási szakemberként és növényvédőként világosan elmagyarázta, mit jelent ez a gyakorlatban.

Először is érdemes tisztázni a különbséget a régi és az új technológiák között. A klasszikus GMO esetében idegen fajok génjeit építették be a növényekbe, gyakran baktériumokból származó szakaszokat. Ez a módszer véletlenszerű beépülést eredményezett, és sokszor nem várt mellékhatásokat hozott. Az új NGT-technikák ezzel szemben ivarilag kompatibilis növények közötti géncserét tesznek lehetővé, és precízebb beillesztést ígérnek. Sokan ezért azt állítják, hogy ezek már nem is igazi GMO-k, hanem a hagyományos nemesítéshez hasonlóak. Roszík Péter szerint azonban ez tévedés. A beültetett gén helye a genomban, a másolatszám és a környező szakaszok hatása továbbra is kiszámíthatatlan változásokat okozhat.

A fogyasztó szemszögéből a tervezet legaggasztóbb része a jelölés és a nyomonkövetés eltörlése.

Ma még kötelező feltüntetni a csomagoláson, ha GMO-összetevő van az élelmiszerben. A tervezet szerint az új típusú termékeket a hagyományos nemesítés eredményeként kezelnék, így sem jelölés, sem szigorú hatósági ellenőrzés nem lenne rájuk. Ez azt jelenti, hogy a vásárló elveszítené a választás lehetőségét. Roszík Péter hangsúlyozta, hogy az európai polgárok nagy része korábban is elutasította a génmódosított élelmiszereket, és ez az új technológiák esetében sem lesz másként.

Környezeti szempontból még nagyobb a tét.

Ha ezek a növények kijutnak a természetbe, pollennel terjedhetnek, és visszafordíthatatlanul megváltoztathatják a vadon élő fajokat. Különösen veszélyes ez azoknál a kultúrnáknál, amelyeknek vadon élő rokonai is vannak, például a repce, a cukorrépa vagy bizonyos gyümölcsök esetében. Roszík Péter szerint laboratóriumban vagy ipari környezetben még kontrollálható a technológia, de a szabadföldi termesztésben már nem. A természetbe egyszer kiengedett változás soha többé nem vonható vissza.

Magyarország különleges helyzetben van.

Az alaptörvény tiltja a génmódosított növények termesztését és forgalmazását. A tervezett uniós jogszabály azonban felülírhatja ezt a nemzeti szabályozást. Roszík Péter szerint ezért fontos, hogy Magyarország éljen a rendelkezésre álló jogi eszközökkel, és akár bírósághoz forduljon. A Biokontroll Hungária már most megnyitott egy felületet, ahol az uniós parlamenti képviselőknek lehet írni. Több mint tízezer levél érkezett eddig, és a szervezet arra biztat mindenkit, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez.

A beszélgetés során szó esett a biogazdálkodás szerepéről is.

Roszík Péter szerint a bioélelmiszerek továbbra is mentesek maradnak ezekkel a technológiákkal készült termékektől, ami növelheti irántuk az érdeklődést. A szakember azonban nem örül ennek, mert szerinte az egész társadalomnak jobb lenne, ha a génmódosítás helyett a természetes, megelőzésre épülő gazdálkodást támogatnák. A biogazdálkodás nem használ szintetikus növényvédő szereket és műtrágyákat, hanem a természet harmóniájára épít. Így jön létre az a harmonikus, egészséges élelmiszer, amely ugyanolyan hozamot adhat, mint az iparszerű termesztés, csak kockázatok nélkül.

Roszík Péter szerint a rendelettervezet mögött erős lobbierők állnak.

Azok a nagyvállalatok, amelyek ezekkel a technológiákkal foglalkoznak, versenytársak nélkül szeretnének piacot szerezni. A kis- és közepes nemesítő cégek, valamint a hagyományos gazdálkodók hátrányba kerülnének. A szakember úgy látja, hogy az európai döntéshozók nem feltétlenül a polgárok érdekeit tartják szem előtt, hanem külső gazdasági nyomásoknak engednek.

Mire figyeljen most a tudatos vásárló?

Amíg a jelenlegi szabályozás él, érdemes megnézni a címkét. Ha GMO-összetevő van az termékben, azt jelölik. Két év múlva azonban, ha a tervezetet elfogadják, ez megváltozhat. Roszík Péter tanácsa egyszerű: válasszuk a biotermékeket, mert azok garantáltan mentesek maradnak a génmódosított anyagoktól. A jövő útja szerinte a biogazdálkodás és a természetes módszerek.

A parlament május közepén szavazhat a tervezetről. Addig még van idő hatni a döntésre. Roszík Péter szerint a nyilvánosság és a polgári nyomás az, ami változtathat a folyamatokon. A Business Class adása jól mutatta, mennyire fontos, hogy tájékozottak legyünk, és aktívan védjük a természetes élelmiszereket és a környezetet.

• Mi a különbség a klasszikus GMO és az új NGT-technikák között? A klasszikus GMO idegen fajok génjeit építi be véletlenszerűen, míg az NGT ivarilag kompatibilis növények közötti, precízebb géncserét használ, ám a hatásai továbbra is kiszámíthatatlanok maradnak.
• Milyen kockázatot jelent a tervezet a fogyasztóknak? A jelölés és a nyomonkövetés eltörlése miatt a vásárlók nem tudják majd eldönteni, hogy gémmódosított terméket vesznek-e, így elveszítik a választás lehetőségét.
• Mit tehetünk, ha nem akarjuk, hogy a rendelet életbe lépjen? Írjunk az uniós parlamenti képviselőknek a Biokontroll Hungária honlapján keresztül, és támogassuk Magyarország alaptörvényének védelmét a bíróságokon.