A százéves kor önmagában kevés mérce. A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatása azt mutatja, hogy az életminőség itthon az egészségen és az anyagi stabilitáson múlik először, a szűrés és a mozgás viszont a lista végére szorul.
“A longevity mércéje így végül egyszerű marad: hány egészséges, aktív és önálló év fér bele az életbe.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A hosszú élet nálunk ritkán a százéves születésnapnál kezdődik, sokkal inkább annál, hogy az évek közben marad-e erő, önállóság és nyugodt hétköznap.
Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a longevity kifejezést a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatása felől járta körül. A felmérés a 16 év feletti lakosságot kérdezte arról, mitől érzik teljesnek az életet. A kép, ami kirajzolódik, egy rövid távra hangolt országé.
A longevity szó itthon sokaknak a matuzsálemi kort jelenti, a kutatás viszont az évek minőségét tette a mérleg másik serpenyőjébe.
A tücsök és a hangya meséje itt váratlanul éles lett. A visszajelzések alapján a magyarok inkább a tücsök útját járják: a közeli jót keresik, a hosszú távú egészségmegőrzésnél viszont elvékonyodik a lendület. Rendszeres szűrővizsgálatra a megkérdezettek kevesebb mint negyede jár, rendszeres testmozgást kevesebb mint ötöde végez.
Az életminőség listáján az egészség és az anyagi stabilitás fej-fej mellett, 53-53 százalékkal áll az élen.
A szeretetteljes családi és baráti kapcsolatok 43 százalékon következnek. A sorrend egy olyan időszakról beszél, amelyben a kiszámíthatatlan helyzetek sűrűn jönnek, és a biztonság több alakot ölt. Egészségügyi biztonság nélkül a munka is megszakadhat, a családi kassza pedig hamarabb ürül ki.
Az életminőséget a válaszadók 52 százaléka szerint a pénzügyi nehézségek rontják a leginkább.
A stressz, a feszültség és a bizonytalanság 46 százalékon áll, a betegségek nagyjából 40 százalékon. A longevity kérdése így gyakran a pénztárcánál és a mindennapi feszültségnél bukkan fel, jóval a rendelő ajtaja előtt. A fordulat ott kezdődik, ahol az alvás mérhető, a tányér tartalma átnézhető, a napi egyórás séta pedig többet mozdít az egészségen, mint a mozdulatlan este.
A számok itt kifejezetten csikorognak.
Az alvására 39 százalék figyel, vitaminokat és étrend-kiegészítőket 38 százalék szed. Szűrővizsgálatra 23 százalék jár rendszeresen, szabadtéren sportolni 17 százalék. A polcról levett kapszula hamarabb adja a tettem valamit érzését, mint a beutaló vagy a futópad.
Stuttgartban, a Bosch központja mellett töltött hónapok erről mást mutattak.
A hetven év felettiek is bent voltak az edzőteremben, és egy nyolcvan körül járó férfi a futópadon tempósabban haladt, mint a mellette álló fiatalabb vendég. A német hétvégék egy része túrán és kerékpáron telik, a testet és a lelket tudatosan készítik az idősebb korra. Ezt a szokást itthon is érdemes lenne átvenni, mert a longevity enélkül papíron marad.
A technológia megítélése közben enyhült.
A válaszadók 48 százaléka úgy látja, hogy az innováció javítja vagy javíthatja az életminőséget, és mindössze 7 százalék említi teherként a túl gyors fejlődést. A fiatalabb korosztályok már a munkahelyen is napi eszközként kezelik az új alkalmazásokat. A sütő, amely jelzi, ha a hús megégne, ugyanebbe a sorba illik, az orvosi diagnosztikában viszont a tét nagyobb, mert a korábbi lelet hamarabb indítja a terápiát.
A digitális detox iránt 9 százalék fogalmaz meg kifejezett igényt, miközben a kütyük egyre közelebb kerülnek a zsebhez.
A 13. kerületi pilátesz- és jógatermek sűrűsödése ezt a kettősséget mutatja. A vasárnapi ebédnél letett telefon még ritka házirend, az esti hírgörgetés pedig pont az alvás elől veszi el a csendes sávot. Az egészségügyi technológiák közül 55 százalék a betegségek felismerését és az új diagnosztikai eljárásokat tartja különösen fontosnak.
A longevity egyik kulcsa így a korai észlelés lehet.
A neurológiában naponta több betegségtípust írnak le, az ADHD és az autizmus spektrumáról is többet tud a közbeszéd, ezért a tünet hamarabb kap nevet. Ugyanez a logika a mobilitásban is működik. Az autóba épített szenzorok és kamerák jelezhetnek rosszullétnél, segíthetnek sávot tartani, és a kevesebb ijedtségből kevesebb stressz marad estére.
A vészhelyzeti megállítóasszisztenst a válaszadók 73 százaléka látná szívesen gyári alapfelszerelésként.
A fáradtságérzékelő 72, a holttérfigyelő 71 százalékon áll. Az irányjelző és az ablaktörlő egykor szintén Bosch-találmány volt, ma elképzelhetetlen nélküle a városi út. Ahhoz, hogy egy asszisztens kényelmi extrából életminőséget javító eszközzé váljon, gyártási kapacitás, elérhető ár és uniós szabályozói döntés kell.
Bodó Teodóra tagja volt a Láss a jövőbe Bosch és Richter ipari innovációs díj szakmai zsűrijének.
Az okos fehér bot szenzorokkal, kamerával és GPS-szel segíti a gyengénlátók közlekedését, más pályázat az elektromos hajtásláncot tenné olcsóbbá, egy platform pedig a védőnőt, az orvost és a kismama adatait kötné össze. A díj azzal a céllal indult, hogy az innováció menő legyen, Robert Bosch és Richter Gedeon példája pedig azt üzeni, hogy egy egyszerű ötletnek is lehet súlya. A Bosch évente mintegy 9 milliárd eurót költ kutatás-fejlesztésre, egy ciklus viszont nagyjából tíz év, ezért az egyetem és a startup bevonása gyorsítja, hogy a hatás a laborból a hétköznapba érjen.
Mit jelent a longevity a kutatásban, ha a száz év kevés? A kifejezés itt az évek számára és a megélés minőségére egyszerre vonatkozik: egészség, anyagi biztonság, kapcsolatok, alvás és az a képesség, hogy az idősebb kor is aktív maradjon.
Miért jár többen vitaminért, mint szűrésre? A kapszula gyorsan adja a tett érzését, a szűrővizsgálat időt, beutalót és szembesülést kér. A kutatásban 38 százalék szed étrend-kiegészítőt, rendszeres szűrésre 23 százalék megy.
Mikor válik a vezetéstámogatás életminőséggé, és mikor marad extra? Akkor, amikor az irányjelző sorsára jut: gyártási mennyiség, elérhető ár és szabályozás után alapfelszerelés lesz. A vészhelyzeti megállítóasszisztenst már 73 százalék látná gyárilag az autóban.
Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában az amerikai és a kínai vállalati modellt tette egymás mellé. A profitvágy mindkét oldalon azonos, a jogi háttér és az árazási erő viszont szétnyitja a tőzsdéket. Az elmúlt tíz évben a Shanghai Composite 27 százalékot tett hozzá, miközben az amerikai indexek ennél jóval nagyobbat léptek. "Technológiai értelemben a kínai cégek hozzák a lemaradást, az árazási […]
