A Koreai Kulturális Központban szeptember 4-ig látható a Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai című tárlat. Pálffy Dóra koreai kulturális szóvivő a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában arról beszélt, hogy a közel 1400 lámpás egyszerre hozza közel a hagyományt és a kortárs koreai látványt.
“Ahogy belépünk körülbelül 1400 selyemlámpás közé, azt érezhetjük, hogy Koreában vagyunk, Csindzsu városában, a Fényfesztivál közepén.”
A Frankel Leó úti Koreai Kulturális Központban még szeptember 4-ig lehet belépni a csindzsui selyemlámpások közé.
Pálffy Dóra, koreai kulturális szóvivő a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában azt mondta, a tárlat a központ nyitvatartásában, déli 12 és este 8 óra között fogadja a látogatókat. A darabok mind csindzsui selyemből készültek, és a vékony anyag úgy szórja a fényt, hogy a tér lebegő, álomszerű hangulatot kap. A belépés ingyenes, a fotózás engedélyezett, a terem közepén 360 fokos kamera is segíti a felvételeket.
A selyemlámpások attól különlegesek, hogy a hagyományt modern köntösben teszik láthatóvá.
Pálffy Dóra szerint a színek a koreai obangsaekre, az öt irány filozófiájára épülnek: a piros, a kék, a sárga, a fehér és a fekete mellett lila, zöld, rózsaszín és narancssárga is megjelenik. A fekete selyem a bölcsességet, a kitartást és a telet jelképezi. Minden lámpás patchwork módjára több színű selyemből van összevarrva, ezért a tér olyan, mintha a szivárvány belsejébe lépnénk. A selyem fényáteresztése miatt a színek még teltebben élnek.
A hagyomány Csindzsu városából ered, és 1592-ig, az Imdzsin-háborúig nyúlik vissza.
Akkor a Nam folyón lebegő lámpásokkal adtak katonai jeleket, és a városfalon kívül élő családtagokkal is így tartották a kapcsolatot. A színek irányt, reményt és hírt is hordoztak: a kék például a tavaszt és a reményt mutatta. Ma minden októberben a Csindzsui Selyemlámpás Fesztivál tölti meg az utcákat és a folyót több tízezer fénnyel. Az emberek üzenetet is tehetnek a lámpásokba, ahogy egykor a kommunikáció része volt ez a gesztus.
A csindzsui selyemkészítés évszázados mesterség, és ma is a minőségre figyelnek.
A hernyótenyésztés, a gubófeldolgozás, a fonalkészítés, a szövés, a festés és az utókezelés együtt adja a finom anyagot. Modern gépek is beléptek a folyamatba, a cél azonban változatlan: tartós, magas minőségű selyem. Ebből készül a hanbok, a koreai népviselet is. Pálffy Dórának egy hagyományos és két modern hanbokja van, és azt mondja, aki meglátja az anyagot, azonnal rákérdez, hol lehet ilyet kapni.
A nyári nyitás ellenére a tárlat a központ egyik leglátogatottabb állomása lett.
Sokan azért jönnek, mert a fények között jól lehet fényképezni, a falakon pedig Csindzsu selyemiparának és a színek jelentésének története is olvasható. A látvány tehát feltölt, a táblák pedig tanítanak. A selyemlámpások így egyszerre adnak fotós témát és kulturális kalauzt azoknak, akik először találkoznak ezzel a várossal.
A koreai kultúra iránti érdeklődés 2011 óta látványosan nőtt Magyarországon.
Pálffy Dóra még a központ megnyitása előtt kezdett dolgozni az intézményben. 2012-ben a Csörsz utcában 1200 négyzetméteren indult a munka, 2019-ben a Frankel Leó útra költöztek, közel 8000 négyzetméterre. Az idei KoreaON összkulturális fesztiválra a Margitszigeten 17 ezer ember érkezett egy nyári hétvégén. A kínálat ma már a gyerekektől a nyugdíjasokig minden korosztályt megszólít.
2012-ben a látogatók java még a taekwondo, a K-pop és a koreai sorozatok miatt jött.
A Palota ékköve című tradicionális sorozat akkor a nyugdíjasokat hozta közelebb a témához, a K-pop a tizen- és huszonéveseket. Ma nyelvkurzus, taekwondo, K-pop, tradicionális tánc, ének, hangszerismeret, kalligráfia, kézműves foglalkozás és K-beauty workshop is van. Van óra, amelyet koreai oktató tart, és van, amelyet magyar tanár, aki koreai mestertől tanult. A kalligráfiánál Pálffy Dóra Csajka Editet emelte ki, aki 2013 óta tanulja a mesterséget, és ma már maga is oktat.
Dél-Korea területe hasonlít Magyarországéhoz, a lakossága viszont közel ötvenmillió.
Ehhez képest a film, a zene, a szépségápolás és a kézművesség terén is erősen jelen van a világban. Pálffy Dóra szerint az ország tudatosan épít a kultúra bemutatására, és Magyarországon ez a jelenlét európai mércével is kiemelkedő. A budapesti Koreai Kulturális Központ a világ egyik legnagyobb ilyen intézete. A selyemlámpások mellett a Rezonancia jazzfotó-kiállítás november 20-ig látható, szeptember 25. és október 2. között pedig 24 nagyjátékfilm érkezik a Korvin mozi termeibe.
Aki még eljut a Frankel Leó út 30-34. szám alá, a kurzusok jelentkezési lapját is megtalálja a központ honlapján.
A programok gyorsan telnek, ezért érdemes sietni. A kiállítás után is marad koreai kínálat: könyvtár, őszi koncertek és további tárlatok. Pálffy Dóra azzal zárta a beszélgetést, hogy a fények között a lélek és a szem is kap valamit, ami után az ember szívesen marad ebben a közegben.
Mikor zár a Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai kiállítás? Szeptember 4-én, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartásában, 12 és 20 óra között. A belépés ingyenes.
Honnan ered a csindzsui selyemlámpás hagyománya? Csindzsu városából, az 1592-es Imdzsin-háború idejéből, amikor a Nam folyón lebegő lámpásokkal adtak jelet a katonáknak és a családtagoknak.
Milyen más programot érdemes még nézni a központban? A Rezonancia jazzfotó-kiállítás november 20-ig tart, szeptember 25. és október 2. között pedig koreai filmfesztivál lesz a Korvin moziban.
A tranzakciós üzenet hasznos, a csatorna viszont már nem mindegy. Richter Ádám, a money.hu pénzügyi elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class Finance Club adásában arról beszélt, hogy a banki SMS darabdíja és havi díja együtt éves szinten akár 27 ezer forintot is elvihet, miközben a push értesítés ingyenes. "Évente 7000 és 27 000 forintos költsége is lehet ennek, így a darabdíjjal és a havi díjjal együtt." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1a7774-dacd-697e-8ceb-654a27f90e32/download A banki […]
