A Profession.hu friss kutatása szerint tízből öt magyar munkavállaló már legalább egyszer pályát váltott, három pedig komolyan fontolgatta. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában a pályaváltás motivációit, a visszatérés ritkaságát és a tudatos felkészülés fontosságát járta körül.
„A pályaváltás nem átmeneti állapot, hanem tartós karrierdöntés.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője a pályaváltás valós arányairól és tartós hatásairól beszélt.
A Profession.hu már 2022-ben is vizsgálta, hányan hagyták el eredeti szakmájukat az elmúlt 10-15 évben, és az idei adatok hasonlóan magas arányokat mutatnak. Tízből öt ember váltott már pályát élete során, három pedig jelenleg is gondolkodik rajta, miközben csak ketten mondják, hogy a gondolat soha fel sem merült bennük. Ez a szám jól mutatja, mennyire élő és folyamatosan mozgásban lévő a magyar munkaerőpiac. A váltás ráadásul nem pillanatnyi elhatározás, hanem jellemzően fél-két évig érlelődő döntés.
A pályaváltás mögött három nagy motivációs csoport áll, amelyek gyakran kombinálódnak egymással.
Az első és legerősebb az anyagi kategória, ez mozgatja a legtöbb embert, amikor szakterületet vagy ágazatot vált. A második a munkakörülmények, itt a kiégés, a túl sok stressz, a munka-magánélet egyensúlyának hiánya és a vezetőség hozzáállása játszik meghatározó szerepet. A harmadik a karrierlehetőségek hiánya. Ezek nem külön-külön működnek, hanem együttesen vezetnek oda, hogy valaki végleg elhagyja korábbi pályáját. A kutatás szerint a váltás után az anyagi helyzet, a vezetőkkel való kapcsolat és a megbecsültség általában javul, a stresszszint viszont kevésbé.
A pályaváltók többsége utólag is elégedett a döntésével, és nem tervez visszatérést.
Több mint 60 százalék mondta, hogy ma is ugyanazt a lépést tenné meg, 80 százalék felett van azok aránya, akik egyáltalán nem térnének vissza eredeti szakterületükhöz. Mindössze 10-12 százalék körül van azoké, akik végül újra váltottak, és visszamentek az eredeti területre. Ez azt jelenti, hogy a pályaváltás jellemzően tudatos és tartós karrierdöntés, nem pedig átmeneti kitérő. A fél-két éves gondolkodási időszak elég ahhoz, hogy az ember információt gyűjtsön, akár képezze magát, és felmérje, megvannak-e a szükséges készségei az új területen.
Bizonyos csoportok és ágazatok felülreprezentáltak a pályaváltók között.
A nők aránya magasabb, különösen a kismamák körében: tízből négyen nem az eredeti munkahelyükre vagy munkakörükbe térnek vissza a szülési szabadság után. A középfokú végzettségűek és a kistelepülésen élők is gyakrabban váltanak, utóbbiak gyakran kényszerből. A vendéglátóipar és a mezőgazdaság tipikusan kibocsátó ágazatok, ahonnan sokan elmennek és nem térnek vissza. Ezzel szemben az egészségügy és az informatika jobban megtartja az embereket. A pályakezdők is könnyebben váltanak, míg a már felépített karrierrel rendelkezőknek nehezebb kilépniük.
A munkáltatók számára a megelőzés és a munkakörülmények javítása kulcsfontosságú a pályaelhagyás csökkentésében.
A fizetésemelés önmagában nem mindig elég, különösen ha a kiégés vagy a rossz légkör a fő ok. Ha a munkavállaló a légkör miatt hagyja el a céget, nincs az a pénz, amiért maradna, míg anyagi ok esetén a bérrel még vissza lehet csábítani. A vezetők empátiája, a terhelés csökkentése és a karrierlehetőségek biztosítása sokat számít. Tízből hat pályaváltó semmilyen támogatást nem kapott a döntés során, pedig a meglévő készségeikre gyakran támaszkodni tudnak az új területen is.
Aki most fontolgatja a pályaváltást, annak az információgyűjtés a legfontosabb első lépés.
A legnagyobb visszatartó erő a kudarctól való félelem, utána következik a bizonytalanság, hogy anyagilag vagy a munkakörülményekben jobban jár-e majd. Érdemes beszélni olyanokkal, akik már abban a szakmában dolgoznak, összehasonlítani a szükséges kompetenciákat és készségeket, és alaposan megnézni az álláshirdetések részleteit. Minél több információ áll rendelkezésre, annál könnyebb meghozni a döntést. A pályaváltás hosszú távú elköteleződés, ezért a felkészülés jelentősen csökkenti a kockázatokat, és növeli az esélyt a sikeres új kezdetre.
Hányan váltottak már pályát a magyar munkavállalók közül?
Tízből öt már legalább egyszer pályát váltott, három komolyan fontolgatta, de nem lépett, és csak ketten mondják, hogy a gondolat soha fel sem merült bennük.
Mi a pályaváltás legfőbb motivációja?
Az anyagi szempont a legerősebb, de a kiégés, a stressz, a munka-magánélet egyensúlyának hiánya és a karrierlehetőségek szűkössége is meghatározó szerepet játszik, gyakran kombinálva.
Térnek-e vissza a pályaváltók az eredeti szakmájukba?
A többség nem: 80 százalék felett van azok aránya, akik nem terveznek visszatérést, és több mint 60 százalék ma is ugyanazt a döntést hozná meg.
Bögös Sándor autós újságíró a Business Class műsorában az autózás jövőjéről, a dízel, a benzines, a hibrid és az elektromos hajtások valós lehetőségeiről és korlátairól beszélt. "A plugin hibrid lett a dízel." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1de5a8-e6a4-646e-8ace-dde51870a134%2Fdownload Bögös Sándor autós újságíró az autózás jövőjének hajtásmódjait vette sorra. A dízel még mindig verhetetlen hosszú távon, különösen ha valaki napi 400-600 kilométert tesz meg országúton. 4-6 literes fogyasztással és ezer kilométeres hatótávval, percek alatt tankolható, haszongépjárműveknél […]
