Zsóvár Beatrix, az MB Tax cégcsoport vezetője és könyvvizsgáló a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában részletesen bemutatta a kisvállalati adó és a társasági adó közötti választás szempontjait. A vállalkozók számára ez a cégalapítás utáni következő döntési pont, ahol a személyi költségek, a nyereség sorsa és a helyi adók egyaránt szerepet játszanak. A választás soha nem automatikus, mindig konkrét számokra és a következő évi tervekre kell alapozni.
„Nagyon ritka, hogy a kisvállalati adó ne érje meg.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A kisvállalati adó 10 százalékos kulcsa a személyi jellegű ráfordításokra épül, és egyszerre váltja ki a 9 százalékos társasági adót valamint a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.
A társasági adó alapja a korrigált nyereség, míg a kisvállalati adó a bérekből és egyéb személyi jellegű kiadásokból indul, amelyet az osztalékdöntés tovább növel. Magas bérköltségű és alacsony anyag- vagy áruköltségű vállalkozásoknál a 10 százalékos kisvállalati adó kedvezőbb a 13 százalékos szociális hozzájárulási adónál. A cégben hagyott, visszaforgatott nyereség után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ami különösen az induló és növekedési fázisban lévő cégeknek előnyös. Veszteséges időszakban is érdemes számolni, mert a társasági adónál a jövedelemminimum szabály az összes árbevétel 2 százaléka alapján adót írhat elő. A 2026-os szabályok szerint már a 100 fő alatti, 6 milliárd forint árbevételű cégek is választhatják a kisvállalati adót.
A helyi iparűzési adóban a kisvállalati adó alanyai a kisvállalati adóalap 120 százaléka után egyszerűsített módon fizethetnek.
Ez a lehetőség a szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozásoknak hozhat kézzelfogható megtakarítást, ahol nincs jelentős beszerzett áru vagy alvállalkozói költség. A helyi adótörvény szigorúbb alvállalkozói definíciót alkalmaz, és csak írásbeli vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott partnert enged levonni az általános módszernél. A megbízási szerződéssel dolgozó alvállalkozók így nem csökkentik az adóalapot. A kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégek ezért gyakran kiszámíthatóbb és kedvezőbb iparűzési adóterhet érnek el. A korábbi tévhit, hogy a kisvállalati adó csak a legkisebb cégeknek való, a megemelt belépési határokkal elavult.
Az áttérés év közben is lehetséges, de külön üzleti évet hoz létre, és a felhalmozott nyereségre átmeneti szabályok vonatkoznak.
Ha egy vállalkozás júliustól vált a kisvállalati adóra, júniusig külön beszámolót kell készítenie a társasági adó időszakáról. A kisvállalati adó alatt felhalmozott, ki nem vett nyereség áttéréskor nem tűnik el adómentesen. A törvény lehetővé teszi, hogy ezt az összeget lekötött tartalékként elhatárolják, és négy év alatt beruházásra fordítsák, hasonlóan a fejlesztési tartalék működéséhez. Ha a négy év alatt nem használják fel az összeget, akkor kell leadózni. A cégek mindössze körülbelül 20 százaléka választja jelenleg a kisvállalati adót, pedig a gyakorlati tapasztalatok szerint a legtöbb esetben megéri, különösen az iparűzési adó miatt.
A döntést mindig konkrét számokra kell alapozni, és a következő évi terveket is figyelembe kell venni.
A könyvelők gyakran az előző év tényadataiból modellezik, mi történt volna a másik adónemben, majd a beruházási szándékot, a bérköltség változását és az osztalékpolitikát is beépítik a számításba. Az interneten és a könyvelőirodákban is elérhetők kalkulátorok, de a személyes mérlegelés nem helyettesíthető. A kisvállalati adó népszerűsége nő, még ha az adóelőny szűkült is a korábbi évekhez képest a szociális hozzájárulási adó csökkenése miatt. A szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozásoknak különösen ajánlott évente átnézni a lehetőséget, mert a helyi iparűzési adóban elért megtakarítás önmagában is indokolhatja a választást.
Mi az alapja a kisvállalati adónak?
A személyi jellegű ráfordítás, amelyet az osztalék növel, és 10 százalékos kulccsal terhel, kiváltva a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót.
Kinek különösen előnyös a kisvállalati adó?
Azoknak a szolgáltató cégeknek, amelyek magas bérköltséggel és alacsony anyagköltséggel működnek, és a nyereséget inkább visszaforgatják.
Hogyan befolyásolja a helyi iparűzési adót?
A kisvállalati adó alanyai a kisvállalati adóalap 120 százaléka után fizethetik az iparűzési adót, ami sok esetben kedvezőbb és egyszerűbb.
Balogh Máté András, az Art is Business Egyesület elnöke a Business Class műsorában a Jazzy Rádió FM90.9-en arról beszélt, hogyan lehet közelebb hozni a vállalatokat a kulturális szférához, és miért marad el a hazai részvétel a nyugat-európai szintektől. "A hazai vállalatok mindössze egy százaléka kapcsolódik a művészeti területhez, szemben a nyugat-európai tíz-tizenöt százalékkal." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1de5a9-d5de-6638-b61e-a12f3cef2edd%2Fdownload Balogh Máté András, az Art is Business Egyesület elnöke a vállalatok és a művészeti szféra kapcsolatáról […]
