Balogh Máté András, az Art is Business Egyesület elnöke a Business Class műsorában a Jazzy Rádió FM90.9-en arról beszélt, hogyan lehet közelebb hozni a vállalatokat a kulturális szférához, és miért marad el a hazai részvétel a nyugat-európai szintektől.
„A hazai vállalatok mindössze egy százaléka kapcsolódik a művészeti területhez, szemben a nyugat-európai tíz-tizenöt százalékkal.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Balogh Máté András, az Art is Business Egyesület elnöke a vállalatok és a művészeti szféra kapcsolatáról beszélt.
A rendszerváltás után és a 2000-es évek elején sok belépő anyacég természetesnek tartotta a kulturális szerepvállalást, ám a 2008-as válság után a marketingbüdzsék azonnali vágása miatt a támogatók nagy része eltűnt. A kulturális szektor azóta is túlnyomórészt állami forrásokra támaszkodik, és azok a cégek maradtak aktívak, amelyek értékként tekintenek a kultúrára. Az Art is Business Egyesület platformként működik: társadalmi vállalkozásként ügynökségi projekteket is vállal, emellett közös eseményeket, képzéseket, mentorprogramot és médiát szervez, nemzetközi előadókat hív, hogy az Art and Business szemléletet megmutassa. Mindkét oldal legnagyobb hiányossága a tudás: a vállalati menedzserek hetven százaléka nem fogyaszt kultúrát, a kulturális szektorból pedig hiányzik a menedzsmenti tudás a kapcsolódáshoz.
A nyugati és a hazai arányok közötti különbség jelzi a fejlődési lehetőséget.
Nyugat-Európában a cégek tíz-tizenöt százaléka működik együtt valamilyen formában a művészeti ágakkal, Magyarországon ez az arány egy százalék körül mozog. A vagyonadó bevezetése a közepes méretű vállalatoknál bizonytalanságot okozhat, de a rendszer valószínűleg alkalmazkodik, és a döntés továbbra is az értékek és a tudás alapján születik. A vállalatok elsősorban arra figyelnek, miért lesz jó nekik az együttműködés, nem az állami finanszírozás pótlására. A Katona József Színház például az Alfa Biztosítóval és a Magyar Telekommal is partnerséget kötött, ami mutatja, hogy projektalapú kapcsolatok már kialakulnak. A hosszú távú brand- vagy szponzorációs együttműködésekhez viszont stratégiai gondolkodás és időbefektetés kell.
A sikeres együttműködések a közösségépítésen és az employer brandingon keresztül teremtenek értéket mindkét félnek.
A logó kihelyezése vagy a rollup felhúzása önmagában kevés: a vállalatnak fel kell ismernie, mit tud kivenni a kulturális produktumból, és be kell vonnia a partnereit, munkatársait. Egy színházi előadás vagy múzeumi kiállítás támogatása esetén az ismerősi háló is hasonló gondolkodású embereket hoz, ami mindkét oldalnak automatikus fejlődést jelent. A BMW évtizedek óta stratégiai szinten áll a kultúra mellett Németországban és Magyarországon is, saját gyűjteményt épített Münchenben, és ezt az értéket viszi tovább. A Siemens Energy magyar vezetése saját döntés alapján indított szoborprojektet az általuk gyártott anyagokból, hogy a munkavállalók büszkék legyenek a napi munkájukra, és a szobrokat simogatva is kapcsolódjanak hozzá. A Merkantil Bank vállalati gyűjteményt kezdett építeni, mintegy száz műtárgyat helyezett el az irodákban, programokat szervez a kollégáknak, és már érzik a produktivitás növekedését.
A kezdéshez elég egy elkötelezett döntéshozó a cégen belül, aki az értékeket párosítja a kulturális szereplőkkel.
Először végig kell gondolni, milyen értékeket képvisel a vállalat, és ehhez milyen kulturális partnerek illenek, majd megnézni, van-e kritikus tömeg a munkavállalók között, akiknek ez tetszene. Ha külső segítség kell, kulturális intézményekhez vagy olyan platformokhoz lehet fordulni, mint az Art is Business Egyesület, amely képzéseket és mentorálást is kínál. Az elmúlt időszakban nehezebb döntéshozatali helyzet alakult ki: augusztusig sokan kivártak, ősszel azonban már látszanak a jövő évi együttműködések. A kultúra közösségteremtő ereje akkor érvényesül igazán, ha mindkét fél involvált, és a szerződésen túl is időt, energiát fektet bele. Így a támogatás nem csupán finanszírozás, hanem értéket teremt a cég, a munkatársak és a kulturális szféra számára egyaránt.
Miért alacsony a hazai vállalati művészettámogatás aránya?
A 2008-as válság után a marketingbüdzsék csökkentek, a kulturális szektor állami forrásokra támaszkodik, és mindkét oldalról hiányzik a tudás a partnerségek kialakításához.
Hogyan kezdhet egy vállalat kulturális együttműködésbe?
Egy elkötelezett döntéshozónak kell felvállalnia az ügyet, az értékeket párosítani a partnerekkel, és kritikus tömeget keresni a munkavállalók között, vagy külső segítséget kérni.
Milyen előnyei vannak a stratégiai partnerségnek?
Közösségépítés, employer branding, új kapcsolatok a hasonló gondolkodású ismerősi hálón keresztül, és értéket teremt mind a cégnek, mind a kulturális szférának.
A Profession.hu friss kutatása szerint tízből öt magyar munkavállaló már legalább egyszer pályát váltott, három pedig komolyan fontolgatta. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában a pályaváltás motivációit, a visszatérés ritkaságát és a tudatos felkészülés fontosságát járta körül. "A pályaváltás nem átmeneti állapot, hanem tartós karrierdöntés." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1de5a9-53a1-61d4-ac3e-1fa842470abb%2Fdownload Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője a pályaváltás valós arányairól és tartós hatásairól […]
