A magyar startup ökoszisztéma tele van potenciállal, de a befektetők bizalmatlansága és bürokratikus akadályok nehezítik az utat.
Dr. Galiger Enikővel a Jazzy Business Class műsorban boncolgattuk, hogyan lehetne javítani a helyzeten.
“A rendszerben, amiről egyébként ez a cikk is szólt, a bizalomnak a hiánya az, amit megpróbáltam körüljárni.”
A magyar startup világ izgalmas, de tele van buktatókkal.
Gondoljunk csak bele: két ambiciózus fiatal összeáll a garázsban, álmodnak egy nagyot, mint anno a Microsoft alapítói, de a valóságban rengeteg akadály tornyosul előttük. A Jazzy Business Class műsor legutóbbi adásában dr. Galiger Enikő befektetési projektmenedzserrel beszélgettünk erről. Az AI robbanásának köszönhetően ma már órák alatt elkészülhet egy prototípus, de a valódi kihívás a piacra lépés és a befektetők megtalálása.
Kezdjük az elején. Mikor éri meg befektetőt keresni? Enikő szerint nem azonnal, hanem amikor már validáltuk a problémát és a megoldást. Itt lépnek be az angyalbefektetők, akik nem csak pénzt, hanem tapasztalatot és mentorálást adnak. Magyarországon sajnos kevés az aktív angyal, talán 20 körül Budapesten koncentrálódva. Pedig sikeres vállalkozókból nincs hiány, akik segíthetnének az üzleti gondolkodás fejlesztésében.
A kudarc kezelése kulturális kérdés nálunk.
Amerikában egyetemisták simán indítanak több startupot, és a bukás tanulási tapasztalat. Itt viszont stigmatizáljuk, főleg ha befektetői pénz ég el. De a probléma mélyebb: rendszer szintű bizalmatlanság uralkodik. Jogalkotási bizonytalanság, támogatások struktúrája, bürokratikus akadályok – mind hozzájárulnak, hogy befektetők elfáradjanak 5-7 év után.
Például technológiai startupoknál kulcsfontosságú az amerikai piac, de nincs magyar-amerikai kettős adóegyezmény, és az MI-t tartalmazó cégek eladása külön engedélyhez kötött. Ez visszatartja a befektetőket. Mit tehetünk? Keressük a kiskapukat, mint az észt modell: online cégalapítás, gyors szerződéskötés nélkül bürokrácia. Ott a rendszer segíti a gyorsaságot, nem akadályozza.
Európában Németországban vagy Franciaországban az állam homokozókat teremt, ahol startupok tesztelhetik termékeiket iskolákban vagy multiknál, ingyen referenciát szerezve. Itthon is lehetne ilyet: digitális oktatási platformok bevezetése pár iskolába, bürokrácia nélkül. Ez nem drága, csak hozzáállás kérdése.
Ha túlélte a startup az angyal fázist, jön a seed, majd Series A, B, C.
A product-market fitnél ügyfélvisszajelzések kellenek, aztán skálázás millió eurós befektetésekkel. Magyarországon ebből kevés van: 2022-ben 9-10, 2024-ben már csak 2. Az átlagot kell emelni, nem csak a sztárokra fókuszálni. Mint Hosszú Katinka aranyai: büszkék vagyunk rájuk, de az átlagos úszótudás nem javul tőle.
Összefoglalva, a magyar startup ökoszisztéma fejlődhet, ha lebontjuk az akadályokat, építjük a bizalmat és ösztönözzük a próbálkozást. Fiatalok, merjetek nagyot álmodni – a kudarc csak lépés a sikerhez!
Q&A:
Mi a legnagyobb kihívás a magyar startupoknál? A befektetők bizalmatlansága és bürokratikus akadályok, mint a jogalkotási bizonytalanság.
Mikor érdemes befektetőt keresni? Amikor validáltuk a piacot és a terméket, angyalbefektetőkkel kezdve, akik mentorálnak is.
Hogyan segíthet az állam? Homokozók létrehozásával, ahol startupok tesztelhetik megoldásaikat iskolákban vagy multiknál, bürokrácia nélkül.
A modern szülők túlterheltek döntésekkel és elvárásokkal, miközben ösztöneik gyakran háttérbe szorulnak. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakemberrel beszélgettünk a Jazzy Rádió Business Class műsorában arról, hogyan találjunk vissza a zsigeri intuíciókhoz a gyereknevelésben, miközben elkerüljük a káros mintákat. "Én hiszem, hogy a szülőkben ösztönös szinten, vagy zsigeri szinten nagyon sok, nagyon jó reakció van, amit sokszor a közösségi média, a másoknak való megfelelés, az elvárások, a vélt vagy valós elvárások […]
